Most az ukrajnai pláza bombázását kérdőjelezik meg úgy, mint korábban a bucsai mészárlást

 

Az orosz vezetés kijelentéseivel és a közösségi médiában terjedő állításokkal szemben helyszíni beszámolók, fotók és videók bizonyítják, hogy egy civilek által látogatott bevásárlóközpontot ért a támadás.

“Tényleg egy bevásárlóközpontot rakétáztak szét az oroszok? Vagy újabb ordas kamu?"

– teszi fel a kérdést Facebook-oldalán Jeszenszky Zsolt, kormánypárti Pesti Srácok szerzője az ukrán Kremencsuk várost ért rakétatámadással kapcsolatban. Jeszenszky mondatai az orosz szóvivők és nem hivatalos Telegram-csatornák gyakran ellentmondásokba ütköző híreszteléseit viszhangozzák, például hogy

  • a bevásárlóközpont már egy ideje nem is üzemelt;
  • az elsődleges találat a szomszédos járműjavító üzemet érte, innen csak a tűz terjed át a bevásárlóközpontra;
  • ha viszont mégis a plázát bombázták, az azért történt, mert az épületet az ukránok fegyverraktárként használták, így indokoltan minősül katonai célpontnak.

Jeszenszky posztját azóta több mint 700-an megosztották, és a Vadhajtások is szemlézte.

Ezeket az állításokat a BBC és a Bellingcat is ellenőrizte helyi beszámolók, videófelvételek és a közösségi médiában megjelent posztok, fényképek alapján. 

Az összegyűjtött bizonyítékok szerint a megtámadott bevásárlóközpont nyitva volt, és nincs arra bizonyíték, hogy azt katonai célokra használták volna.

Mi történt Kremencsukban?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő délután adta közzé Telegram csatornáján a hírt, hogy orosz rakétatámadás érte a poltavai Kremencsuk városában található bevásárlóközpontot, ahol a becsapódás idején akár ezer civil is tartózkodhatott. Az elnök hozzátette, hogy az Amsztor nevű bevásárlóközpont nem katonai célpont, nincs stratégiai jelentősége, a benne tartózkodó civilek nem jelentettek veszélyt az orosz haderőre. 


A szöveges üzenethez Zelenszkij a lángba borult plázáról készített videófelvételt is mellékelt, amelyet az épület előtti parkolóból vettek fel. A legfrissebb értesülések szerint a támadás 18 ember életét követelte, 59 megsérült, további 25 pedig kórházi ápolásra szorul. A tragédiát követően a Twitteren a #RussiaIsATerroristState (Oroszország egy terrorista állam) hashtag kezdett trendelni. 


Forrás: Twitter

Orosz válasz

Az orosz médiában mindebből a hétfői nap folyamán semmi nem látszott. A Guardian beszámolója szerint nemcsak az állami televíziók, de a kereskedelmi portálok, a Kreml-barát napilapok, nyomtatott újságok, sőt magánkézben lévő rádiócsatornák sem számoltak be az eseményről. 

A Kreml hivatalos álláspontjának bejelentéséig legfeljebb találgatások hangzottak el. Például arról, hogy az érintett épületet már jó ideje az ukrán katonaság használja, és arra is utaltak, hogy feltűnően kevés nő vagy gyerek tartózkodott a bevásárlóközpont közelében a támadás időpontjában. (Klasszikus orosz dezinformációs taktika, hogy egy-egy esemény kapcsán számtalan lehetséges, egymásnak akár ellentmondó forgatókönyvvel árasztják el a nyilvánosságot.) 

A magyar hírügynökség, az MTI egy ilyen ellentmondásokkal terhes nyilatkozatot hozott le kedd délután Igor Konasenkov altábornagytól, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjétől. Konasenkov szerint a precíziós rakétákkal egy nyugati fegyvereket tároló hangárt vettek célba a helyi gépgyár közelében, majd a becsapódás után ennek a lángjai terjedtek tovább az épület mellett álló bevásárlóközpontra, ami azonban “nem működött”. Ugyanebben a cikkben idézik Dmitrij Poljanszkij diplomatát, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettesét is, aki a “bucsai provokációhoz” hasonlította az esetet. 

Helyi beszámolók és felvételek szerint nyitva volt a bevásárlóközpont

A civil áldozatokat ért támadás tényét megkérdőjelező állítások egyike, hogy az Amsztor bevásárlóközpont a becsapódás idején már rég nem működött, ez az érv köszön vissza Jeszenszky Zsolt posztjában is. Ezt arra alapozzák, hogy a Google Maps azt jelölte, hogy az üzlet “végleg bezárt”. Később már nem ezt dobta a keresőprogram (hanem azt, hogy “nyitva”), ez azonban Jeszenszky szerint azért lehet, mert “a Google is részese a nyugati manipulációs gépezetnek”.  A Google térképén szerda délelőtt már valóban az áll, hogy a bevásárlóközpont “átmenetileg zárva”, de az is, hogy az itt közölt információk nem mindig képesek lépést tartani a gyors változásokkal. 


Forrás: Google Maps, 2022.06.29.

 

A nyitvatartás tényét azonban más is alátámasztja, például a támadást követően eltűnt személyekről készült nyilvántartás, akik vagy az Amsztor üzleteiben dolgoztak vagy vásárlóként aznap ott tartózkodtak. A BBC-nek emellett több helyi lakos is megerősítette, hogy a bevásárlóközpont folyamatosan nyitva volt. A YouTube-on pedig egy bevásárlókocsit toló párról készült amatőr videó is látható, amely a felirat alapján a támadás előtti napon készült. 

A közösségi médián pedig többen blokkok fényképeit osztották meg, hogy bizonyítsák, hogy az elmúlt napokban a plázában vásároltak.

Orosz Telegram-csatornákon terjedt az is, hogy csupán katonakorú férfiak és egyenruhások tartózkodtak a helyszínen a robbanás időpontjában. A helyszínen készült felvételek azonban ezt cáfolják, például a Bellingcat által közölt részlet az egyik videóból:


Nő a kremencsuki pláza előtt a robbanás után egy túlélő által készített felvételen. Forrás: Trukha / Twitter.

Felvételeken és térképen a támadás

A Bellingcat térfigyelő kamerák felvételeire és a helyszínről készült szatelit képekre támaszkodva azonosította a becsapódások pontos helyét. Egy közelben elhelyezkedő biztonsági kamera felvétele alapján azt is megállapították, hogy a bevásárlóközpontot közvetlenül érte a találat. Erről árulkodik az a tény is, hogy a pláza közvetlen környezetében nem találhatóak becsapódásra utaló nyomok. 

 


A felső képen színes négyzetekkel jelölt objektumok elhelyezkedése látható az alsó, kétdimenziós térképen, a fehér vonal pedig  azt a területet jelzi, amit a biztonsági kamera látószöge fogott be. Forrás: Bellingcat

A másik rakéta az Amsztorral szomszédos gyártelep egyik épületét találta el, amelyben útépítéshez használatos munkagépeket szereltek össze. Innen a tűz nem csak a két épület közötti távolság miatt sem terjedhetett tovább a bevásárlóközpontra – lásd az alábbi térképet –, de köztük még egy fal, további épületek és vasúti sínek is húzódnak. 


A Bellingcat térképén a gyártelep és az Amsztor épülete van piros vonallal kiemelve. A sárga vonal légvonallal jelzi a két becsapódás közötti távolságot, amely több mint fél kilométer. Forrás: Bellingcat

A Bellingcat a becsapódást rögzítő felvételek elemzése után azt is kizárta, hogy a “nem működő pláza” épületében fegyvereket tároltak volna, ebben az esetben ugyanis további robbanásoknak kellett volna bekövetkeznie.

Bucha 2.0

Az orosz-ukrán háború eseményei során nem ez az első alkalom, hogy az Ukrajnát ért támadásokat megkérdőjelezik vagy relativizálják. A szintén jelentős civil áldozatokat követelő légitámadásokat (például a mariupoli szülőotthon és kramatorszki vasútállomás bombázását) vagy a bucsai mészárlást is megrendezettnek állította be az orosz háborús propaganda. Sőt, gyakran még az a vád is megjelent hogy az ukránok valójában saját embereiket ölik - ez a kremencsuki támadással kapcsolatban is felmerült. A  BBC szerint azonban semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ukránok robbantottak volna Kremencsukban, vagy hogy színlelték volna a támadást, ez utóbbit pedig a jelenleg is kórházban ápolt túlélőkkel készült interjúk is bizonyítják. 
 


A címlapi kép forrása: AFP PHOTO / UKRAINE EMMERGENCY SERVICE

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.