Több pontatlan vagy túlzó állítást találtunk a miniszterelnök Szakma Sztár Fesztiválon elmondott beszédében, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben valóban megfordulni látszik a szakképzés korábbi népszerűségvesztése.

Idén is Orbán Viktor tartotta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett Szakma Sztár Fesztivál nyitóbeszédét. A miniszterelnök részvétele a szakképzést és szakmatanulást népszerűsítő, április 24-i rendezvényen leginkább arról maradt emlékezetes, hogy kipróbálta magát ostorcsapkodásban, és hogy többes szám első személyben szólt a megjelent diákokhoz, oktatókhoz.

Bár a „mi, szakmunkások” fordulatot a szövegkörnyezetből ítélve képletesen érthette a miniszterelnök (azt mondta, az „államvezetés is egy szakma”), a rend kedvéért azért jegyezzük meg, hogy Orbán a nyilvánosan elérhető életrajzai alapján sosem tanult szakképzésben, és nem is dolgozott szakmunkásként.

Nyitóbeszédében a miniszterelnök a szakképzési rendszer átalakításáról a következőket mondta:

„A kormány folyamatosan megújítja a szakképzést. Úgy látom, hogy az oktatók, a tanulók és szüleik nyitottak a változásokra. Évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma, és javulnak a tanulmányi eredményeik. Tíz általános iskolát elvégző diákból ma már hat a szakképzésben folytatja a tanulmányait, a legnépszerűbb iskolatípus pedig a technikum.”

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár a Lakmusz megkeresésére nem árulta el, milyen adatokra alapozta fenti megállapításait Orbán Viktor.

Az állításokat így a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján ellenőriztük.

Ezek az adatforrások több ponton ellentmondanak a miniszterelnöknek, vagy arra mutatnak rá, hogy Orbán a kontextusukból kiragadott számok alapján eltúlozta a szakképzés átalakításának eredményeit.

„Évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma”

Az Oktatási Hivatal középfokú felvételi kiadványai az első helyen benyújtott tanulói jelentkezésekről közölnek adatokat.

A 2021/2022-es felvételi eljárás eredményeit összegző, legfrissebb ilyen dokumentumból kiderül, hogy

a 2020/2021-es eljáráshoz képest éppen, hogy csökkent a szakképzésbe első helyen jelentkezők száma.


A kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakképző iskolát a 2020/2021-es eljárásban 15 801-en jelölték meg első helyen, 2021/2022-ben 14 624-en.

Az érettségit és szakmai vizsgát is adó technikumokba első helyen jelentkezők száma 35 125-ről 34 396-ra csökkent.

Szakgimnáziumba (érettségit és művészeti, pedagógiai, közművelődési szakképesítést adó intézménybe) pedig 2 422-en jelentkeztek első helyen az egy évvel korábbi 2 819 után.

Összességében a szakképzést első helyen választók száma 53 745-ről 51 442-re csökkent.

(Az ábráról is leolvasható, hogy a kormány az elmúlt tíz évben többször átnevezte az egyes szakképző intézménytípusokat. A továbbiakban a hosszabb távú trendek értékelésénél a mai szakképző iskolára és korábbi megfelelőire érettségit nem adó szakképzésként, a mai technikumra, szakgimnáziumra, és korábbi megfelelőikre érettségit adó szakképzésként fogunk hivatkozni, követve a Közgazdaságtudományi Intézet “A közoktatás indikátorrendszere” köteteinek szóhasználatát.

A „szakiskola és készségfejlesztő iskola” intézménytípusban a sajátos nevelési igényű, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók elkülönített oktatása zajlik. Ilyen intézményekbe kizárólag szakértői vélemény alapján lehet bekerülni, ezért a szakképzés népszerűségének vizsgálatakor ezt a kategóriát nem vettük figyelembe.)

A szakképzésbe első helyen jelentkezők számszerű csökkenése nem járt együtt a szakképzést első helyen választók arányának csökkenésével, mivel a jelentkezők összlétszáma is csökkent a 2021/2022-es tanévben az egy évvel korábbihoz képest.

A szakképzést első helyen választók aránya így valamelyest még növekedett is, 59,24 százalékról 60,32 százalékra.

A hosszabb idősort vizsgálva azonban látszik, hogy ez is elmarad a 2012/2013-as tanév adatától, amikor még a jelentkezők 63,14 százaléka jelölte meg első helyen a szakképzést.

A szakképzés népszerűsége a 2018/2019-es tanévig folyamatosan csökkent, a négy- vagy ötévfolyamos gimnáziumé pedig nőtt. Az érettségit nem adó szakképzés azóta is tovább veszít vonzerejéből, az érettségit is adó szakképző iskolatípusoknál viszont megfordult a korábbi trend.

„Javulnak a tanulmányi eredményeik”

A miniszterelnök beszédéből nem egyértelmű, hogy pontosan kiknek a tanulmányi eredményeire gondolt. Az „évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma, és javulnak a tanulmányi eredményeik” mondat szigorú nyelvtani értelmezése szerint a szakképzésbe jelentkezők tanulmányi eredményeiről kellene, hogy szó legyen, de Orbán később arról beszélt, hogy a javuló tanulmányi eredmények az új rendszert, azaz a szakképzés átalakítását igazolják. Valószínűbb tehát, hogy a szakképzésben tanulók tanulmányi eredményeire gondolhatott.

A hatodik, nyolcadik és tizedik osztályos tanulók matematikai és szövegértési képességeiről objektív, egymással tanévek és intézménytípusok szintjén is összehasonlítható adatokat szolgáltatnak a minden év májusában megírt Országos Kompetenciamérések eredményei.

A tizedikes átlageredményeket az Oktatási Hivatal éves kiadványaiban intézménytípus szerinti bontásban is közzéteszi.

2020-ban a koronavírus-járvány miatt nem volt kompetenciamérés, de 2019 és 2021 között mind az érettségit adó, mind az érettségit nem adó szakképző intézménybe járók átlageredménye romlott.

Matematikából az érettségit adó szakképző intézményekbe járók átlagpontszáma 1644-ről 1619-re csökkent két év alatt, az érettségit nem adó szakképző iskolákba járóké 1465-ről 1451-re.

Szövegértésből az érettségit is adó intézményekben 1632 pontról 1616-ra csökkent az átlagteljesítmény, az érettségit nem adó intézményekben 1447-ről 1440-re.

Hozzá kell tenni, hogy a visszaesést az Oktatási Hivatal kifejezetten a járvány miatt bevezetett digitális oktatásnak tulajdonítja, és a gimnáziumba járó tizedikeseknél is volt teljesítményromlás.

A hosszabb idősoros adatokból az olvasható ki, hogy a korábban stagnáló vagy kismértékben romló eredmények után 2017 és 2019 között volt egy látható javulás a szakképzésbe járók átlageredményeiben. Ez az emelkedő trend fordult vissza a 2021-es romlással.

Az is nyilvánvaló, hogy az érettségit adó szakképző iskolába járók eredményei sokkal jobbak, mint az érettségit nem adó intézményekben tanulóké. A gimnáziumba járók átlagpontszáma pedig ennél is magasabb. A négyévfolyamos gimnáziumok tizedikesei 2021-ben matematikából 1733-as, szövegértésből 1738-as átlagpontszámot produkáltak.

„Tíz általános iskolát elvégző diákból ma már hat a szakképzésben folytatja a tanulmányait”

Az Oktatási Hivatal korábban hivatkozott középfokú felvételi kiadványa a jelentkezések mellett az általános felvételi eljárásban kilencedik évfolyamra felvételt nyert tanulókról is tartalmaz adatokat intézménytípus szerinti bontásban.

Ez alapján a 2021/2022-es felvételi eljárásban felvettek 63,86 százaléka folytathatta tanulmányait valamilyen szakképző intézményben 2022 szeptemberétől (19,29 százalék szakképző iskolában, 42,14 százalék technikumban, 2,43 százalék művészeti/pedagógiai/közművelődési szakgimnáziumban).


Ha pusztán ezt az adatsort nézzük, akkor stimmel Orbán állítása. Ugyanakkor az a kitétel, hogy „ma már” tízből hat diák a szakképzésben folytatja, nehezen értelmezhető, mert még a mélypontnak számító 2017/2018-as tanévben is a kilencedikesek 61,55 százalékát vették fel a szakképzésbe, a 2012/2013-as tanévben pedig még 65,18 százalék volt ez az arány.

A szakképzésbe felvettek aránya 2017/2018-ig csökkent, a gimnáziumba felvetteké pedig nőtt. Az érettségit nem adó szakképzésnél ezt követően is folytatódott a csökkenő trend, az érettségit adó szakképzésbe felvettek aránya viszont növekedni kezdett.

Érdemes megjegyezni, hogy a kilencedik évfolyamra felvételt nyert diákokról vezetett statisztika nem fedi le az összes kilencedik évfolyamon továbbtanuló diákot. Az általános iskolások egy része ugyanis már a nyolcadik osztály elvégzése előtt, negyedik vagy hatodik után elmegy nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba. Ők kilencedikesként ugyanúgy gimnáziumban folytatják, mégsem kerülnek be a kilencedik évfolyamos felvételi statisztikába.

De hányan léptek nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumban kilencedik osztályba 2022. szeptemberében, egyszerre a 2021/2022-es felvételi eljárásban frissen felvett középiskolásokkal?

Erre a legjobb becslést úgy kaphatjuk, ha megnézzük, hány diákot vettek fel nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba abban a két tanévben (a 2017/2018-asban és a 2019/2020-asban), amikor a 2021/2022-es tanév nyolcadikosai negyedikesek, illetve hatodikosok voltak. Az Oktatási Hivatal kiadványában visszamenőlegesen is szerepelnek ezek az adatok, így tudjuk, hogy a 2017/2018-as tanévben 3191 főt vettek fel nyolcosztályos gimnáziumba, a 2019/2020-as tanévben pedig 4644 főt vettek fel hatosztályos gimnáziumba.

Ha ezt a plusz 7835 főt hozzáadjuk a 2021/2022-es tanévben normál gimnáziumba felvettek számához, és újraszámoljuk az intézménytípusok közti arányokat, az jön ki, hogy a kilencedikesek 58,33 százaléka kezdhette meg a tanulmányait szakképzésben 2022. decemberében.

Kerekítéssel így is megkapjuk az Orbán által említett tízből hat diákot, de a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok beszámítása azért érzékelhetően elmozdítja az arányokat.

„A legnépszerűbb iskolatípus a technikum”

Amennyiben népszerűségen azt értjük, hogy hányan tanulnak az adott iskolatípusban kilencedik évfolyamon, akkor ismét a fenti ábrát és számítást használhatjuk Orbán állításának ellenőrzéséhez.

Pusztán a kilencedik évfolyamra felvett diákok statisztikájából kiindulva valóban a technikum tűnik a legnépszerűbbnek, a 2021/2022-es felvételi eljárásban 34 831 felvett diákkal.

Viszont ha a normál (négy- vagy ötévfolyamos) gimnáziumba felvett 28 526 főhöz hozzáadjuk az ugyanebből az évfolyamból korábban nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba felvettek számát (7835 fő), akkor azt kapjuk, hogy a teljes korosztályt tekintve a gimnázium 36 361 felvettel még mindig népszerűbb volt a technikumnál.

A népszerűséget megfoghatjuk úgy is, hogy adott intézménytípusban a meghirdetett férőhelyek hány százalékát sikerül betölteni az általános felvételi eljárásban.

Erről szintén az OH felvételi kiadványában találunk adatokat. A 2021/2022-es felvételi eljárásban a nyolcosztályos gimnáziumokban a férőhelyek 90,5 százalékát sikerült betölteni, a hatosztályos gimnáziumokban a férőhelyek 95,3 százalékát, a négy- vagy ötosztályos gimnáziumokban a férőhelyek 75,7 százalékát.
A szakképző intézmények ennél jelentősen alacsonyabb betöltöttségi adatokat produkáltak: a technikumokban 65,2 százalékos, a szakgimnáziumokban 51,5 százalékos, a szakképző iskolákban 41,3 százalékos volt a férőhelyek betöltöttsége.

(Címlapképünkön Orbán Viktor a 2022-es, XV. Szakma Sztár Fesztivál résztvevőivel fotózkodik. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)