A tűzzel együtt félrevezető információk is terjednek arról, miért nem sikerült még megfékeznie a tüzet a kaliforniai tűzoltóknak. A magyar kormánypárti médiumok és a Megafon arcai előszeretettel ismétlik el Donald Trump és Elon Musk megalapozatlan állításait.

A kaliforniai Los Angelesben január 7. óta erdőtüzek tombolnak, a halálos áldozatok száma elérte a 25-öt, több tízezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Több különböző tűz is ég a város különböző pontjain (a két legnagyobb kiterjedésű az Eaton és a Palisades nevet viseli). A beszámolók szerint a város még sosem tapasztalt ekkora tűzvészt , aminek ráadásul egyelőre nem látszik a vége.

A tűzzel együtt a dezinformáció is nagy erőkkel terjed. Az Egyesült Államokban a hamarosan újra hivatalba lépő Donald Trump és az X-tulajdonos Elon Musk is számos félrevezető információt osztott meg a tűzvész kezdete óta, Magyarországon főként a kormánypárti médiumok és a Megafon megmondóemberei repültek rá a témára.

A tűzvész terjedésének feltételezett okairól posztolt például a megafonos Deák Dániel , Bohár Dániel és Apáti Bence , Skrabski Fruzsina (Novák Katalin korábbi tanácsadója), cikkezett róla a Magyar Nemzet és az Origo , valamint hosszan fejtegetett különböző nem bizonyított elméleteket Sebestyén Balázs is Rádió 1-es reggeli műsorában.

A posztok szerint például azért nem jártak sikerrel eddig a tűzoltók, mert:

Ebben a cikkben ezeknek az állításoknak járunk utána, és azt is elmagyarázzuk, vajon mi okozhatott ekkora tűzveszélyt Dél-Kaliforniában, és mi nehezíti a tűz eloltását.

Segítség Ukrajnának: még évekkel ezelőtt

„Amerikai források szerint a nyugati állam tűzoltóinak felszereléseiből egy jelentős mennyiséget Ukrajnának adományoztak”

– írta Apáti Bence január 10-i posztjában . Ezt sem ő, sem a szintén erről posztoló megafonos Deák Dániel nem magától találta ki. Január 8-án már Donald Trump fia is arról posztolt, hogy: „Oh, hát persze, a Los Angeles-i tűzoltóság egy csomó felszerelését Ukrajnának adományozta.”

Az igaz, hogy a Los Angeles megyei tűzoltóság, több más kaliforniai tűzoltóállomással együtt adományozott Ukrajnának különböző felszereléseket – ez azonban az orosz-ukrán háború kitörése után nem sokkal, 2022 márciusában történt.

Ahogy a Los Angeles megyei tűzoltóság honlapján is áll , a tűzoltóállomás 2022. március 17-én jelentette be, hogy csatlakozik az országos akcióhoz, összegyűjti és Ukrajnába küldi

Ahogy a Politico cikke is megjegyzi, az, hogy a Los Angeles-i tűzoltóállomás majdnem három évvel ezelőtt felszereléseket adományozott Ukrajnának, nem befolyásolja a jelenlegi mentési munkálatokat.

Január 12-én vasárnap este ráadásul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy

Mint mondta, 150 ukrán tűzoltó már fel is készült a bevetésre.

Hogy jön ide az LMBTQ?

Deák Dániel szerint a „woke-őrület” is hibás, hiszen – egy amerikai portált idézve – azt írja:

„A Los Angeles-i tűzoltóparancsnok jobban összpontosított az LMBTQ-kezdeményezésekre, mint a víztározók feltöltésére.”

Ezt a vonalat viszi tovább a Magyar Nemzet cikke is, ami már egyenesen arról beszél, hogy:

„Az első kárt a kaliforniai nagyvárosban a szélsőbaloldali ideológia okozta, a tűz Los Angelesben csak láthatóvá tette a problémákat.”

Ugyanerről posztolt Elon Musk is, aki szerint a Los Angeles-i tűzoltóság többet foglalkozott a DEI-ideológiával (az angol diversity, equity, inclusion szavakból képzett mozaikszó, ami azt jelenti: sokszínűség, méltányosság és befogadás ), mint azzal, hogy életeket mentsen.

A szóban forgó tűzoltóparancsnok Kristin Crowley , aki 2022. március 25. óta vezeti a Los Angeles-i tűzoltóságot, ő az első nő ebben a pozícióban. A CBS News január 10-én közölt egy interjút a parancsnokkal, ahol szembesítették az őt ért kritikákkal, többek között azzal is, hogy egyesek szerint többet foglalkozik a DEI megvalósításával, mint a munkájával.

Crowley azt mondta, hogy az első munkanapjától kezdve, amit parancsnokként töltött a tűzoltóállomáson, az a legfontosabb számára, hogy a tűzoltóság megfelelően tudjon reagálni minden veszélyhelyzetre és életeket mentsen. Emellett kezdettől fogva fontosnak tartja, hogy a tűzoltók biztonságát és jólétét garantálni tudja, és mindenki számára megfelelő körülményeket biztosítson a munkahelyen, amibe beletartozik a sokszínűség és befogadó attitűd is. Crowley a műsorvezető kérdésére többször is elismételte, hogy ez utóbbi nem befolyásolja a tűzoltóság mostani, vagy más veszélyhelyzetekre adott reakcióját, hiszen

Ez tükröződik a Los Angeles-i tűzoltóállomás 2023-2026-os stratégiai tervében is, ahol a sokszínű és befogadó munkahelyi légkör megteremtése harmadik a megvalósítandó célok között. Megelőzi azt a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítása, az első helyen pedig a közbiztonság fenntartása és a lakosság veszélyhelyzet esetén történő mentése áll.

Csökkentett büdzsé

Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány vezetője, Novák Katalin korábbi tanácsadója azt is megjegyzi posztjában , hogy

„a tűzoltóság költségvetését csökkentették és programokat indítottak, hogy ne legyen annyi férfi tűzoltó az egyenlőség nevében.”

Utóbbit Apáti Bence is megemlíti, ő a saját posztja alatti kommentben azt írja, hogy „itt panaszkodnak, hogy mennyire borzasztó a fehér tűzoltói szakma”, majd egy linket oszt meg egy olyan programról , ami valóban azon próbál változtatni, hogy sokszínűbb legyen a tűzoltó szakma, ne csak fehér férfiak jelentkezzenek tűzoltónak. Az említett programnak azonban semmi köze Los Angeleshez, az a Kalifornia északi részén lévő Marin Countyban van, San Franciscótól északra.

Arról, hogy „az egyik leggazdagabb államnak nincsen pénze a saját tűzoltóira”, Bohár Dániel is szót ejt bejegyzésében . Ami a Los Angeles-i tűzoltóság büdzséjének csökkentését illeti, nem egyszerű tisztán látni. A már általunk is említett CBS Newson megjelent interjúban Crowley egy 17 millió dolláros büdzsécsökkentésről beszélt és ugyanezt mondta a CNN-nek is, ahol azt is megjegyezte, hogy a forráselvonás súlyosan érintette a tűzoltóság katasztrófaelhárítási képességét. Karen Bass, Los Angeles polgármestere erre úgy reagált, hogy nem történt olyan leépítés a tűzoltóságnál, ami hatással lett volna a mostani mentési helyzetre.

A Los Angeles Times arról ír , hogy bár a tűzoltóság költségvetése valóban kevesebb volt, mint az elmúlt évben, miután elfogadták a 2024-2025-ös költségvetést, a városi tanács 53 millió dollárt szavazott meg béremelésre, és 58 millió dollárt új felszerelésekre, például tűzoltóautókra. Ha ezt is hozzászámoljuk a költségvetéshez, a Los Angeles-i állomás működési büdzséje még nőtt is.

Miről tehet a „halacska”?

Arról a magyar közösségi médiában és cikkekben is lehetett olvasni, hogy a tűzoltóknak nem állt rendelkezésére elegendő víz az erdőtüzek oltásához, kiszáradtak a tűzcsapok. Az a magyarázat, hogy mindez azért állt elő, mert „nem engedték feltölteni őket a természetes vizekből egy halacska védelmében”, Skrabski Fruzsina posztjában jelent meg.

Ez az állítás Donald Trumptól ered, aki már január 8-án arról posztolt , hogy Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom tehet mindenről: ő volt az, aki nem írta alá azt a nyilatkozatot, ami lehetővé tette volna, hogy az állam északi részéből délre vezessék a vizet. Trump azt állítja, hogy mindezt azért vétózta meg a kormányzó, hogy megvédjen egy „lényegében értéktelen kis halat”. Skrabski posztja minden valószínűség szerint erre a „halacskára” utal.

De mi is ez az egész? A CNN tényellenőrzése szerint nem létezik semmiféle „vízhelyreállítási” nyilatkozat, amiről Trump beszél. Amiről a leendő elnök említést tett – ahogy azt Trump csapata is megerősítette –, az egy 2020-as ügy, amikor Newsom kifogást tett Trump azon terve ellen, hogy több vizet szállítsanak Észak-Kaliforniából az állam középső, mezőgazdasági területeire. Newsom ekkor arra hivatkozott, hogy a vízre szükség van északon, az ott élő és a kihalás szélén álló halfaj védelme érdekében. Trump 2020 óta többször is hivatkozott erre a tervére és a „halacska” védelmezőjének kikiáltott Newsom vétójára.

Mint ahogy számos cikk rámutatott, mindennek semmi köze Dél-Kalifornia vízellátottságához. Az tény, hogy Los Angeles Palisades nevű részén gond volt a víztározókkal. Janisse Quiñones, a város közműszolgáltatójának vezérigazgatója és főmérnöke elmondta , hogy a Palisadesben található tűzcsapok három nagy víztartályra támaszkodnak, ezek közül pedig január 8. szerda hajnal 3 órára mindhárom kiszáradt. A főmérnök szerint ez azért történt meg, mert

„A normális igény négyszeresét tapasztaltuk 15 órán keresztül egyfolytában, ami csökkentette a víznyomást” – mondta a szakember, aki azt is elismerte , hogy korszerűsíteni kell a rendszert, hogy lépést tudjanak tartani a jövőben várható hasonló katasztrófahelyzetekkel.

Emellett az is lassíthatta az oltási munkálatokat, hogy egy Palisades közelében lévő víztározó a tűz kitörésekor éppen zárva volt karbantartás miatt, így nem volt benne víz. Azt azonban a szakértők sem tudják egyértelműen megmondani, hogy mennyire befolyásolta volna a tűzoltók munkáját, ha az a víztározó is fel van töltve.

A PolitiFact amerikai tényellenőrző oldalnak szakértők azt mondták , Dél-Kaliforniában rengeteg vizet tárolnak,

Szárazság és szél

A Los Angelesben több mint egy hete tomboló erdőtűz nem érkezett teljesen váratlanul. A Nemzeti Tűzvédelmi Központ (NIFC) január 2-i közleményében arról ír, hogy:

„Az előrejelzések szerint januárban Dél-Kalifornia egyes részein az átlagosnál nagyobb, jelentős tűzveszély várható.”

Az állam déli részén a téli hónapokban általában heves esőzések vannak, ám az elmúlt hetek szokatlanul szárazak voltak, a környező hegyekben is csak kevés hó hullott. A decemberi hőmérséklet emellett az ilyenkor megszokottnál magasabb volt, így az aljnövényzet kiszáradt, ez pedig elősegíti az erdőtüzek gyorsabb terjedését. A klímaváltozás Kalifornia egész területén drámai változásokat hozott , az erdőtüzek „szezonja” egész évre kitolódott.

Mindemellett idén a Santa Ana (a Dél-Kaliforniában jellemző szezonális, manapság főként a téli hónapokban előforduló szél) széllökései is szokatlanul erősek voltak.

A Santa Ana általában északkeletről fúj a partok felé, a hűvös levegő a hegyekből gördül le az óceán irányába. Most azonban több tényező is súlyosbítja ezeket a széllökéseket. Az egyik, hogy idén váratlanul meleg a Csendes-óceán Dél-Kalifornia mellett elterülő sávja, ez pedig víz alatti hőáramlatokat alakított ki. A másik, hogy az óceán magas hőmérséklete befolyásolja az úgynevezett futóáramlat irányát és mozgását ( a futóáramlat egy viszonylag keskeny csík a bolygó felső légkörében, ahol nagy sebességgel áramlik a légkör, ez hatással van az időjárásra).

A futóáramlat kanyargásának köszönhetően a hő a földfelszínhez közelebb gyűlik fel, a levegőt pedig a partok felé tereli. Ahogy a széllökések erősebbek és gyorsabbak lesznek, az olyan, mintha „egy hajszárítót irányítanánk Los Angelesre”, olvasható a Vox magyarázó cikkében .

Mark Whaling, a Los Angeles megyei tűzoltóság nyugalmazott zászlóaljparancsnoka a Politiconak azt mondta :

„A 70 mérföld/órás szél olyan, mintha egy 200 láb magas sárkány ellen próbálnánk harcolni egy apró kis karddal. Nem győzhetünk. Ha a tűz már kialakult, akkor addig fog tartani, amíg a szél el nem áll, vagy bele nem ütközik a Csendes-óceánba és csak oldalazva fúj”.

Az NIFC január eleji közleményében is arra figyelmeztetnek, hogy a tűzveszély mindaddig fennállhat, amíg a szél nem csendesedik és nagyobb mennyiségű eső nem esik a területre. Ez azonban az előrejelzések szerint egyelőre nem várható .

Címlapi kép: APU GOMES/Getty Images via AFP