Melyik a legbiztonságosabb, melyik a legveszélyesebb megyei jogú város?

Márki-Zay Péter óriásplakáton is hirdette, hogy Hódmezővásárhely a legbiztonságosabb nagyváros. De mi látszik pontosan a bűnügyi statisztikákból?

Március 27-én egy az önkormányzat által kihelyezett óriásplakát elől jelentkezett videóüzenettel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. A plakáton a következő felirat állt:

„Mögcsináltuk. Vásárhely a legbiztonságosabb nagyváros. A szabadság városa.”

A videóban a polgármester Hódmezővásárhely egyik „csodálatos eredményének” nevezte azt, hogy „folyamatosan fenn tudjuk tartani, hogy mi vagyunk a legbiztonságosabb megyei jogú város”, és azt is mondta, hogy „Hódmezővásárhely már nagyon régóta a legbiztonságosabb megyei jogú város”. Hozzátette: ez a rendőrségi statisztikákból derül ki.

Márki-Zay szerint az önkormányzati fejlesztések – közterületi kamerarendszer, útfelújítások, okoszebrák, közvilágítási projektek - a közbiztonság és a közlekedés szempontjából is biztonságosabbá teszik Hódmezővásárhelyt.

Márki-Zay már két héttel korábban, március 11-én is szentelt egy videót a témának, ekkor a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság évértékelő állománygyűlése után jelentkezett be. Ebben a videóban azt állította, hogy Hódmezővásárhely „a bűnelkövetések alacsony számában is” a legbiztonságosabb megyei jogú város, illetve hogy 2022-ről 2023-ra 30 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.

A Belügyminisztérium által kezelt bűnügyi statisztikai adatbázis alapján az látszik, hogy Márki-Zay kijelentései csak részben fedik a valóságot.

  • Ha csak a rendőrség bűnügyi statisztikáját nézzük, akkor igaz, hogy 2023-ban Hódmezővásárhely volt a legbiztonságosabb megyei jogú város, az viszont nem, hogy 2022-höz képest csökkent a bűncselekmények száma.
  • Ráadásul a teljes bűnelkövetési statisztika alapján, tehát nem csak a rendőrség, hanem a NAV és az ügyészség által regisztrált bűncselekményeket is figyelembe véve Márki-Zay Péter városa csak a hetedik legbiztonságosabb volt tavaly.
  • Az úgynevezett kiemelt bűncselekményekre koncentrálva ugyanakkor mindkét statisztikában kiugróan jó mutatókat produkált Hódmezővásárhely.

A cikkünkben bemutatott grafikonokon az is látszik, mit mondanak a statisztikák a többi megyei jogú város bűnügyi helyzetéről az elmúlt öt évben.

Hódmezővásárhely mellett többnyire Nagykanizsán, Debrecenben és Érden történik a legkevesebb bűncselekmény a lakosságszámhoz viszonyítva, de például Szekszárd, Salgótarján vagy Győr évek óta rosszul szerepel a megyei jogú városok összevetésében.

Mit mond Márki-Zay Péter?

A nyilvánosan elérhető bűnügyi statisztika csak megyei bontásban tartalmazza a regisztrált bűncselekményeket, települési szintre nem lehet keresni benne.

Első lépésként ezért Márki-Zay Pétertől kérdeztük meg, pontosan milyen rendőrségi statisztikákra alapozza a plakáton is hirdetett állítást. A polgármester azt válaszolta, hogy közlései a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság éves beszámolóin alapulnak.

El is küldött nekünk egy a YouTube-on elérhető felvételt a 2024. március 28-i közgyűlésről, amelyen a hódmezővásárhelyi képviselő-testület meghallgatta Szabó Zsolt alezredes, kapitányságvezető 2023-as beszámolóját (a videóban 1 óra 16 perctől).

Előadásában Szabó valóban azt mondta, hogy 2023-ban a megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen történt a legkevesebb bűncselekmény, és a „biztonságérzetet leginkább negatívan befolyásoló” kiemelt bűncselekményekre vonatkozó statisztika is itt volt a legkedvezőbb.

A Márki-Zay március 11-i videójában elhangzó 30 százalékos csökkenésnek viszont ellentmond Szabó Zsolt előadása, mert a kapitányságvezető éppen arról beszélt, hogy 2022-ről 2023-ra 9 százalékkal, 511-ről 557-re emelkedett a bűncselekmények száma Hódmezővásárhelyen.

Igaz, azt is hozzátette, hogy az emelkedés egyetlen bűncselekménysorozatnak köszönhető, aminek eredményeképp egy informatikai rendszer feltörése közel 200 rendbeli bűncselekményként jelent meg a statisztikában.

Mit mutatnak a hivatalos adatok?

Minthogy a többi 24 megyei jogú várost is lefedő adatok Szabó beszámolójában sem szerepeltek, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Belügyminisztériumhoz (BM) fordultunk a részletes statisztikáért.

A 25 megyei jogú városban elkövetett bűncselekmények és kiemelt bűncselekmények számára voltunk kíváncsiak 2019 és 2023 között. A nyers adatok mellett elkértük a bűncselekmények 100 ezer lakosra vetített számát is, hiszen a városok bűnözési helyzetét úgy érdemes egymással összehasonlítani, ha figyelembe vesszük az eltérő lakosságszámokat is.

Megkeresésünkre az ORFK és a BM is válaszolt, azonban eltérő adatokat küldtek. Ennek oka az, hogy a BM kezelésében lévő Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikában (ENyÜBS) nemcsak a rendőrség rögzít adatokat, hanem a NAV és az ügyészség is, hiszen utóbbi két szerv is végez nyomozásokat.

Az ORFK nekünk elküldött adatsora csak a rendőrségi eljárásban rögzített bűncselekmények adatait tartalmazza, és minden valószínűség szerint a Márki-Zay Pétert tájékoztató rendőri vezetők is ezekből az adatokból dolgoztak, így ezek alapján állította Márki-Zay, hogy Hódmezővásárhely a legbiztonságosabb megyei jogú város.

A BM adóhatósági és ügyészségi rögzítéseket is tartalmazó statisztikája ennél szélesebb körű adatbázis, és e szerint az elmúlt három évben nem Hódmezővásárhelyen történt a lakosságarányosan legkevesebb bűncselekmény a megyei jogú városok közül.

Az alábbiakban külön-külön elemezzük a két adatbázist, a városok közötti korrekt összehasonlítást lehetővé tevő 100 ezer lakosra vetített bűncselekmény-számokra koncentrálva.

ORFK

Az ORFK táblázatában Szabó Zsolt alezredes előadásával megegyezően az szerepel, hogy 2023-ban 557 bűncselekményt regisztráltak Hódmezővásárhelyen, ami 9 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Ez abszolút értékben is a legkedvezőbb adat a megyei jogú városok között, és a 100 ezer főre vetített 1328 bűncselekménnyel a lakosságarányos listát is Hódmezővásárhely vezeti.

Az ugyanakkor a rendőrségi statisztika alapján sem teljesen igaz, hogy Hódmezővásárhely „folyamatosan fenn tudja tartani” a legbiztonságosabb megyei jogú város státuszát: 2022-ben a lakosság arányában Nagykanizsán és Debrecenben is kevesebb bűncselekményt vettek nyilvántartásba.

A táblázat külön kitér a kiemelten kezelt bűncselekményekre. Ebbe a kategóriába tartozik az emberölés, a testi sértés, a kiskorú veszélyeztetése, az embercsempészés, a garázdaság, az önbíráskodás, az összes kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény, a lopás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, a rongálás, a csalás és a jármű önkényes elvétele.

2023-ban 184, ilyen bűncselekményt regisztrált a rendőrség Hódmezővásárhelyen, ami 100 ezer lakosra vetítve 439 bűncselekményt jelent - ez messze a legkedvezőbb adat a megyei jogú városok körében.

Az elmúlt öt évben Márki-Zay városa csak egyszer, 2022-ben csúszott le a lista elejéről, ebben az évben arányosan Nagykanizsán, Debrecenben, Békéscsabán és Érden is kevesebb kiemelt bűncselekmény került be a rendőrségi nyilvántartásba.

BM

A BM minden regisztrált bűncselekményt tartalmazó adatbázisa szerint 2023-ban 653 bűncselekmény történt Hódmezővásárhelyen, ami az előző évi 517-hez képest nem 9, hanem 26 százalékos emelkedés.

100 ezer lakosra vetítve ez 1557 bűncselekménynek felel meg, amivel Hódmezővásárhely csak a hetedik helyen áll a megyei jogú városok összehasonlításában Nagykanizsa, Békéscsaba, Sopron, Debrecen, Szeged és Érd mögött.

Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, akkor ezen statisztika alapján Hódmezővásárhely bűnügyi helyzete 2019-ban és 2020-ban a legkedvezőbb, de 2021-ben és 2022-ben is még a második legkedvezőbb volt a megyei jogú városok között.

Kiemelt bűncselekményből a BM statisztikája szerint is csak 192, 100 ezer főre vetítve 458 történt tavaly Hódmezővásárhelyen, ami a legalacsonyabb szám a megyei jogú városok összevetésében.

Az elmúlt öt évből négyben is Hódmezővásárhelyen regisztrálták lakosságarányosan a legkevesebb kiemelt bűncselekményt. Egyedül 2022-ben csúszott le Hódmezővásárhely a lista ötödik helyére Debrecen, Nagykanizsa, Szeged és Érd mögé.

2022-ben 332, 100 ezer főre vetítve 790 kiemelt bűncselekmény történt Hódmezővásárhelyen. Mivel a BM lapunknak elküldött táblázata az egyes kiemelt bűncselekmények számát külön is tartalmazza, megállapítható, hogy a kiugró adatot főként a lopások számának 2022-es emelkedése okozta.

(Címlapi illusztráció: Szulágyi Réka)

Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz