Mit mond a jog Márki-Zayék amerikai támogatásáról?

A mozgalmi ernyő alatt az ellenzék nem sértette meg, de megkerülte a párt- és kampányfinanszírozási szabályokat - ahogy azt a Fidesz is teszi, csak közpénzből finanszírozva.


“Guruló dollárok” vagy egyenesen „a rendszerváltás óta eltelt időszak legsúlyosabb botránya” - így emlegetik hetek óta kormánypárti politikusok és a kormányközeli médiabirodalom, hogy a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) körülbelül 1,85 milliárd forintot kapott az Action For Democracy (A4D) nevű amerikai szervezettől. 

Az ügyben titkosszolgálati vizsgálat is folyik, amely szerint az A4D nemcsak Márki-Zayék mozgalmának, hanem a magyar ellenzékhez szorosan kapcsolódó két cégnek is jelentős összeget utalt az idei választási kampány alatt vagy nem sokkal azután. Az amerikai támogatás teljes összege meghaladja a 3 milliárd forintot.

Márki-Zay Péter eközben kitart amellett,  hogy az MMM „gazdálkodása, adománygyűjtése és tevékenysége mindvégig teljesen átlátható volt”.

Aktivisták az egyesült ellenzék sajtótájékoztatóján, 2022 januárjában. Fotó: 444/Botos Tamás

Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy ki mit állított az amerikai támogatásról, és ez hogyan viszonyul a hatályos párt- és kampányfinanszírozási szabályokhoz.

A legfontosabb megállapításunk, hogy mind a bevételekre, mind a kampányköltésre vonatkozó szabályok könnyen megkerülhetők, ha a kampányolás egy részét nem pártok végzik, hanem egy más formában működő szervezet, például egy egyesület.

A 2022-es ellenzéki kampány ezt a kiskaput használta ki az MMM-mel, de hasonló módszerrel rendszeresen élnek más szereplők, például a Fidesz is. A pártok így a szabályokat formálisan betartják, azonban a kampányüzeneteiket más szervezetek erősíthetik - hogy pontosan mennyi és milyen forrásból származó pénzből, azt az ő esetükben már nem szabályozza a törvény.

Az ellenzéki és kormánypárti kampány között azonban különbség, hogy:
 
  • Márki-Zay Péter nyíltan beszél arról, hogy az MMM-en keresztül 1,85 milliárd forintnyi amerikai pénz érkezett. Ha ide vesszük a két cégnek utalt összegeket is, akkor összesen 3 milliárd forinttal erősítették a pártok kampányát plusz forrásból, külföldi pénzből. 
  • A Fidesz üzeneteit a közmédiától kezdve a Megafonon keresztül a CÖF-ig számos kormányközeli cég és egyesület erősíti, és erősítette a kampányban is. Ez legalább részben közpénzből történik, azonban az elköltött pénz mértéke és forrása nem átlátható.


Mi ez az egész?

Bár a "dollárbaloldal" kifejezést csak az ősszel alkotta meg a Fidesz, az ellenzéki kampány finanszírozása már közvetlenül a tavaszi választás után felkeltette a közvélemény figyelmét. Az alábbi idővonalon összeszedtük, ki, mikor és mit mondott az ügyben, illetve hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok és vizsgálati jelentések nyomán mi derült ki eddig az ellenzéki kampánypénzekről. 


 

Milyen szabályokat kell betartania egy pártnak? És egy egyesületnek?

A 2022-es parlamenti választáson a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd pártszövetségben, közös listát állítva indult. Listavezetőjük és miniszterelnök-jelöltjük a pártonkívüli Márki-Zay Péter, az MMM elnöke volt. Az MMM azonban nem párt, hanem egyesület - és ez nagyon fontos különbség, hiszen a pártok támogatására és költéseire sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint az egyesületekre.

A pártok az 1989-es párttörvény szerint nem fogadhatnak el támogatást:
 
  • más államtól,
  • nem magyar állampolgároktól,
  • cégtől vagy szervezettől (sem magyartól, sem külfölditől).

Magyar magánszemélyek korlátlanul támogathatnak pártokat, de az adott évben egy személytől érkező, félmillió forintot meghaladó támogatásokat a pártnak – a támogató nevével együtt – fel kell tüntetnie a pénzügyi kimutatásában.

A pártoknak nem csak a bevételeit, hanem kampányköltéseit is törvény szabályozza: a szavazást megelőző 50 napot lefedő kampányidőszakban minden jelölőszervezetre a jelöltek száma alapján meghatározott kampányköltési limit vonatkozik. A limit az infláció miatt választásról választásra változik, 2022-ben a 106 egyéni jelöltet és országos listát állító jelölőszervezetek esetében  1,177 milliárd forint volt. A limit független a jelölőszervezetet alkotó pártok számától, tehát a hatpárti ellenzék is összesen ennyit költhetett törvényesen az áprilisi választás előtti 50 napban.

A pártoknak a kampányidőszak költéseiről le kell adniuk egy beszámolót, ami megjelenik a Magyar Közlönyben. A hat ellenzéki párt a beszámolók alapján majdnem teljesen kihasználta a limitet, önbevallásuk szerint összesen 1,11 milliárd forintot költöttek kampányra az állami kampánytámogatásból és saját bevételeikből.
 

Tehát a törvényes keretek közt érkezhetett volna külföldi pénz bármely ellenzéki párthoz?
 
  • Az A4D-n keresztül biztosan nem, mivel semmilyen szervezet (sem külföldi, sem magyar) nem támogathat pártot.
  • Külföldön élő magyar állampolgárok közvetlenül (nem szervezeten keresztül) támogathatnak pártokat. Azonban félmilliós összeg felett ezt nem lehet anonim módon megtenni, és az így befolyt pénzből sem lehet a kampányra a meghatározott limitnél többet költeni. 

A fenti szabályok azonban egyáltalán nem vonatkoznak egyesületekre, így az MMM-re sem. 

Azt semmi nem tiltja, hogy egy egyesület külföldi szervezettől fogadjon el támogatást, és arra vonatkozóan sincs megkötés, hogy egy civil szervezet kampányidőszakban milyen politikai reklámtevékenységet folytathat. Az MMM-nek mindössze annyi a törvényi kötelezettsége, hogy az amerikai támogatást a jövő évi beszámolójában feltüntesse. Azt nem kell nyilvánosságra hoznia – és nem is kell feltétlenül tudnia – hogy az A4D kiktől kalapozta össze a pénzt.

Ettől függetlenül Korányi Dávid a Telexnek azt is kijelentette, hogy - bár erre törvényi kötelezettségük nem volt - csak a diaszpórában élő magyar állampolgároktól fogadtak el támogatást az MMM „kultúraváltoztató” kampányára, az adománygyűjtő felületen elkérték az útlevélszámot, és a formátum alapján ellenőrizték, hogy az illetőnek van-e magyar állampolgársága. Rákay Philip kormánypárti influenszer ugyanakkor talált egy olyan A4D-s adománygyűjtő felületet, amelyen nem kellett útlevélszámot megadni.

Korányi Dávid azt állítja, ez a több száz felület közül csak egy kiragadott példa, de a szervezet azóta sem tisztázta, hogyan ellenőrizték az adományozók állampolgárságát.  Az A4D legújabb közleményében azt ígérte, „független audittal” fogja igazolni, hogy az MMM-nek juttatott minden adomány magyar állampolgároktól származik.


Két kampány vagy egy kampány? 

További kiskaput kínál, hogy - a pártokkal ellentétben - az egyesületekre nem vonatkozik kampánylimit. Így ha a pártok költései formálisan nem is lépik túl a megengedett összeget, különböző egyesületek üzenetei erősíthetik a pártok kampányát  - gyakorlatilag annyi pénzből, amennyiből csak akarják. Az MMM támogatásáról az A4D azt kommunikálja, hogy az 1,85 milliárdot nem választási kampányra, hanem tájékoztatási célra adták, „különös tekintettel a jogállamisághoz, a demokráciához és az euroatlanti elkötelezettséghez kapcsolódó értékek népszerűsítésére”.

Hogy az MMM pontosan mire költötte az 1,85 milliárdos támogatást, arról keveset lehet tudni, a honlapjukra felkerült elszámolásban olyan általános tételek szerepelnek, mint a „szórólap”, a „Facebook” vagy a „rendezvényszervezés, hangosítás”. A titkosszolgálati jelentésből kiderül, hogy 1,4 milliárdot a Datadatnak utaltak tovább, de az nem, hogy ezért milyen szolgáltatást rendeltek. 

Márki-Zay Péter szerint az MMM kampánya és a pártok kampánya „jogilag külön volt választva”. A hvg-nek például azt nyilatkozta, hogy az MMM által finanszírozott kampányanyagokban nem szerepeltek pártok logói (mert az tiltott pártfinanszírozás lett volna), az ő kampányuk nem pártos volt, hanem „Orbán hazugságait leplezte le és általános értékek mellett állt ki”.

Az ellenzéki pártok hivatalosan azt kommunikálják, hogy a kampány alatt nem értesültek az MMM 1,85 milliárdos támogatásáról. Maga Márki-Zay azonban több nyilatkozatában ellentmondott ennek: szerinte a pártok szakemberei folyamatosan nyomon követték az MMM kampányköltéseit, pont azért, hogy nehogy valami olyasmit vásároljanak belőle, amin pártlogó szerepel vagy közvetlenül a pártokhoz köthető.

Márki-Zay ezen felül az ATV-nek azt is állította, 

hogy senkit nem hibáztat azért, ha esetleg egységes kampánynak látta az MMM és a pártok költéseit, 

és elismerte, hogy az MMM kultúraváltó kampánya „akár még befolyásolhatta is a szavazatokat” április 3-án. A volt miniszterelnök-jelölt már idézett, májusi Facebook-posztjában is az egységes “hatpárti közös kampányról” beszélt úgy, mint ami 3 milliárd forintba került.


A Fidesz nem ugyanezt csinálja?

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ellenzék a 2022-es kampányban pont úgy játszotta ki a kampányfinanszírozási szabályokat az MMM-mel, ahogy a Fidesz szokta a Civil Összefogás Fórummal (CÖF-fel). „Megtanulták, hogy elég létrehozni egy ernyőszervezetet, amely nem tartozik a párttörvény és a kampányfinanszírozási törvény hatálya alá. A saját politikai szempontjukból valószínűleg helyesen, a kampánykorrupció elleni küzdelem felől nézve viszont rendkívül elítélendő módon” – mondta lapunknak Ligeti. 
 
A CÖF plakátjai a 2022-es választási kampányban. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

Márki-Zay egyébként olyannyira nem vitatja a CÖF-ös párhuzamot, hogy a Magyar Hang beszélgetésében maga hozta elő azt. „Ha úgy tetszik, mi voltunk azok, ami a Fidesznél a CÖF” – mondta. Később a Mércének úgy nyilatkozott, hogy a CÖF-ös hasonlat csak annyiban nem állja meg a helyét, hogy az MMM nem használt fel közpénzt.

Márki-Zay tehát nem is tagadja, hogy az MMM kampányköltései hatásukban az ellenzék kampányát segítették, és hogy az MMM olyan támogatást kapott, amit maguk az ellenzéki pártok nem fogadhattak volna el és nem is használhattak volna fel a kampányban. 

Szilágyi Emese, az ELKH (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) Jogtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a technika a törvények betű szerinti értelmezésében jogszerű, és rendkívül elterjedt Magyarországon. „Mindenki csinálja, a kormányoldal is.” Az alkotmányjogász szerint ennek az egyik oka az, hogy a nem egészen 1,2 milliárdos kampánylimit irreálisan alacsony, a másik pedig, hogy az úgynevezett harmadik fél általi kampánytevékenység egyáltalán nincs szabályozva Magyarországon. 

Bár ezt a kormányoldal és az ellenzék is kihasználja, a Fidesz összehasonlíthatatlanul nagyobb erőforrásokat - és közpénzt - mozgat meg a politikai üzeneteinek célba juttatására.

A CÖF mellett ebben a Fidesz segítségére van a (több mint 130 milliárdos idei költségvetéssel működő) közmédia, a kormánypárti médiumok, a Facebookon reklámozó Megafon Központ, de rendszeresen elmosódnak a határok a Fidesz kampánya és a kormányzati kommunikáció között is.

Nehéz szétszálazni, hogy az egyes szervezetek tevékenysége pontosan hogyan és mekkora összeggel támogatta a pártok kampányát.  A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International a márciusi közterületi költéseket vizsgálta.  E szerint az MMM 109 millió forintot költött közterületi hirdetésekre az ellenzék érdekében, míg a CÖF-höz kötődő kft. 633 millióval tolta meg a Fidesz kampányát, a kormány pedig több mint 1 milliárdot költött. 

Forrás: Civil szervezetek gyorsjelentése a választási plakátkampány 2022-es költségeiről. 

Az EBESZ 2022-es választási megfigyelő missziója szintén vizsgálta a pártokat támogató szervezetek költéseit, és egyik ajánlása éppen az volt, hogy a kampányköltéseket a harmadik fél számára is korlátozni kellene.

A CÖF az EBESZ-nek elismerte, “hogy a Fidesz pártalapítványa rendszeresen támogatja, valamint a múltban állami vállalatoktól és állami tulajdonú banktól is kapott támogatást, de fenntartotta, hogy a 2022-es választáson folytatott negatív kampányát magánszemélyek és vállalatok magán-hozzájárulásaiból finanszírozta”.

Az EBESZ a Megafont, “a Facebook egyik legaktívabb Fidesz-párti hirdetőjét” is megkereste, de a kormánypárti influenszerképző nem reagált a kérdésekre. A Megafont működtető nonprofit kft. bevételeinek forrása nem átlátható, de egy januári bírósági ítélet  szerint a Telex megalapozottan juthatott arra a következtetésre, hogy a Megafon közpénzből működik.

A Facebookos kampány egyébként nem volt annyira kiegyenlítetlen, mint a közterületi, de az EBESZ számításai szerint itt is valamivel többet (716 millió forintot) költöttek a Fideszhez köthető szervezetek, mint az ellenzékhez kapcsolódók (606 millió forint). Hogy a kampányfinanszírozási szabályok megkerülése mennyire rutinszerűen történik Magyarországon, azt jól mutatja, hogy az EBESZ adatai szerint a választáson induló pártok összesen 380 millió forintot költöttek a Facebookon a fenti időszakban - az érdekükben kampányoló szervezetek által elköltött összeg kevesebb, mint harmadát. 

„Nyilván az ellenzéki kampányért nem felelős a Fidesz, azért viszont igen, hogy a magyar politikai elit 30 éve szándékosan nem képes megfelelő szabályokat alkotni a politikafinanszírozásra” – összegez Ligeti Miklós.
 

Nem lesz ebből bajuk?

Az ellenzéki kampánypénzekkel összefüggésben a NAV költségvetési csalás, a Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanújával indított nyomozást. Önmagában a párt- és kampányfinanszírozási szabályok megsértése azonban nem büntetőjogi kérdés, ezek betartatásáért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felelős.

Ha egy párt a párttörvény rendelkezéseit megsértve – tehát külföldről vagy bármilyen szervezettől – fogad el vagyoni hozzájárulást, akkor az ÁSZ felhívására köteles ennek értékét visszafizetni a központi költségvetésbe, továbbá az Államkincstár ugyanekkora összeggel csökkenti a párt állami támogatását. Ha pedig az ÁSZ azt állapítja meg, hogy egy párt túllépte a kampánylimitet, akkor a limit feletti összeg kétszeresét kell befizetni a költségvetésbe.

Windisch Lászlót, az ÁSZ elnökét a Mandiner kérdezte az ellenzéki kampány furcsaságairól. Windisch azt mondta,
 

„meg kell nézni, hogy a Márki-Zay és szervezete által a választást megelőzően folytatott tevékenység mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködésnek juttatott kvázi támogatásnak. (…) Ugyanakkor azt is tisztázni kell, pusztán egy elismerő nyilatkozat elmulasztása mint esetleges jogi trükk jogi értelemben elegendő-e ahhoz, hogy ne pártként tekintsünk az egyébként minden más vonatkozásban pártnak tűnő, pártként cselekvő, frakció­alakítást belengető, képviselőjelöltek mellett agitáló mozgalomra. Ha nem, úgy kénytelenek vagyunk a pártokra és a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályozást, illetve korlátozásokat Márki-Zayék szervezetére is érvényesnek tekinteni”.



Halász János fideszes képviselő hivatalos közérdekű bejelentést is tett az ÁSZ-nál tiltott pártfinanszírozás gyanúja miatt.

Szilágyi Emese szerint elvben elképzelhető, hogy az ÁSZ az MMM kampányköltéseit az ellenzéki pártoknak nyújtott „nem pénzbeni hozzájárulásként” értékelje.

Erre már van valamiféle precedens; 2017-ben azért büntették a Jobbikot 660 millió forintra, mert az ÁSZ szerint Simicska Lajos plakátcégei “nem pénzbeni hozzájárulásként” a piaci ár alatt adtak plakáthelyeket a pártnak.

Arra is volt példa, hogy egy bíróság állapítsa meg egy “harmadik fél” kampánytevékenységéről, hogy valójában egy párt kampányát segíti: a Kúria 2018-ban mondta ki, hogy a kormány STOP feliratú, migránsokat ábrázoló plakátjai „a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek választási kampányát erősítették”. Ebben az ügyben ugyanakkor párt- vagy kampányfinanszírozási szabályokról nem volt szó, a Kúria csak annyit mondott, hogy a kormány plakátjai sértették a pártok közötti esélyegyenlőséget. (Később ezen ítélet hatására beleírták a választási eljárási törvénybe, hogy az állami szervek tevékenysége nem minősül kampánynak.)

Ligeti Miklós szerint túlterjeszkedne a hatáskörén az ÁSZ, ha megbírságolná az ellenzéki pártokat, mivel az MMM kampánya konkrét jogszabályt nem sértett, csak egy szándékosan létrehozott joghézagot használt ki. Azt viszont helyesnek tartaná a Transparency munkatársa, ha az ÁSZ a kormányoldalnak és az ellenzéknek is „sárga lapot” mutatna. „Nézzék meg egységében a kampányköltéseket, beleértve az MMM költéseit, a Mini Ferit, az állami propagandát. Ha lenne egy hivatalos megállapítás arról, mennyibe került valójában a pártok érdekében álló kampány, nyilvánvalóvá válna, hogy a párt- és kampányfinanszírozási szabályaink semmit sem érnek” – mondta Ligeti.

Szilágyi Emese a szabályok megváltoztatásával is óvatos lenne. Vannak európai példák arra, hogy a jogszabályok bizonyos keretek között tiltják, hogy civil szervezetek politikai reklámokat tegyenek közzé, de ezeket a szabályokat rendszeresen kritizálják a szólásszabadság korlátozása miatt. „Nehéz kellően precíz szabályokat alkotni, és könnyű a túlkorlátozás hibájába esni, aminek Magyarországon a civil szervezetek esetében különösen negatív következményei lehetnének” – véli az alkotmányjogász.

(Címlapkép: 444/Botos Tamás)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz