Mexikóban a jelenlegi elnök, Andrés Manuel López Obrador (röviden AMLO) hatalomra jutása óta 34 újságíró vált már erőszakos bűncselekmények áldozatává. Az országban két lépcsőben került az elnök kezébe az igazságmondás monopóliuma: először egy kormányközeli tényellenőrző intézetet alapítottak, majd egy hetente jelentkező televíziós műsort húztak fel arra a témára, hogy ki hazudik a médiában. Tania Montalvo újságíróval, Mexikó egyik legnagyobb online hírportáljának, az Animal Politiconak az egykori munkatársával beszélgettünk az országban kialakult helyzetről.
Tania Montalvo, forrás: DW Akademie
Mexikóban az Animal Politico volt az első hírportál, amely módszeresen kezdett tényellenőrzéssel foglalkozni: az El Sabueso (A kopó – szerk.) projekt még az előző elnök, Enrique Peña Nieto regnálása alatt indult 2015-ben. Miért érezték akkor szükségét, hogy belekezdjenek a projektbe, és hogy fogadta a közönség?
Kezdetben az emberek rajongtak a munkánkért. Mi voltunk az elsők, akik ilyesmire vállalkoztak, és a mai napig mi bírunk a legnagyobb befolyással. Az előző kormány 2012-ben lépett hivatalba (Mexikóban az elnököket 6 évre választják), pár év alatt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az országban minden eddiginél jobban elszabadult a korrupció, az erőszak. A háttérben már akkor ott volt Andres Manuel, a jelenlegi elnök, aki több választáson egymás után a baloldali kihívóként jelent meg. Az első nagy dezinformációs kampány ellene irányult, ezért hoztuk létre a kampányidőszakban a közel 100 média orgánumot, civil- és akadémiai szervezetet tömörítő projektünket, a Verificado-t ( Ellenőrzött – szerk.). A projekt 119 napon át ellenőrzött minden olyan információt, amely a választással kapcsolatban elhangzott – ez természetesen nem csak Andres Manuelre, hanem valamennyi jelöltre vonatkozott, mégis ő állt a támadások középpontjában. Amikor nyert, meg is kaptuk, hogy mi segítettük hatalomra. 2018-ban azonban a helyzet drámaian megváltozott: most, hogy az ő állításainak a valóságtartalmát vizsgáljuk, mi kerültünk a célpontba.
Milyen támadások érik a szerkesztőséget?
A Reuters idei felmérése szerint a médiába vetett bizalom Mexikóban nemcsak alacsony, de évek óta csökkenő tendenciát is mutat (a 2017-ben mért 49 százalék öt év alatt 37 százalékra esett vissza). Az emberek egyre kevésbé hisznek annak, amit a médiában látnak-olvasnak, ehhez pedig nagyban hozzájárult a jelenlegi elnök, Andres Manuel Lopez Obrador kommunikációs stratégiája. Ennek egyik oszlopa a reggeli sajtótájékoztató, amelyet beiktatása óta minden hétköznap személyesen vezet le és gyakran 3 órán át tart egy alkalom. Ezeket a TV közvetíti, illetve saját YouTube csatornáján is lehet követni, amelyet a kezdetekben millióan néztek, a műsor nagyon népszerű. Eleinte ezeken az eseményeken mindannyian ott voltunk, újságírók, majd az elnök egyre dühösebben vette a konfrontatív kérdéseket, emiatt a kommunikációs stáb 2019-ben úgy döntött, hogy nem mindenkit engednek be. Ezzel párhuzamosan pedig megjelent egy csomó olyan YouTuber és orgánum, amelyeket senki sem ismert, sosem láttuk őket korábban. Egy idő után azt vettük észre, hogy a szervezők főleg nekik adják a mikrofont. Arra figyeltek, hogy két valódi kérdés mindig legyen, ha azonban bemutatkoztál névvel-arccal a kamerába, az elnökkel baráti média rögtön kipécézett a közösségi oldalakon. Az Animal Politico azóta nem vesz részt személyesen a sajtótájékoztatón, de több más média is távol maradt.
Milyen médiumok tartoznak az elnök holdudvarához?
A koronavírus járvány óta a digitális média egy új, fontos területet jelent a kormány kommunikációjában. A járvány első hulláma alatt alakult meg a közmédia részeként működő, főként a közösségi médián aktív tényellenőrző ügynökség, az Infodemia (maga a kifejezés az “információ” és az “epidémia” szavak összevonásával az információ vírusszerű terjedésére utal – szerk.). Az Infodemia eleinte a COVID 19-cel kapcsolatos híreszteléseknek ment utána, majd hamar elkezdte védelmébe venni a kormány védekezési tervét, és mögöttes szándékokkal gyanúsítani mindazokat, akik ezt a stratégiát bírálták. Ilyen volt például a New York Times tényfeltáró anyaga, amely rámutatott arra, hogy a járvány tetőzésekor annak ellenére nem zárták le Mexikóvárost, hogy a fővárosban a fertőzöttség túllépte azt a mértéket, amelyen már – a kormány saját küszöbértékei szerint is – a vörös riasztásnak kellett volna életbe lépnie. A cikkre elsőként az elnök reagált, szokásos reggeli sajtótájékoztatójában, majd az Infodemia indított teljeskörű kampányt az amerikai lap lejáratására.
Az Infodemia azóta is gyakran veszi védelmébe az elnököt, csak idén július-augusztusban az fenti "tényellenőrzéseket" közölték Andrés Manuel Lopez Obrador személyével kapcsolatban (például a jobb alsó sarokban: "Nem igaz, hogy a katolikus egyház kikelt volna Lopez Obrador elnökkel szemben és kiközösítette volna az egyházból). Forrás: Facebook
Az Infodemia mindeközben úgy jár el, mintha egy hiteles, sőt a legmagasabb szakmai sztenderdek szerint működő felület lenne. Ennek tanúsítására előfordult, hogy úgy mutatkoztak be, mint akik az IFCN módszertanát követik, anélkül, hogy valóban részei lennének ennek a szakmai szervezetnek. (Az IFCN minősítést azok az oldalak kaphatják meg, amelyek legalább fél éve működnek és eleget tesznek többek között az átláthatóság, méltányosság és a pártoktól való függetlenség követelményeinek – szerk.). Az Infodemia igazgatója többször is elmondta, hogy Mexikó az álhíreknek leginkább kitett országok között van, de amikor rákérdezünk, ezt honnan tudja, kitérő választ adott.
A helyzetet pedig csak súlyosbította, hogy tavaly óta az elnök reggeli bejelentkezései egy új elemmel bővültek, amelyben név szerint kiemeli azokat, akik szerinte azon a héten nem mondtak igazat. Szerdánként egy “Ki kicsoda?” jellegű showműsorban az elnök és a műsorvezető közösen szemlézik és minősítik a sajtóban megjelent friss írásokat és közösségi média posztokat.
Az augusztus 31-i adásban például Felipe Calderón, volt mexikói elnök Twitter-bejegyzését vették szemügyre, amelyben a volt kormányfő egy videón bemutatja, hogy szennyvíz ömlik a tengerbe az acapulcói öbölnél. A műsorvezető szerint ez hazugság és a felvétel Spanyolországban készült, nem Mexikóban. Ezt azóta több független tényellenőrző oldal is cáfolta, ugyanis az eset tényleg Acapulcóban történt, és Calderónnak volt igaza.
A műsor többnyire abszurd logikát követ. Például, ha egy anyagunkban statisztikák alapján bizonyítjuk, hogy 30%-kal nőtt a gyilkosságok száma az országban, ezt az információt hamisnak állítják be azzal az indokkal, hogy már dolgoznak rajta. De nem azt állítottuk, hogy nincs erre vonatkozó kormányzati elképzelés vagy terv, hanem hogy ezt mutatják a számok.
Az pedig nem tényellenőrzés, ha valamit egyszerűen letagadnak.
Az is általános, hogy a finanszírozásunkon keresztül próbálnak fogást találni rajtunk, gyakran elhangzik, hogy Amerikából kapjuk a pénzt arra, hogy kifejezetten az elnököt támadjuk. Természetesen befolynak hozzánk külföldi ösztöndíjak, támogatások, de ezeket már jóval azelőtt is megkaptuk, mielőtt AMLO-t megválasztották. Ezek a támadások sokszor teljesen légből kapottak, például ránk fogták, hogy a Maya elnevezésű vasúti infrastruktúra-fejlesztés leállításáért dolgozunk, úgy, hogy akkor még nem is írtunk a projektről. Többek között azért sem, mert nem volt pénzünk a Yucatán-félsziget másik végébe küldeni egy újságírót, ahol az építkezések zajlanak.
A közönség átlát ezeken a hazugságokon?
Az emberek többsége rajong az elnökért, a támogatottsága nagyon magas, jelenleg 65 százalékon áll. Sokan nézik a személyes bejelentkezéseit, a sajtótájékoztatói népszerűek és elfogadják, amit mond. Ha egy független hírportálra rásüti, hogy hazudik, az emberek elpártolnak a médiumtól, de ha egy tisztán propaganda újságot ajánl a figyelmükbe, onnantól azt olvassák. Az elnök név szerint kiemeli azokat az újságírókat és orgánumokat, amik szerinte hazudnak, ez pedig óriási bizalmi válságot okoz a közönségben. A médiába vetett bizalom évről évre csökken, és ez nem azért van, mert nem jól végezzük a munkánkat vagy mert nincsenek jó újságíróink.
Az elnök leköszönése után van remény a változásra?
Megnehezíti a helyzetet a 2024-es választáson, hogy nincs ellenzék, az viszont biztos, hogy AMLO-t a mexikói törvények szerint nem választhatják újra. Jelenleg két politikus rúghat labdába: az elnökhöz hasonlóan ők is a Morena párt tagjai, ugyanaz a hatalmi elit; AMLO áldása nélkül pedig nem is indulhatnak a jelöltségért.
Személy szerint nem érzem biztonságban magam, mert az újságírókkal szembeni erőszak tényleges probléma az országban. De az igazi veszélyt továbbra is a bizalom hiánya okozza, ezt pedig nem látom, hogy belátható időn belül változna.
Tania Montalvo az interjú felvétele óta már nem dolgozik az Animal Politico-nál.
Címlapfotó: MOISÉS PABLO/CUARTOSCURO.COM
