“Teljesen világos, hogy mi történik ma a világban, és az is világos, hogy Európában egyedül a magyar kormány védi meg az elszabaduló energiaáraktól a lakosságot. Semelyik másik európai országban ilyen nincsen”
-válaszolta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a 444 újságírójának, mikor ő azt tudakolta tőle, szerinte kampányígéretet szegett-e a kormánypárt a rezsiszabályok átalakításával. Mindezt öt nappal azután, hogy a kormány bejelentette, augusztustól részben vége az eddig ismert rezsicsökkentésnek: “átlagfogyasztás felett” már magasabb árat kell fizetni a gázért és az áramért.
Az üzenetet kormánypárti megmondóemberek is visszhangozták:
“Feladvány hétvégére baloldali politikusoknak: keressetek még egy olyan uniós országot, ahol BÁRMILYEN rezsicsökkentés létezik!”
- írta július 22-én a 26 ezer követővel rendelkező A kopasz oszt Facebook-oldal.
Valójában azonban mostanra inkább olyan uniós országot nehéz találni, ahol még nem vezettek be valamilyen intézkedést az égbe kúszott energiaárak jelentette lakossági vagy céges terhek mérséklésére.
A szakpolitikai elemzésekkel foglalkozó belga Bruegel Intézet július elején részletes gyűjtést publikált a helyzetre reagáló lépésekből. Eszerint 2021 szeptembere óta, amikor az energiaszektorban a fogyasztói árak már jelentősen megemelkedtek, az EU 26 országában különítettek el kisebb-nagyobb összegeket az energiaárak emelkedésével szembeni védelemre:
GDP-arányosan Görögország (3,7 százalék) és Litvánia (3,6 százalék) költötték a legtöbbet erre a célra. A legkevesebbet Írország (0,2 százalék), Csehország és Dánia (0,1 százalék).
Orbán idei tusványosi beszédének köszönhetően a magyar állam erre a célra fordított költéseit is összehasonlíthatjuk a grafikonon látható számokkal. A miniszterelnök ugyanis Erdélyben elárulta, ” az összeg, amit a magyar állam fizetett ki, mert a rezsicsökkentésnek a mértéke kisebb volt, mint a piaci ár" 296 milliárd forint volt 2021-ben.
Magyarország GDP-je abban az évben 154,1 milliárd euró, azaz (2021. december 31-i árfolyamon) 56 868 milliárd forint volt.
A rezsicsökkentésre tavaly fordított 296 milliárd forint tehát a GDP 0,52 százalékának megfelelő forrást jelent.
Az energiaválság kezelésére fordított pénzt különféleképpen használták fel az EU-tagállamok.
Ausztriában a kormány idén év elején döntötte el, hogy egy 150 eurót érő energia-utalvánnyal segít minden osztrák háztartásnak az éves energiaszámla kifizetésében, amelyet a rászoruló háztartások esetében 300 euróra dupláznak.
Az egyszeri kifizetések mellett adócsökkentéssel is pénzt hagynak a háztartásoknál: felfüggesztették a zöldáram-adó beszedését, amivel korábban a megújuló energiaforrásokra való átállás költségeihez kellett hozzájárulnia a fogyasztóknak. Ez további 60-100 eurós segítséget jelent.
A rezsicsökkentés a tavalyi év végén valójában Bulgáriában is megvalósult, amikor a parlament 2021. december 16-án megszavazta a lakossági áram- és gázárak befagyasztását, első körben 2022. március végéig.
Még tavaly év végén bevezettek egy másik intézkedést is a vállalati szektornak. Eszerint 95 euró/megawattóra villamosenergia-ár felett az áremelkedés 75 százalékát, de maximum a tényleges havi átlagár 30 százalékát az állam kompenzálja a vállalkozásoknak.
A jelenlegi magyar rendszerhez nagyon hasonló van érvényben a szomszédos Romániában, ahol március végén döntött úgy a kormány, hogy egy évig fixálja az áram- és a gázárakat. A havi 100 kilowattnál kevesebb áramot használók kilowattonként 14 centnek, 300 kilowattos fogyasztás felett 16 centnek megfelelő lejt fizetnek. A gázért a lakossági fogyasztók 6 cent/kilowatt, a vállalati fogyasztók 7 cent/kilowatt árat fizetnek helyi valutában.
Litvánia
A rezsivédelemre GDP-arányosan az egyik legtöbbet költő Litvániában igyekeznek a rászorulókra célozni az energiaár-támogatásokat. A nyugdíjasok és az alacsony fizetésből élők juttatásait megemelik, a legszegényebbek külön fűtési hozzájárulást kapnak.
A cégeket az emelkedő energiaárak miatt kompenzáció illeti, a különösen érintett ágazatoknak extra támogatással.
A Reuters összefoglalója alapján a német munkavállalókat és családjaikat üzemanyagár-támogatás és olcsóbb tömegközlekedés segíti. A személyi jövedelemadót fizetők pedig egyszeri energiaár-támogatásra jogosultak, ennek értéke 300 euró. A családok ezen felül gyerekenként 100 eurós egyszeri “bónuszt kapnak”, amelyet a rászoruló családoknak megdupláz a kormány.
Februárban az eddig az áramszámlákra kivetett zöldenergia-adót is felfüggesztették az országban.
A magyar rezsicsökkentés azért nem szerepel a Bruegel gyűjtésében, mert a magyar kormány már bőven a gyűjtés kezdete előtt, még 2012-ben hatósági árat vezetett be a lakossági gázra és áramra.
A támogatást viszont szokatlan módon akkor is fenntartotta, mikor a piaci ár már a fixált ár alá csökkent,
így előfordulhatott, hogy a lakosság több pénzt fizetett az energiáért, mint amennyibe az valójában került az államnak.
Számos tényezőt kell szem előtt tartaniuk a döntéshozóknak, amikor az energiaválságra reagáló lépéseket készítenek elő. Mérlegelniük kell,
A Világbank szerint ezért az általános árcsökkentések - a magyar, a román vagy a bolgár példa - helyett szerencsésebbek a rászorultsági alapon kiosztott támogatások, traszferek. Ha egy kormány mégis az árszabályozás mellett dönt, célravezető, ha inkább a háztartások alapfogyasztását támogatják (lifeline rate subsidy). Ez a szándék felfedezhető az új magyar szabályozásban is, amennyiben a legalacsonyabb árat az áramért és a gázért a háztartások az átlagfogyasztás után fizetik.
“Bármilyen megközelítést alkalmaznak az energiaköltségek megfizethető szinten tartására, az intézkedés legyen mindenképp határozott idejű, átlátható, és legyen költségvetési fedezete” - tanácsolja a Világbank, hangsúlyozva:
különösen fontos, hogy a kormányok a lakossági energiatakarékosság előmozdításáért is tegyenek lépéseket.
Hollik István cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a tényellenőrzésünkkel kapcsolatos megkeresésre.
Adatvizualizáció: Solti Hanna, címlapi fotó: Németh Dániel
