Mi igaz abból, amit a kormánypárti média az „egyre durvuló” migrációs helyzetről állít?

Bohár Dániel kormánypárti influenszer friss videóját néztük meg, amelyben romló bűnözési statisztikákról és baloldali pártokra szavazó bevándorlókról beszél.


A migráció a 2015-ös menekültválság óta a kormány kiemelt, bár változó intenzitással napirenden tartott témája. A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” folyamatosan érvényben van, legutóbb március 7-ig hosszabbították meg.

A „déli határra nehezedő nyomásról” Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója rendszeresen közöl adatokat, és ritkán szolgál jó hírekkel. Még 2018-ban, az elmúlt időszak migráció szempontjából legcsendesebb évében is növekvő nyomásról számolt be a közmédia Bakondi nyilatkozata alapján.

Emellett a migránsellenes retorika rendszeresen visszatérő eleme az is,
 
  • hogy az Európába érkező menekülők rontják a közbiztonságot, növelik a bűncselekmények számát;
  • és hogy a baloldal többek közt azért „bevándorlópárti”, mert a migránsokkal saját szavazótáborát akarja bővíteni.

Cikkünkben ezeket az érveket vizsgáljuk meg az elmúlt időszak egyik népszerű videója alapján.


A Bohár-videó

A Patrióta Youtube-csatornán december 13-án tették közzé Bohár Dániel kormánypárti influendszer videóját, „Nagyon durva a migrációs helyzet, miért nem beszél erről senki?” címmel. A videót azóta több mint 24 ezren nézték meg. Bohár és a Patrióta is részese a Megafon nevű kormánypárti socialmedia-projektnek. Tavaly év elején bírósági ítélet mondta ki, hogy a Telex megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a Megafon közpénzből működhet. 

A videóban Bohár Dániel a november 14-én az M5-ös autópályán embercsempészek és rendőrök között kitört tűzharc apropóján arról értekezik, hogy „Európa határain egyre durvuló migrációs háború zajlik”. 
 

Bohár szerint a baloldali politikusok a balliberális médiával együtt „agyonhallgatják” a kérdést, vagy tagadják, hogy a migráció probléma lenne. Ennek illusztrálására több helyen jó pár éves megszólalásokat vágott be a videóba. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes például még 2015 júniusában mondta azt a migrációról, hogy „ez a probléma egy álprobléma, nem létezik”.

Bohár felteszi a kérdést: „mégis ki profitál abból, hogy migránsokkal árasztják el Európát?” Válaszával azt sugallja, hogy a baloldali pártok azért támogatják a migrációt (vagy hallgatják el a problémát), mert a migránsoktól szavazótáboruk jelentős növekedését és választási esélyeik javulását várják. Úgy fogalmaz, hogy „az Európába gyakorlatilag korlátlanul özönlő migránsok komoly politikai bázist képeznek, és nem kell sokat gondolkodni rajta, hogy kinek kedvez a helyzet”.

Hogy alátámassza a “baloldalt erősítő migránsok” tézist, Bohár egy friss kutatásra hivatkozik, „ami szerint a nyugati országokban letelepedett bevándorlók az állampolgárság megszerzése után, hosszabb távon már leginkább a baloldali pártokra szavaznak”.

Ebben a cikkben bemutatjuk a Bohár Dániel által idézett kutatást, illetve közelebbről is megvizsgálunk néhány, a videóban szereplő statisztikai adatot.

Legfontosabb megállapításaink:
 
  • A tanulmány szerint statisztikailag valóban kimutatható a másodgenerációs bevándorlók baloldalhoz húzása, de ennek nincs akkora hatása, hogy a bevándorlás érdemben módosítani tudná az európai társadalmak pozícióját a bal-jobb skálán.
  • A videóban elhangzik, hogy Nyugat-Európában egyre több rablást és szexuális erőszakot regisztrálnak. Azonban statisztikai adatok szerint a rablások száma nem nő, hanem csökken. A szexuális erőszak regisztrált esetei valóban emelkednek, de nem bizonyított, hogy ennek köze lenne a migrációhoz.
  • A magyar rendőrség statisztikái szerint 2022-ben a megelőző évekhez képest valóban jóval többen kíséreltek meg átjutni a határkerítésen. Európába összességében azonban még mindig jelentősen kevesebben érkeznek, mint a 2015-ös menekültválság idején.


Bevándorlók és a baloldal

A videóban nem hangzik el, milyen tanulmány alapján állítja Bohár, hogy a bevándorlók hosszabb távon leginkább a baloldali pártokra szavaznak. A kamera viszont ráközelít az asztalon heverő papírtömegre, így kivehető, hogy három közgazdász, Simone Moriconi, Giovanni Peri és Riccardo Turati tavaly szeptemberben megjelent Are Immigrants More Left Leaning than Natives? (Baloldalibbak a bevándorlók az őslakosoknál?) című cikkéről van szó.

Részlet a videóból Forrás: Youtube/Patrióta

Bohár videójából kimaradt, hogy a tanulmány nem általában a bevándorlókat, hanem azokat a másodgenerációs bevándorlókat vizsgálta 21 európai országban, akiknek az apja még külföldön született. A cikk bevezetőjében valóban az áll, hogy „szignifikáns baloldali elfogultságot” találtak a másodgenerációs bevándorlóknál, de később azt is kiemelik a szerzők, hogy „ez a baloldalhoz húzás valószínűleg még abban az esetben sem okozna nagy politikai elmozdulásokat, ha a másodgenerációs bevándorlók arányának jelentős növekedésével párosulna”.

A tanulmány azt állapítja meg a másodgenerációs bevándorlókról, hogy 8,3 százalékkal baloldalibbak, mint a lakosság külföldi szülővel nem rendelkező része. 

De hogy jött ki ez az eredmény, és hogy kell értelmezni?

A szerzők a 2002 és 2018 között kilenc alkalommal elvégzett European Social Survey (ESS) adatait vették alapul. A válaszadók megadták, hogy melyik pártra szavaztak a legutóbbi választáson, és számos személyes adatot is megkérdeztek tőlük, többek között azt, hogy melyik országban születtek a szüleik.

A pártokat a Manifesto Project adatbázis segítségével helyezték el egy bal-jobb skálán, amelynek az átlaga 0, a szórása 1, és amelyen a baloldali pártok negatív, a jobboldali pártok pozitív értékeket kaptak. A német SPD például -0,34-nél, a CDU 1,31-nél található. A Szocialisták és Demokraták európai pártcsaládjához tartozó pártok átlagos értéke -0,54, az Európai Néppárté 0,65.

A két adatbázis segítségével a kutatók az ESS-felmérésben szereplő minden személyről meg tudták mondani, hogy mennyire jobboldali vagy baloldali pártra szavazott, és ki tudták számolni a másodgenerációs bevándorlók és a többiek közötti különbséget a bal-jobb skálán. 


Az, hogy a másodgenerációs bevándorlók 8,3 százalékkal baloldalibbak, azt jelenti, hogy egy átlagos másodgenerációs bevándorló szavazata 0,083 ponttal közelebb esett a skála baloldali végéhez, mint egy vele nem, kor, iskolai végzettség, vagyoni helyzet alapján azonos helyzetben lévő „őslakosé”.

Ez egyéni szinten nem elhanyagolható különbség, körülbelül ugyanekkora eltérést találtak a bal-jobb skálán a középfokú végzettséggel rendelkezők és nem rendelkezők, és csak valamivel nagyobbat a városlakók és a nem városlakók szavazatai között.

A család migrációs tapasztalata tehát az iskolai végzettséghez vagy a lakóhelyhez hasonlóan összefügg a politikai hovatartozással, de ez nem jelenti azt, hogy a másodgenerációs bevándorlók teljes egészében vagy „leginkább” baloldali pártokra szavaznak.

A tanulmány vizsgálta azt is, mekkora elmozdulást okozna a másodgenerációs bevándorlók relatív baloldalisága a politikai erőviszonyokban akkor, ha az egyes európai országok 10, illetve 30 százalékát ők alkotnák. Azt találták, hogy a legtöbb európai országban egy nagyon komoly bevándorlási hullámnak is csak rendkívül korlátozott hatása lenne az átlagszavazó elhelyezkedésére a bal-jobb skálán. Még a 30 százalékos bevándorló-arány is egyedül Portugáliában mozdítaná el az átlagszavazót a nagyon enyhén jobboldali pozícióból a nagyon enyhén baloldaliba.
Részlet a tanulmányból Forrás: NBER

A fenti táblázatban a Magyarországra vonatkozó sor azt jelenti, hogy a nem bevándorló hátterű magyar szavazók a 2002 és 2018 közötti választásokon átlagosan 0,455-ös értéket felvevő, tehát erősen jobboldali pártokra szavaztak. A másodgenerációs bevándorlók jelenlegi aránya 1,8 százalék, de ők hiába baloldalibbak egy kicsit az átlagnál, semmivel nem módosítják a magyar társadalom elhelyezkedését a bal-jobb skálán. Ha 10 százaléknyian lennének, akkor 2 százalékkal csökkentenék az átlagszavazó jobboldaliságát, ha 30 százalékosra nőne az arányuk, akkor 5 százalékkal. De még ez utóbbi esetben is (0,455*0,95=0,432) markánsan jobboldali maradna a magyar átlagszavazó.

A tanulmány szerzői a Lakmusznak megerősítették, hogy írásuk „nem támasztja alá azt az elméletet, hogy a baloldali pártok azért engednének több migrációt, hogy jelentősen növelni tudják a szavazótáborukat”.

Ezt azért sem tartják hihetőnek, mert a másodgenerációs bevándorlók relatív baloldaliságából származó előnyök bizonytalanok és a távoli jövőben jelentkeznek, viszont egy korábbi saját kutatásuk is megerősítette, hogy az alacsonyan képzett (vagy a lakosság által alacsonyan képzettként azonosított) bevándorlók érkezése a nacionalizmust és ezzel a jobboldali pártokat erősíti. „A pártok számára a rövidtávú választási megfontolások az elsődlegesek, amiből az következik, hogy a baloldali pártok is inkább mérsékelni akarják a hirtelen bevándorlást” - írták a Lakmusznak a kutatók.


Bűnözési statisztikák

Bohár Dániel videójában hivatkozik az Eurostat bűnözési statisztikáira is. Azt mondja, „az EU saját kimutatásai szerint a 2015-ben kirobbant migrációs válság óta meredeken emelkedett az Unió területén elkövetett szexuális bűncselekmények száma, és a rablásokból is egyre több van Nyugat-Európában”.

A vonatkozó Eurostat-adatok szerint a szexuális erőszak (nemi erőszak és egyéb szexuális bántalmazás) regisztrált eseteinek száma valóban emelkedett az elmúlt években az EU-ban, 2014 és 2020 között 132 024-ről 178 322-re, ami 35 százalékos növekedés.
 

Azonban két esemény időbeli egybeesése még nem jelent ok okozati összefüggést, és Bohár semmilyen bizonyítékot nem hoz fel a videóban arra, hogy a szexuális erőszak statisztikai növekedése összefügg a migrációval.

A bűnözési statisztikák csak a rendőrség által regisztrált eseteket tudják követni, nem a tényleges elkövetést, és ez különösen fontos az olyan bűncselekményeknél, mint a szexuális erőszak, ahol feltételezhetően magas a nem jelentett esetek aránya. A statisztikai növekedés oka lehet az, hogy ténylegesen több bűncselekményt követnek el, de az is elképzelhető, hogy ugyanannyi bűncselekmény történik, csak ezeket nagyobb arányban jelentik.

Hat év alatt 46 300-zal emelkedett a regisztrált szexuális erőszak elkövetések száma az EU-ban. Ha lemegyünk az egyes országok szintjére, akkor kiderül, hogy a növekmény több mint feléért Franciaország felelős, ott a 2014-es 30 959-ről 2020-ra 58 692-re, közel 28 ezerrel nőtt a regisztrált esetek száma.

Az Eurostat metaadat-oldalán azonban maguk a francia hatóságok jegyzik meg, hogy a szexuális bántalmazásnál a 2018-ban tapasztalt kiugró emelkedés a #metoo mozgalom (és ezáltal a nagyobb bejelentési arány) hatása lehet.

Svédországban 16 910-ről 21 144-re nőtt az esetszám hat év alatt. Az ottani hatóságok azt a megjegyzést írták az Eurostat adatokhoz, hogy 2018 júliusában változott a szexuális beleegyezés jogi definíciója, így azóta olyan esetek is bekerülhetnek az erőszak kategóriájába, amelyek korábban kimaradtak.

Az az állítás hamis, hogy rablásból is egyre több van Nyugat-Európában a 2015-ös válság óta.

Az EU teljes területén a 2014-es 373 059-ről 181 822-re csökkent, azaz gyakorlatilag megfeleződött a regisztrált rablások száma 2020-ra. A csökkenés a nyugat-európai országok nagy többségében is megfigyelhető, egyedül Finnországban és Svédországban volt minimális növekedés a rablások számában.
 

A statisztika itt minden bizonnyal kedvezőbb képet mutat a valóságosnál. Franciaországban 2015 és 2016 között irreális mértékben csökkent a regisztrált rablások száma, 104 116-ról 32 876-ra. A metaadatok között közzétett magyarázat szerint ez a különbség az adatközlés módszertanának megváltozásából ered.

Amikor Bohár Dániel a videóban azt mondja, hogy rablásból is egyre több van Nyugat-Európában, egy térképet látunk, ami viszont nem a rablások időbeli alakulását mutatja, hanem azt, hogy 100 ezer főre vetítve hány rablást regisztráltak az EU egyes tagállamaiban 2020-ban.
 
Részlet a videóból Forrás: Youtube/Patrióta

Ebből az derül ki, hogy a nyugat-európai országokban lakosságarányosan jóval több a rablás, mint Kelet-Európában. Ez az Eurostat adatai szerint valóban így van, azonban a tendencia - mint említettük - a legtöbb nyugat-európai országban is csökkenő. 


Az érkezők száma

A videóban többször hivatkoznak a magyar rendőrség „illegális migrációról” vezetett statisztikájára. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója azt mondja, hogy „a déli határon nagyjából 260-270 ezer környékén van az illegális határátlépési kísérletek száma”.

Ez a korrekt interpretációja az adatoknak, hiszen a rendőrség a határátlépések és a határátlépési kísérletek számát rögzíti, de mivel egy ember többször is próbálkozhat, valójában nem tudjuk, hogy ez a szám hány menekülőt takar. Ennek ellenére Bohár Dániel már úgy beszélt az „eszközökben nem válogató” „idei negyedmillióról”, mintha ez a migránsok számát jelentené.

2022-ben a rendőrség összesen 109 345 megakadályozott határátlépésről számolt be, 158 286 olyan esetről, amikor valakit feltartóztattak és „átkísértek” a kerítésen, és 1 150 olyan határátlépőről, aki ellen eljárást indítottak.

Ilyen statisztikákat 2016 júliusa óta tesz közzé a rendőrség, akkor lépett életbe egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy először csak a határtól számított 8 km-es sávból, később az egész ország területéről „visszakísérjék” Szerbiába az elfogott menekülőket.
 

A számok 2020 óta valóban dinamikus növekedésnek indultak, bár ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a kormány 2020 májusában a tranzitzónák bezárásáról döntött, amivel lényegében elzárta a menedékkérelmek beadásának egyetlen legális csatornáját.

A határátlépések számának emelkedését az EU határvédelmi ügynökségének, a Frontex-nek az adatai is visszaigazolják. A Magyarországot is magában foglaló nyugat-balkáni útvonalon a Frontex 2022-ben 145 600 illegális határátlépést jelentett, ami több mint duplája a 2021-es, és több mint négyszerese a 2020-as adatnak.
 

Ezzel együtt a tavalyi szám is messze elmarad a 2015-ös csúcstól, amikor több mint 750 ezer határátlépést detektáltak a nyugat-balkáni útvonalon. Tehát a videó nyitóképén olvasható állítás ("Megint jönnek - Többen, mint valaha") nem felel meg a valóságnak. 

Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának magyarországi szóvivője szerint senki sem tagadja, hogy az érkezők száma a magyar déli határon is emelkedik, még ha nehéz is megmondani, pontosan mennyivel. „A háborús válságok nem értek véget Szíriában vagy Jemenben, sőt az USA 2021 augusztusi afganisztáni kivonulása miatt onnan is egyre több menekült várható” – magyarázza a szóvivő.

A számok kontextusba helyezéséhez érdemes hozzátenni, hogy az ENSZ adatai szerint az ukrajnai háború kirobbanásáig a világ menekültjeinek 85 százaléka a fejlődő országokban talált menedékre, és kevesebb mint 10 százalékuk jött Európába. „Az orosz-ukrán háború kirobbanásával ez a helyzet nyilván módosult valamelyest, de azt továbbra is kijelenthetjük, hogy a nem Ukrajnából menekülők elsöprő többségének továbbra sem Európa nyújt védelmet” - mondja Simon Ernő.

Bohár Dánielt és a Patrióta csatornát a Megafon e-mail címén próbáltuk elérni, de cikkünk megjelenéséig nem kommentálták megállapításainkat.

(A nyitókép 2020 februárjában, a tompai határátkelőhely közelében készült. Fotó: Huszti István/AFP)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz