Lepattan a külföldi hatóságokról a Médiatanács, amikor meleg szexjelenetre és más LMBTQ-tartalmakra panaszkodik

Több mint egy éve fogadták el a gyermekvédelmi törvényt, az NMHH azóta alig néhány esetben próbálta alkalmazni, akkor is sikertelenül.

 

„Mesekönyvekből, reklámokból, az internet különböző felületeiről olyan szexuális irányultságokkal kapcsolatos propaganda árad a kiskorúakra, amit távol kell tartani tőlük. Kizárólag a szülőknek van joguk dönteni gyermekeik neveléséről.”


Ezzel a szöveggel indokolta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy miért kezdeményezte a kormány gyermekvédelmi népszavazás kiírását az április 3-ai országgyűlési választás napjára. A végül az érvényességi küszöb alatti részvételt hozó népszavazás négy kérdése közül kettő a médiára vonatkozott. A kérdések és a kormányzati kampány együttesen azt az üzenetet közvetítették, hogy ha a gyermekvédelmi törvényt sikerül „megvédeni Brüsszeltől”, azzal a gyerekeket is megvédhetjük a „feljődésüket befolyásoló szexuális”, illetve a „nem megváltoztatását bemutató” médiatartalmaktól.
 
Kocsis Máté a Parlamentben. Fotó: MTI/Kovács Attila

A kormánypárti sajtóban már a kormány által gyermekvédelmi, kritikusai által homofób törvénynek nevezett jogszabály 2021. június 15-ei elfogadása körül több cikk foglalkozott a kiskorúak számára is elérhető LMBTQ témájú tartalmakkal. A Magyar Nemzet például arról írt, hogy a Netflix több mint száz LMBTQ-sorozatot kínál, az „ideológiailag elkötelezett” óriáscégek ontják magukból a balliberális és az LMBTQ-lobbi által is sulykolt tartalmakat, a gyermekvédelmi törvénycsomag azonban változást hozhat ebben a kérdésben. 

Ebben a cikkben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyakorlatán keresztül bemutatjuk, hogy

a törvény elfogadása óta eltelt 16 hónap nem igazolta, hogy a magyar médiából „áradnának” az LMBTQ-tartalmak a kiskorúakra, és azt sem, hogy a gyermekvédelmi törvény hatékony eszköz lenne az ilyen tartalmak elleni fellépésre.


Fontosabb állításaink:
 
  • A gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta az NMHH Médiatanácsa egyetlen esetben sem állapított meg jogsértést magyar médiaszolgáltatónál a homoszexualitás vagy a transzneműség megjelenítése miatt.
  • A Médiatanács legalább hat esetben azt állapította meg, hogy más uniós országban letelepedett (de Magyarországra is szolgáltató) médiacégek túl alacsony korhatárbesorolással tettek közzé homoszexualitást vagy transzneműséget megjelenítő tartalmakat. Ezekben az esetekben a Médiatanács a külföldi társhatóságokhoz fordult – közadatigénylésünkre ezeknek az ügyeknek az iratanyagát kaptuk meg.
  • Az iratokból kiderül, hogy a külföldi médiahatóságok eddig kivétel nélkül elutasították a Médiatanács panaszát, nem indítottak eljárást az érintett szolgáltatók ellen, és nem büntették meg őket.
  • Többek között a Szivárványcsaládokért Alapítvány A család az család, #ugyanaz reklámfilmjét és A kijelölt túlélő című sorozat férfiak közötti szexet ábrázoló jelenetét panaszolta be sikertelenül a Médiatanács.


Mi került a törvénybe?

A gyermekvédelmi törvény változtatott a médiatartalmak korhatár-besorolási szabályain. A „18 éven aluliak számára nem ajánlott” kategóriába került minden olyan műsorszám, amely
 

„alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása”.


Bekerült a médiatörvénybe az is, hogy az ilyen műsorszámokat nem lehet közérdekű közleményként vagy társadalmi célú reklámként közzétenni.

A Magyar Narancs augusztusi cikke szerint a gyermekvédelmi törvény első évében 96 bejelentés érkezett az NMHH-hoz a fenti rendelkezések vélelmezett megsértése miatt, 

de a Médiatanács egyetlen esetben sem állapított meg jogsértést. 

Azóta sem számoltak be arról, hogy bárkit a „gyermekvédelmi” törvény alapján büntettek volna meg.

A más uniós tagállamban bejegyzett, de Magyarországon is elérhető szolgáltatást nyújtó (akár magyar nyelvű csatornával rendelkező) médiaszolgáltatók ellen a Médiatanács főszabály szerint nem járhat el. A gyermekvédelmi törvény azonban előírta, hogy amennyiben jogsértést tapasztal más uniós tagállamban letelepedett szolgáltatónál, akkor köteles az adott tagállam médiahatóságához fordulni és annak intézkedését kérni. Korábban ez csak lehetőségként szerepelt a médiatörvényben. 

A Médiatanács szeptemberben kétszer is megkereste a holland médiahatóságot, a Commissariaat voor de Mediát. 
 
  • Szeptember 8-án a Netflixen elérhető, 7 éves kortól ajánlott Jurassic World: Krétakori tábor egyik epizódját panaszolta be. Azt a jelenetet kifogásolták, amikor két lánykarakter szerelmet vall és megcsókolja egymást. 
  • Szeptember 29-én a Disney+ 9 éves kortól ajánlott Baymax! című sorozatára tett panaszt a hatóság, egy olyan jelenet miatt, amelyben a főszereplő robot arra bátorít egy fiú szereplőt, hogy hívjon randevúra egy másikat. 

A Médiatanács szerint mindkét műsort „12 éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel kellett volna közzétenni.

Hogy a holland hatóság reagált-e a megkeresésre, és ha igen, mit, az egyelőre nem ismert. A Commissariaat voor de Media érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy konkrét eseteket nem kommentálnak a sajtóban. Közérdekű adatigénylésünkre azonban az NMHH elárulta, hogy a Médiatanács már a két szeptemberi ügy előtt is négy alkalommal keresett meg külföldi társhatóságot a homoszexualitást vagy a transzneműséget bemutató műsorok miatt a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta.

A rendelkezésünkre bocsátott iratanyagból kiderül, hogy

a külföldi hatóságok egy esetben sem értettek egyet a Médiatanács értékelésével, és nem indítottak eljárást a náluk bejegyzett médiacégek ellen.


A csehek és a spanyolok sem értik

A netflixes és disneypluszos ügyek előtt lezárult négy esetben más EU-s tagállamban letelepedett, de Magyarországra is sugárzó tévétársaságokat próbált elmarasztalni a magyar hatóság, eredménytelenül. Két ügyben kifejezetten a gyermekvédelmi törvény új szabályát kísérelte meg alkalmazni a Médiatanács, tehát úgy vélte, hogy a homoszexuális tartalom miatt 18-as karikával kellett volna ellátni a műsorszámokat.

A Szivárványcsaládokért Alapítvány A család az család #ugyanaz reklámjának két verzióját 2021. november 20-án és 22-én adta le a Csehországban bejegyzett Viacom International Media Networkshöz tartozó Paramount Network és a Comedy Central.

A hirdetés első változatában két plüssfigura beszélget egy orvosi váróteremben arról, hogy mindkettőjük családjában nagyon aggódnak, ha gyerekeknek orvosi vizsgálaton kell átesniük. Amikor a két kislány végez a vizsgálattal, az egyiküket egy férfi és egy nő, a másikukat két férfi öleli meg, a plüssfigurák pedig arra jutnak, hogy „akkor ebben is hasonlítunk”.
 

A másik verzióban egy tornaterem padján látjuk a plüssfigurákat, de a koreográfia azonos, a jelenet végén az egyik gyerek egy férfihoz és egy nőhöz, a másik két férfihoz fut oda.
 

A Médiatanács nem tudta eldönteni, hogy a hirdetést sima reklámként vagy társadalmi célú reklámként tették közzé, de arra jutottak, hogy mivel a tartalom alkalmas volt „a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”, mindenképpen megsértették vele a médiatörvényt. Ha sima reklámként ment, akkor 18-as karikával kellett volna ellátni, és csak éjszaka lehetett volna sugározni, társadalmi célú reklámként pedig egyáltalán nem lehetett volna leadni a homoszexualitás megjelenítése miatt.

Azt a Médiatanács is elismerte, hogy a reklámszpotokban semmi nem utal erőszakra vagy szexualitásra, de szerintük az azonos nemű párok gyermeknevelése „érzékeny téma” egy fejlődő személyiség számára.

„A szpotok központi tartalma és üzenete annak kiemelése volt, hogy a homoszexualitás és a heteroszexualitás alapértékeikben (szeretet, törődés stb.) nem különböznek egymástól, és ez a homoszexualitás értékeinek hangsúlyozásaként értékelhető” – írta a cseh médiahatóságnak küldött megkeresésében a Médiatanács.   
 
Részlet a Médiatanács leveléből. Forrás: NMHH

A levelet 2022. február 28-án küldték el, a cseh RRTV (Rada pro Rozhlasové a Televizní Vysílání) március 22-én válaszolt. Nem indítottak eljárást a Viacom ellen, mert mint írták,
 

 „a szpotok egyszerű családi jeleneteket használnak annak bemutatására, hogy egy család, ahol a szülői generációt azonos nemű pár alkotja, ugyanolyan zökkenőmentesen és nagyon hasonlóan működhet, mint egy tradicionálisként leírható család”. 


A csehek azt is megjegyzik, hogy a jelenetekből még csak az sem következik egyértelműen, hogy a két férfi egy azonos nemű pár, elvben lehetnének akár barátok vagy ismerősök is.
 
Részlet az RRTV válaszleveléből. Forrás: NMHH

A Médiatanács egy másik levelével A kijelölt túlélő című sorozat harmadik évadának negyedik epizódját panaszolta be. A műsorszámot 2021. szeptember 19-én vetítette a spanyol Sony Pictures Entertainment Iberia társasághoz tartozó AXN. A műsor 16+ korhatár-besorolást kapott, de a Médiatanács szerint a 18+ kategóriába kellett volna sorolni egy férfiak közötti szexet ábrázoló jelenet miatt.

A rövid jelenet a Troy Baye és Dontae Evans közötti aktust mutatja be. Ahogy a Médiatanács is megjegyzi, a szex a takaró alatt zajlik, a genitáliák nem láthatóak, „a mozgás és a hanghatások azonban árulkodóak”. A homoszexualitás megjelenítése nem volt meghatározó eleme a műsorszámnak, azonban a homoszexuális aktust „közvetlen és hangsúlyos módon” ábrázolta, ezért a Médiatanács szerint indokolt lett volna a „18 éven aluliaknak nem ajánlott” kategória.
 
Részlet a Médiatanács leveléből. Forrás: NMHH

A Médiatanács december 8-ai levelére a spanyol CNMC (Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia) 2022. március 10-én válaszolt. Ők is elutasították a magyar hatóság panaszát, és nem indítottak eljárást a Sony ellen, mert úgy találták, hogy a kérdéses jelenetből „hiányzik a 18+ minősítéshez szükséges részletesség és nyílt ábrázolás, illetve a [kiskorúakra gyakorolt] súlyos negatív következmények reális veszélye.”


Transzneműség: 16+

Az NMHH két további ügy iratanyagát is elküldte. Ezek a transzneműséget, illetve a drag queen jelenséget ábrázoló műsorokkal foglalkoznak. A Médiatanács vitatta a műsorok eredeti, „12 éven aluliaknak csak szülői felügyelettel ajánlott” besorolását, szerinte „16 éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel kellett volna leadni őket.

A hegyi doktor – Újra rendel című sorozat egy epizódját 2021. augusztus 23-án vetítette a Prime, a román SC CEE Broadcasting csatornája. Az epizód egyik szereplője, a 17 éves Paula rájön, hogy „rossz testbe született”, és hormonterápián gondolkozik. A Médiahatóság szerint a kérdéses műsorszám olyan témákkal foglalkozott (transzneműség, nemátalakító kezelések), amelyeket a 16 évesek még nem értenek vagy félreérthetnek.

A román CNA (Consiliul Naţional al Audiovizualului) 2021. november 18-ai válaszlevelével visszautasította a panaszt. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a transzneműséggel kapcsolatos jeleneteket nem tudták azonosítani, mivel a Médiatanács által küldött felvétel magyar nyelvű volt.
 
Részlet a CNA válaszleveléből. Forrás: NMHH

A szintén az SC CEE alá tartozó FEM3 csatorna 2022. február 19-én vetítette a Szépítészek című reality egy epizódját. A műsorszámban szerepelt egy rendszeresen női ruhákba öltöző drag queen, aki újra „férfiasabb” megjelenést akart magának, illetve egy másik férfi, aki több ajakplasztikai műtéten esett át, ezért folyamatos gyulladásos tünetekkel küzd. Az ügy iratai alapján nem egyértelmű, hogy a Médiatanács miért tartotta indokoltnak a 16+ besorolást: utalnak általában a plasztikai műtétekre, illetve ezek naturális ábrázolására, mint érzékeny témára, de saját klasszifikációs ajánlásukból idézik azt a részt is, mely szerint
 

„a szokatlan szexuális praktikák és aberrációk vagy a nemi élet atipikus, szélsőséges formái tekintetében még fokozottabb körültekintés javasolt, nem kelthetik azt a látszatot, hogy az extrémitások mindennaposak és könnyen tudomásul vehetők, valamint nem ösztönözhetnek szexuális kísérletezésekre”.


A román médiahatóság május 31-én arról tájékoztatta az NMHH-t, hogy ebben az ügyben sem indított eljárást az SC CEE ellen.


Nehéz terep

A médiatörvény elvben lehetővé teszi, hogy a Médiatanács akkor is megbüntessen egy külföldi szolgáltatót (pénzbírsággal vagy a csatorna ideiglenes felfüggesztésével), ha a szolgáltató székhelye szerinti állam médiahatósága ezzel nem ért egyet.

Azonban az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvével összhangban a magyar törvény is nagyon szigorú feltételekhez köti az ilyen büntetést.

A Médiatanács akkor alkalmazhat „arányos és szükséges” szankciókat egy másik uniós tagállamban letelepedett médiaszolgáltatóval szemben, ha
 
  • előzőleg megkereste a kérdéses állam médiahatóságát, de az két hónapon belül nem intézkedett,
  • megállapította, hogy a médiaszolgáltató csak azért telepedett le Magyarországon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb magyar szabályokat,
  • a tervezett büntetésről írásban értesítette a szolgáltató székhelye szerinti tagállamot és az Európai Bizottságot,
  • lehetőséget adott az érintett szolgáltatónak arra, hogy nyilatkozzon az ügyben, és ha
  • az Európai Bizottság határozatot hozott arról, hogy az alkalmazni tervezett szankciók összeegyeztethetők az uniós joggal.  

Nehezen elképzelhető, hogy a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése előtt is aktív médiaszolgáltatókra rá lehetne bizonyítani, hogy csak a törvény megkerülése miatt telepedtek le külföldön. Az sem tűnik valószínűnek, hogy az Európai Bizottság jóváhagy egy a „gyermekvédelmi” törvényen alapuló büntetést, hiszen a Bizottság éppen az EU Bírósága előtt perli Magyarországot, és azt igyekszik bizonyítani, hogy maga a törvény sem egyeztethető össze az uniós joggal.

Nem meglepő tehát, hogy az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte lapunkkal, hogy a gyakorlatban még egy esetben sem próbáltak ilyen eljárással megbüntetni egy külföldi szolgáltatót. Azaz a külföldi hatóságok elutasító válaszaival le is zárultak az ügyek. 

*Javítás november 2-án 9:10-kor - Cikkünk korábbi verziójában A kijelölt túlélő című sorozat epizódjáról szóló médiatanácsi értékelésben az szerepelt, hogy a sorozat "közvetlen és empatikus" módon ábrázolta a homoszexuális aktust. Az angol nyelvű eredeti szövegben valójában az szerepel, hogy "közvetlen és hangsúlyos" módon ábrázolta.

(Nyitókép: Jelenet A család az család #ugyanaz reklámfilmből. Forrás: Youtube/Szivárványcsaládokért Alapítvány)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz