“Márkák, amik kivonultak Oroszországból: Samsung…ja, mégis itt a boltja” - mondja nevetve a kamerába egy Samsung márkabolt előtt állva egy több mint 670 ezer megtekintésnél járó TikTok-videó első képkockáin egy fiatal nő. Ezután egy sor ruha- és cipőboltot jár végig egy moszkvai plázában, ahol az országból elvileg kivonult márkák termékei kaphatók.
@impress_il_mio_mondo Markak amik kovonultak
♬ Che La Luna - Louis Prima with Sam Butera & The Witnesses
Egy másik videóján nyugati üdítőital- és édességmárkák mennyei bőségét láthatjuk egy orosz hipermarket polcain. Az első másodpercekben egy raklapnyi 0,33-as, dobozos Coca-Colát nézhetünk hosszasan, pedig a márka elvileg kivonult Oroszországból 2022. február 24-e után, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök háborút indított a szomszédos Ukrajna ellen.
@impress_il_mio_mondo OROSZ KÖZÉRT
♬ eredeti hang - Impress_il mio mondo
Itt pedig egy elektronikai üzletben sorjáznak a nyugati márkák egy másik, ugyanerről a csatornán található videón:
@impress_il_mio_mondo Üres polcok a moszkvai elektronikai üzletben ? 😱😱😱
♬ 10 minutes BGM for light training such as yoga(845880) - kakumaru
Márciusban részletesen bemutattuk, milyen képet fest Oroszországról a népszerű, mostanra több mint százezer követőt számláló Impress_il_mio_mondo TikTok csatorna, amelyet a háborús szankciókat ekéző kormánypárti média is felfedezett magának. Írtunk arról is, hogy a csatorna tartalmait készítő, névtelenségbe burkolózó nő nem az, akinek a követői előtt mondja magát.
Cikkünk nyomán azonban sokan kérdeztétek azt is, mi a magyarázat a fenti videókon bemutatott “leleplezésre”.
Hogy lehetnek elvileg kivonult nyugati márkák termékei még mindig a orosz üzletek polcain?
A nemzetközi sajtó és gazdasági szakértők kétféle magyarázatot szolgáltatnak a látszólag ellentmondásos helyzetre. Az elsőhöz vegyük például a Coca-Cola esetét.
Az amerikai, atlantai székhelyű Coca-Cola Company 2022. március 8-án jelentette be több másik nyugati nagyvállalattal egyetemben, hogy felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban, a “tragikus ukrajnai eseményekre”reagálva.
A Coca-Cola és a céghez tartozó más üdítőital-márkák palackozásáért a Coca Cola HBC (Hellenic Bottling Company) nevű svájci székhelyű partnercég felelt Oroszországban, ők is siettek leszögezni, hogy partnerük döntésének megfelelően leállnak a gyártással. Augusztusban bejelentették, hogy mivel továbbra sincsenek tervek a gyártás újraindítására, a cég orosz fiókvállalatát átnevezik, a Multon Partners néven tovább működő cég pedig helyi üdítőitalmárkák, például a Dobry Cola gyártására koncentrál a továbbiakban.
Ororszországban gyártott eredeti Coca-Cola tehát elvileg nem kerülhet a boltok polcaira például Moszkvában. Ha mégis látunk ilyet, annak külföldről behozott, importált árunak kell lennie.
Csakhogy egy-egy márkatermék behozatala főszabály szerint a márkát tulajdonló cég engedélyéhez kötött. A Coca-Cola Company viszont éppen elvágni igyekszik az üzleti kapcsolatait Oroszországgal, így nem lehet szó ilyen engedélyezett importról.
Ilyenkor kerül a képbe a párhuzamos import, azaz az adott márkatermék tulajdonosi engedély nélküli behozatala, jellemzően valamilyen közvetítő szereplőn keresztül.
Címlapon: Búcsúportré egy üveg fél literes Coca-Coláról a moszkvai Boldog Vazul-székesegyházzal a háttérben 2022. március 9-én, egy nappal azután, hogy a Coca-Cola bejelentette, több másik nyugati nagyvállalathoz hasonlóan felfüggeszti tevékenységét Oroszországban a Putyin-rezsim Ukrajna ellen indított háborúja miatt. Fotó: AFP
Az orosz élelmiszerboltok, áruházak polcain vagy a vendéglátóhelyeken is ilyen import Coca-Cola vásárolható, amit Kazahasztánból, Iránból, Törökországból, esetleg Lengyelországból utaztattak az országba. Sőt, olyan esetre is volt már példa, amikor egy kereskedő cég amerikai áruházakban vásárolta fel az üdítőket, és Oroszországban adta el viszont ezeket. A Reuters cikke szerint a Coca-Cola perelte is a céget a párhuzamos import miatt, de az orosz bíróság nem a márkatulajdonos cégnek adott igazat. A cikk több más példát hoz arra, hogy a nyugati nagyvállalatok Oroszországban általában elvesztik az ilyen típusú jogvitákat.
Már, ha perelhetnek egyáltalán. Az orosz törvényhozás ugyanis 2022 márciusában, épp a nyugati márkák tömeges kivonulására reagálva egy sor termék esetében legalizálta a párhuzamos importot. Ez azt jelenti, hogy az orosz cégek megvásárolhatják ezeket a behozni kívánt márkaterméket bármilyen kereskedőtől, aki az árut korábban legálisan szerezte be. A párhuzamos importra engedélyezett termékek listája egyre bővül. Mostanra rajta van már a legtöbb nyugati autómárka, a svéd bútoróriás IKEA termékei, de az Oroszországban is népszerű okostelefon-márkáknak számító Samsung és Apple IPhone is.
Ez magyarázat a vásárlókat tárt karokkal váró Samsung vagy Apple viszonteladó üzletekre. Ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a márkák minden terméke zavartalanul kapható lenne Oroszországban. A Moscow Times tavaly júliusban például arról számolt be, hogy a Samsung népszerű Galaxy típusú telefonjai a párhuzamos import lehetősége ellenére praktikusan elérhetetlenek az orosz piacon. Egész egyszerűen azért, mert a márka kivonulása miatt megszakadt ellátási láncok helyett akkor még nem alakultak ki újabbak.
A cikkünk elején elsőként bemutatott videóban két nyugati ruhamárkáról is szó van, amelyeket a kivonulásuk ellenére is lehet kapni az orosz plázákban, csak éppen Reserved helyett RE, Mohito helyett MO nevű ruhaüzletekben.
A Mohito és a Reserved ruhák egyaránt az LPP nevű lengyel ruhakereskedő céghez tartoztak korábban, csakúgy mint a Sinsay, a Cropp vagy a House nevű márkák. A cég valóban kivonult Oroszországból az orosz-ukrán háború kitörése után, tavaly március végére “az összes boltjukat bezárták” az országban, áll a cég egyik közleményében.
