A miniszterelnök a Patriótán fényezte így a Patriótákat, de szavait már csak azért is nehéz értelmezni, mert az elmúlt fél évben több olyan választás volt Európában, amin pártcsaládjának tagjai el sem indultak.

December 18-án Orbán Viktor miniszterelnök volt a Patrióta Extra című, a Megafon Központ által működtetett YouTube-csatornán megjelenő műsor vendége, ahol Gerhardt Máténak adott interjút.

„A liberálisok utolsó hídfőállása vagy mentsvára, citadellája, ahova visszaszorultak, az Brüsszel. Ez Mordor vidéke, a sötét nagyúr ide vette be magát, már csak itt vannak liberálisok, és itt is lehet látni, hogy mióta megalakultak a Patrióták, ezek volnánk mi, azóta bárhol voltak választások Európában mindenhol a Patrióták nyertek, Csehországtól mondjuk Ausztriáig vagy Hollandiáig”

– mondta Orbán (a videóban 3 perc 50 másodperctől).

Cikkünkben végignézzük, hogy milyen választások voltak Európában a Patrióták megalapítása óta, és ezeken hogy szerepeltek a pártcsalád tagjai, illetve kiegészítésképp azt is bemutatjuk, milyen eredményeket értek el a még a megalakulás előtt rendezett EP-választáson.

Kik tartoznak a Patrióták Európáért pártcsaládhoz?

Június 30-án Orbán Viktor, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és Andrej Babiš korábbi cseh kormányfő, az ANO párt elnöke közösen jelentették be Bécsben, hogy új európai pártszövetséget hoznak létre Patrióták Európáért néven.

Azóta számos más európai párt is csatlakozott a szövetséghez, jelenleg 12 országból 14 tagjuk van, az EP-ben pedig a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező pártcsalád lettek.

A Patrióták Európáért honlapja szerint az alábbi pártok alkotják a szövetséget (zárójelben azt tüntettük fel, hogy az egyes pártoknak hány képviselője van az EP-ben):

Milyen választások voltak a Patrióták megalapítása óta az EU-ban?

A Patrióták Európáért június 30-i alakulása óta az Európai Unió területén összesen hat országgyűlési és öt tartományi parlamenti választást tartottak.

A francia országgyűlési választások első fordulója pont június 30-ra esett, ezen valóban tarolt a Marine Le Pen-féle, később a Patriótákhoz csatlakozó Nemzeti Tömörülés: első helyen végeztek a szavazatok 33,1 százalékával. Az utolsó, 2022-es választások óta megduplázódott Le Penék támogatottsága, és először végeztek az élen a választás első fordulójában. A Macron-féle Ensemble-koalíció mindössze 21 százalékot hozott.

Július 7-én, a végső eredményt kialakító második forduló után mégsem örülhettek Le Penék : miután a baloldali és a centrista koalíció összefogott ellenük, 143 megnyert mandátummal csak harmadikok lettek. Első helyen az Új Népi Front baloldali koalíció végzett 182 mandátummal, a másodikon pedig a Macron-féle szövetség 168 mandátummal. Egyedül senki sem tudott kormányt alakítani, ami miatt a francia politika azóta is komoly válságban van.

Ha pártonként külön-külön nézzük a parlamenti frakciókat, akkor egyébként a Nemzeti Tömörülés rendelkezik a legtöbb képviselővel, mivel mind a baloldali, mind a centrista szövetség több pártból áll össze. Az is igaz ugyanakkor, hogy Le Penék csak a második forduló után, július 8-án jelentették be, hogy csatlakoznak a Patriótákhoz, tehát a szavazás idején még nem voltak tagjai Orbán pártcsaládjának.

Ausztriában szeptember 29-én tartottak országgyűlési választást, amit valóban a Patrióták Európáért pártcsaládhoz tartozó FPÖ nyert meg, a szavazatok 29,2 százalékával. A jobbközép ÖVP lett a második 26,5 százalékkal, a a szociáldemokrata SPÖ pedig 21,1 százalékkal harmadik.

Orbán az X-en gratulált osztrák szövetségeseinek a győzelem után:

Az eredmény ellenére az osztrák köztársasági elnök nem az FPÖ-t, hanem a második helyezett ÖVP-t kérte fel kormányalakításra, akik meg is kezdték a tárgyalásokat a szociáldemokratákkal és a liberális NEOS-szal.

Ausztriában két tartományi választást is rendeztek a Patrióták megalakulása óta, Vorarlbergben és Stájerországban:

Ráadásul számos, az elmúlt fél évben rendezett európai választáson startvonalhoz sem álltak a Patrióták, mivel az EU-s országok több mint felében még nincs tagjuk.

Németországban három tartományi választás volt június vége óta, Türingiában és Szászországban szeptember elsején, Brandenburgban pedig szeptember 22-én. Az alábbi eredmények születtek:

A Patrióták Európáért pártcsaládnak jelenleg nincs német tagja. Július elején az AfD elnöke, Alice Weidel pozitívan nyilatkozott Orbánék pártszövetségéről, azt mondta, egyelőre ugyan nem csatlakoznak, de nyitott kérdés, mit fognak lépni rövid- és hosszútávon. Októberben Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy kénytelenek feláldozni az AfD-vel való kapcsolatot, hogy a lehető legjobb kormányközi kapcsolatuk legyen a német kormánnyal.

Június 30. óta négy országos parlamenti választást is rendeztek olyan uniós tagállamokban, ahol a Patrióták még nem vetették meg a lábukat:

Miért említette Orbán Csehországot és Hollandiát?

Állításában Orbán Csehországot és Hollandiát is megnevezte, mint olyan országokat, ahol választást nyertek a Patrióták, azonban egyik helyen sem volt parlamenti választás a pártszövetség megalakulása óta.

Csehországban utoljára 2021 októberében tartottak országgyűlési választást, ahol az addig kormányzó, jelenleg Patrióták Európáért-tag ANO-mozgalom szoros eredménnyel, de veszített a jobboldali Spolu koalícióval szemben. A választást megnyerő három jobboldali párt a kétpárti PirSTAN koalícióval együtt alakított kormányt.

Elképzelhető, hogy Orbán az ANO szeptemberi győzelmére gondolt a regionális önkormányzati és a részleges szenátusi választáson. Az önkormányzati választáson 13 régióból 10-ben nyert az ANO, 685 regionális önkormányzati mandátumból 292-t szereztek. Másodikként a jelenlegi kormánykoalíció egyik pártja, az ODS futott be 106 mandátummal, a harmadik pedig a szintén kormánykoalíciós STAN lett 73 képviselővel. A részleges szenátusi választáson az ANO nyolc, a már említett két kormánypárt 2-2 mandátumot szerzett. Az eredmények ellenére továbbra is megmarad a kormánykoalíció szenátusi többsége.

Hollandiában 2023. november 22-én tartottak utoljára országgyűlési választást, ahol valóban nagyot nyert a most már az Orbán-féle pártcsaládhoz tartozó holland Szabadságpárt, a PVV, de ez bőven a Patrióták Európáért létrehozása előtt történt. A PVV-t is magában foglaló új kormányt 2024 júliusában iktatták be, így elképzelhető, hogy erre a sikerre gondolt Orbán, azonban ez nyilván egy jóval korábbi választási győzelem eredménye volt.

Hogy szerepeltek a Patrióták a júniusi EP-választáson?

Bár a június 9-i EP-választás a pártszövetség megalakulása elé esett, az erőviszonyok érzékeltetése miatt megnéztük azt is, hogy szerepeltek a később Patrióták logó alatt egyesülő pártok ezen a választáson.

Az Európai Parlament honlapján közölt hivatalos eredmények szerint öt tagállamban nyerte meg az EP-választást valamelyik későbbi Patrióta-párt: Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Franciaországban és Belgiumban (igaz, az EP-választással egyidejűleg tartott belga parlamenti választáson a Patrióta-tag Vlaams Belang csak második lett).

A többi tagállamban így alakultak a Patrióták EP-eredményei:

(Címlapi kép forrása: Patrióta YouTube-csatorna)