Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
"Ezek a NASA műholdképek bizonyítják, hogy manipulálják az időjárást: minden a fejünk felett zajlik" – olvasható egy magyar cikk címe, amelyet már több mint kétezer ember osztott meg a Facebookon 2022. január 5-e óta. A cikket megosztó oldal rendszeresen terjeszt hamis vagy megtévesztő információkat, korábban például egy állítólagos chemtrail-pilótáról szóló, - eredetileg szatírának szánt - történetet osztott meg.
A hamis tartalmú cikk a Facebookon. A képernyőmentés 2022. augusztus 1-én készült.
A szöveg azt állítja, hogy a képen látható felhők "időjárási anomáliák", amiket a "HAARP" hozott létre. Az amerikai HAARP (High Frequency Active Auroral Research Program – Rövidhullámú Aktív Sarki Fényjelenség-kutató Program) gyakori célpontja a különféle spekulációknak és összeesküvés-elméleteknek.
A cikk azt is sugallja, hogy valójában ez az állítólagos időjárás-manipuláció állhat a globális felmelegedés mögött.
De az AFP több szakértőt is megkérdezett, akik mind azt mondták, hogy a képeken látható felhők természetesen jönnek létre, és nem is áll a rendelkezésünkre annyi energia, amivel ilyen felhőformációkat mesterségesen létre lehetne hozni.
A világ tudósainak túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a globális felmelegedés oka az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Egy fordított képkeresés megmutatja, hogy a képek már legalább 2016 óta terjednek különböző angol nyelvű, az időjárás manipulálásával kapcsolatos állítások mellett. Egy, a "szokatlan állítások tudományos kivizsgálására" létrejött online fórumon az egyik felhasználónak sikerült megtalálnia a cikkben szereplő egyik képet a Worldview nevű oldalon. A Worldview egy nyílt forráskódú oldal, ahol szabadon lehet böngészni a NASA földobszervációs programjának keretében készült műholdképeket.
A fórumon megosztott kép a Worldview oldalon jelenleg nem elérhető, de az AFP kérdésére az oldal adminisztrátorai elküldtek egy linket a megfelelő műholdképhez. A hamis cikkben szereplő kép árnyalatai kicsit mások, de ugyanarról a képről van szó:
A NASA weboldaláról származó műholdkép (bal) és a kép a félrevezető cikkből (jobb). A képernyőmentések 2022. augusztus 2-án készültek.
A másik két a Facebookon terjedő cikkben szereplő kép is, úgy tűnik, hogy a NASA weboldaláról lett lementve, erre utalnak legalábbis a weblap menüelemei a képek sarkában:
A Worldview weboldala (fent) és egy kép a hamis cikkből (lent). A képernyőmentések 2022. augusztus 2-án készültek.
A hamis állításokhoz használt képen látható partvonalat is meg lehet találni a Worldview oldalán, a képen Délnyugat-Afrika partvonalának egy része látható, ahogyan azt a lenti összehasonlításon is látni. De mivel nem tudni a hamis állításokhoz használt műholdképek készítésének a pontos idejét, így szinte lehetetlen reprodukálni a programban ugyanazokat a fotókat, ugyanazokkal a felhőkkel.
Afrika partjai a NASA weboldalán (fent) és a hamis cikkben látható képen (lent). A képernyőmentések 2022. augusztus 2-án készültek.
Kocsis Zsófia, az Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztályának meteorológusa szerint a képek feltehetően valamelyik poláris műhold műszerének adataiból készültek, "valószínűleg MODIS vagy VIIRS képek lehetnek". A MODIS és a VIIRS olyan technológiák, amivel a Worldview adatbázisában is látható képek készültek.
A hamis tartalmú cikkben található képeken még a "GeoengineeringWatch.org" webcímet is látni lehet, ami egy különböző összeesküvéselméletek köré szerveződött oldal címe.
A hamis állítás nem részletezi pontosan, hogy mit ért az alatt, hogy a képeken "anomáliákat" látni. A szöveg csak arról beszél, hogy kémiai anyagokat juttatnak a Föld légkörébe "szabályos alakzatokban".
Az AFP megjelölte a hamis cikkben használt képeken látható sávokat és hullámformákat:
Több szakértő is azt mondta az AFP-nek, hogy a képeken természetesen képződő időjárási jelenségeket látni. Az első képen látható formációt felhőutcákként, a másik két képen látható formákat pedig hullámfelhőkként azonosították.
"Ezek mind természetes felhőképződmények. Igen fejlett technológia kellene ahhoz, hogy ezt ember idézze elő! Nagyon nagy mérettartományokról van szó" – mondta el Barcza Zoltán az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója az AFP kérdésére 2022. július 28-án. A szakértő elmondta, hogy annyi energiára lenne szükség ehhez, ami jelenleg nem áll a rendelkezésünkre.
A szakértő arra is rámutatott, hogy a felhőutcákra más példákat is látni, például itt.
Kocsis Zsófia meteorológus szintén az mondta az AFP-nek, hogy a képeken felhőutcákat és hullámfelhőket látni. A szakértő elmondta, hogy a felhőutcák a váltakozó fel és leáramlás következtében alakulnak ki, a feláramlás területén keletkeznek a felhők, míg a leáramlás felhőmentes területeket hoz létre.
Kép az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalának oktatási weboldaláról, amely a felhőutcák kialakulásához vezető légáramlásokat mutatja. (https://psl.noaa.gov)
Barcza Zoltán elmondta, hogy a hullámfelhőket például a felszín topográfiája hozhatja létre.
"Hullámfelhők jöhetnek létre a légáramlást akadályozó objektum (pl. hegység, szigetcsoport) mögött, amikor az áramlás hullámmozgásba kezd. Ennek felfelé tartó ágában felhők keletkezhetnek, leszálló ága viszont felhőoszlató hatású" – mondta Kocsis Zsófia.
Az EUMETSAT oktatási oldalán látható példa egy hegy által okozott hullámképződésre. (EUMETSAT)
A NASA földobszervációs programjának az oldalán szintén látni példákat a hullámfelhőkre. Az oldal elmagyarázza, hogy amikor valami akadályozza a légáramlást (például egy hegy), akkor úgynevezett gravitációs hullámok jönnek létre és ezek hozzák létre a hullámfelhőket. (A légköri gravitációs hullám angolul gravity wave, ami nem ugyanaz, mint az asztrofizikából ismert gravitational wave, amit magyarra szintén "gravitációs hullám"-ként szokás fordítani.)
Nathalie Brun-Huret, a Clermont-Ferrand Földfizikai Obszervatórium igazgatója szintén elmondta az AFP kérdésére 2022. július 28-án, hogy a fodros felhőalakzatoknak számos természetes oka lehet: "Akkor történik ilyen, amikor egy légtömeg egy hegy fölött halad át, de még az óceán hullámai vagy akár egy vulkánkitörés is lehet az oka".
A hamis cikk azt állítja, hogy az állítólagos időjárásmanipuláció az "ionoszféra megváltoztatásával" történik, de Brun-Huret szerint ez nem lehetséges. "Ami az ionoszférában történik, annak nincs hatása a klímára, túl magasan van. A laboratóriumomban még soha nem figyeltünk meg olyat, hogy a klímát érő hatás oka az ionoszféra lenne."
A szakértő azt is hozzátette, hogy míg a felhők élettartalmát jellemzően órákban mérik, addig az üvegházhatású gázok "egy évszázadig is a légkörben maradhatnak".
Videographic explaining global warming as the levels of greenhouse gases in the atmosphere -- the main driver of climate change -- hit a new record high in 2017, according to the UN's World Meteorological Organization pic.twitter.com/zcy4EBgbOU
— AFP News Agency (@AFP) November 22, 2018
A hamis cikkben olvasható gondolatmenet a felhők keletkezéséről következetlen. Egyfelől a cikk azt állítja, hogy az időjárás manipulációját a HAARP okozza a felső légkörben, másutt viszont azt sugalmazza a szöveg, hogy a felhők "chemtrailek". Nem világos, hogy a cikk szerint mi az összefüggés a két állítás között.
A HAARP weboldalán az intézmény azt írja magáról, hogy a "világ legerősebb, nagy energiájú, rövidhullámú adója, aminek a célja az ionoszféra tanulmányozása". A HAARP az Egyesült Államok legészakibb államában, Alaszkában található.
Az intézményt korábban az Egyesült Államok Légiereje üzemeltette, majd 2015-ben a HAARP átkerült az Alaska Fairbanks Egyetemhez. Az intézményt egy kutatási és fejlesztési együttműködés keretében üzemelteti az egyetem és az Egyesült Államok kormánya a HAARP weboldala szerint.
"A HAARP tudósai rövidhullámú rádióadókat használnak az ionoszféra kis régióinak felmelegítésére, és a hatások megfigyelésére" – olvasható a weboldal GYIK-szekciójában. A weblap szerint a kísérleteknek nincs hosszú távú hatása: "Mivel az ionoszféra természeténél fogva egy turbulens közeg, amelyet a nap felkavar, valamint megújít, a mesterségesen előidézett hatások gyorsan eltűnnek."
A HAARP rendszeresen válik különféle összeesküvés-elméletek célpontjává, és még a popkultúrában is megemlítik időnként, például az X-Akták amerikai science-fiction sorozat egyik részében.
Az interneten rendszeresen jelennek meg megalapozatlan állítások az úgynevezett "chemtrail"-ekről, amik szerint például a repülők mögött látható kondenzációs csíkok a valóságban egy titkos akció keretében a légkörbe juttatott vegyi anyagok. Ilyen állításokat már több alkalommal is cáfolt az AFP, például ebben a cikkben.
A cikk azt sugalmazza, hogy a globális felmelegedés az állítólagos időjárási kísérletek "mellékterméke".
De ahogyan azt már számos cikk és tényellenőrzés is kifejtette, például ez az AFP-cikk, a globális felmelegedés közvetlenül visszavezethető az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok felhalmozódására a Föld légkörében.
2021-ben és 2022-ben az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) publikálta a hatodik átfogó értékelési jelentését, amelyben a szervezet arra figyelmeztet, hogy azonnal szükséges lenne intézkedéseket hozni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ha el akarjuk kerülni a katasztrofális hatású globális felmelegedést. A jelentés tartalma azt a globális konszenzust tükrözi, ami a világ tudósai között uralkodik a globális felmelegedés emberi okaival kapcsolatban.
"Kétségtelen, hogy az emberi behatás melegítette föl a légkört, az óceánt és a szárazföldet" – írja a jelentés.
A tudósok a globális felmelegedés hatásainak ellensúlyozására keresik az időjárás befolyásolásának lehetőségeit. Például a "cloud seeding" egy olyan módszer, amely eső vagy hó keletkezését ösztönzi azáltal, hogy ezüst-jodidot juttat a levegőbe, akár földi generátorokból, akár repülőgépek segítségével, ahogyan azt az Egyesült Államokban működő Sivatagi Kutatóintézet itt ismerteti.
Az AFP is beszámolt róla, hogy a technológiát Malajziában az erdőtüzek okozta mérgező köd csillapítására használták. Ugyanezt a módszert alkalmazták Magyarországon a jégeső okozta károk megelőzésére.
Címlapkép: Műholdkép egy felhőről Ausztrália környékén 2016-ban (NASA/Worldview)
