Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában.

A Political Capital tavaly decemberben közölt egy összehasonlító kutatást, amely közép-európai országokban (Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában) vizsgálta, hogy mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra, azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra.

A kutatás szerint Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak a dezinformációval szemben.

Magyarországon például a megkérdezettek 72 százaléka teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy „Vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket”, 62 százalék pedig azzal, hogy „Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen”. Ugyanezekkel az állításokkal Csehországban 46 illetve 27 százalék, Szlovákiában 43 illetve 32 százalék értetett egyet.

Forrás: Political Capital kutatás

Mi lehet az oka az egyes országok közötti eltéréseknek? Milyen szerepet játszanak ebben a történelmi hagyományok, a társadalom megosztottsága vagy épp a politikai hovatartozás? A Lakmusz podcastjában erről beszélgetünk Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatójával.

A kutatás részletes eredményei itt érhetők el.
Címlapi kép forrása: YouTube/M1