Nem igaz, hogy nem nő az adó a KATA-ról való váltással

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint nem növekednek az adóterhek a KATA-ról való váltással, de számításaink és az adószakértő szerint ez a legtöbb adózó esetében nem lesz igaz.
 

“Mindenki pontosan ugyanúgy folytathatja a munkáját, ahogy eddig, maximum, legrosszabb esetben adónemet kell váltani, ami egyébként nem jelenti azt, hogy az adóterhe meg fog növekedni”.


Többek között ezt mondta kedd este a Hír TV Napi aktuális műsorában Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A beszélgetés során Hollik úgy fogalmazott, hogy a kedvezményes átalányadózás és a KIVA (kisvállalati adó) is megnyugtató megoldást jelent azoknak, akik a jogszabályváltoztatás miatt lépnek ki a KATA-ból. 

Cikkünkben Holliknak azt az állítását ellenőrizzük, hogy valóban nem jelent-e adóteher növekedést, ha valakinek adónemet kell váltania. Egy adótanácsadó segítségével kiszámoltuk, milyen jövedelmi/foglalkoztatási konstrukcióban mekkora adóterhet jelent az átalányadózás a KATA-hoz képest, az eredményt pedig egy biciklis futár és egy fotós-videós vállalkozó példáján vezettük le.

 

Nemnövekedés?

A KATA-hoz képest mind az átalányadó, mind a KIVA lényegesen bonyolultabb, a bérszámfejtéshez pedig könyvelő kell, amely önmagában növeli a vállalkozás költségét.

“Az átalányadó alapvetően az alacsony költséggel rendelkező egyéni vállalkozók számára jó választás, mivel a törvény tevékenységtől függően 40-90%-os költséghányadot elismer, valamint egy SZJA-mentes sávot is meghatároz.

A KIVA-t pedig azoknak a szolgáltató tevékenységet végző cégeknek, ügyvédi irodáknak érdemes választaniuk, akik szintén kiszorulnak az új katás rendszerből. Nekik a kedvezőbb iparűzési adó szabályok miatt lehet ez a választás jövedelmezőbb.” – foglalta össze a Lakmusznak Kovács Dénes adótanácsadó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnökségi tagja.

Az átalányadó Kovács szerint ugyanakkor legfeljebb a nyugdíjasoknak és a munkaviszonnyal rendelkezőknek kedvez és nekik is csak bizonyos összeghatár alatt. Minden más vállalkozói csoportnál nagyobb adóterhet von magával a KATA-ról való váltás – jelenti ki a szakértő.

Kovács úgy számolt, hogy a főállás mellett vállalkozóknak 3 millió forintos éves bevételig kedvezőbb az átalányadó, a nyugdíjasoknál a kedvezőbb szabályok miatt ez valamivel több, 5,3 millió forint. Összességében tehát azokat viseli meg kevésbé az átalányadós átállás, akik egy bejelentett főállás mellett viszonylag alacsony jövedelemre tesznek szert mellékállásában, vállalkozóként. Mindenki másra jelentős adóemelés vár. 

A tanácsadó szerint ha valaki főállásban dolgozik vállalkozóként az átalányadós szabályok szerint, és az éves bevétele meghaladja a 2 millió forintot, akkor 15% SZJA-t , szochot és tb-járulékot is fizetnie kell. A tb-járulék és a szocho a garantált bérminimum után már önmagában havi 86 ezer forint és ezen felül kell még szja-t fizetni a bevétel arányában, ez az összeg áll szemben a KATA havi 50 ezer forintos terhével.

 

Minden megy ugyanúgy?

Donát (26), biciklis futár

Donát két éve dolgozik futárként főállásban, egyéni vállalkozóként pedig mindkét hazai piacvezető, ételkiszállítással foglalkozó cégnek, a Woltnak és a Foodpandának is beszámláz. 

Donát azok közé a kiszállítók közé tartozik, akik havi 350 órát töltenek a nyeregben, vagyis napi átlag 12-13 órát is dolgozik. Ez heti 180-200 ezer forint keresetet jelent, így havi 700-800 ezer forintból gazdálkodik. 

Katásként a keresete nem érte el az évi 12 millió forintos plafont, így mentesült a 40%-os adó megfizetése alól. Donát a havi max 800 000 forintos jövedelméből 50 ezer forint adót fizetett be, illetve ehhez járult még az iparűzési adó, ami évente 25 ezer forintból egy hónapra körülbelül 2000 forintot tesz ki.

Augusztus 31. után azonban már nem tudja igénybe venni a KATA-t. Kiszámoltuk, hogy az átalányadóra való átállással mennyi marad nála. Ha ezt az adónemet választja, havi 800 ezer forint bevétel mellett havonta átlagosan be kell fizetnie:

  • 15% személyi jövedelemadót: 57 ezer forint
  • 18,5% tb-járulékot: 76 467 forint
  • 13% szociális hozzájárulási adót: 54 275 forint és
  • 5 760 forint iparűzési adót.
     

Azaz a hónap végén 193 502 forintot adózik 52 ezer helyett, ez pedig 3,7-szer több, mint amit eddig fizetett. Annyi kedvezménye lesz, hogy induló átalányadózóként az első két hónapban csak a tb járulékot és a szochót kell befizetnie(már ez is több mint a KATA) a SZJA-t erre az időszakra átmenetileg elengedik.


Zsuzsanna (34) és Benedek (36), fotós-videós vállalkozók

Zsuzsanna és Benedek képzőművészek, 6 éve autonóm alkotói tevékenységük mellett közösen építik fotós-videós vállalkozásukat. A katát mindketten kiváltották, megrendelőik felé felváltva számláznak. 

Katásként Zsuzsi 5 millió forint bevétellel zárta a tavalyi évet, ez után pedig 625 ezret adót fizetett be. Ha szeptembertől áttér az átalányadóra, az ugyanekkora jövedelem mellett 807 ezer forint összköltséget jelent. A fotósokra az átalányadózási rendszerben az átlagosnál magasabb, 80%-os költséghányad vonatkozik, azaz a bevétel 20%-át teszi ki a jövedelem. Ez azért lényeges, mert a bevételnek ez a hányada jelenti az adóalapot, vagyis ami alapján számítjuk az adót és a járulékokat.

Be kell fizetnie havonta:

  • 48 100 forint tb-járulékot 
  • 38 025 forint SZOCHO-t, és
  • kerekítve 1 ezer forint iparűzési adót.

Ez havi 87 ezer forintot jelent 50 ezer helyett. Pedig Zsuzsi 1 millió forintos jövedelemmel még az adómentes sávban maradt, így nem fizet SZJA-t. 

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.