Nem vásároltak amerikai multik akkora földet Ukrajnában, mint Olaszország teljes termőterülete

A V4NA értesülései alapján terjedt el a kormánypárti sajtóban, hogy az elmúlt egy évben három amerikai agrár cég kezére került Ukrajna mezőgazdasági területének egyharmad része. Valójában azonban semmilyen információ nem támasztja alá ezt az adásvételt. 

Amerikai óriáscégek vásárolják fel az ukrajnai termőterületeket

– írta a V4NA hírügynökség nyomán a Magyar Nemzet egy pár napja megjelent cikkében. A cikk állítása szerint

 
  • a múlt év júliusában életbe lépett földtörvény feloldotta a földvásárlásra vonatkozó adásvételi moratóriumot Ukrajnában,
  • a privatizáció következtében lehetővé vált a termőföldek külföldi gazdasági szereplők felé való értékesítése,
  • a tavaly óta a művelhető területek egyharmadát, vagyis 17 millió hektárnyi földet 3 amerikai mezőgazdasági cég, a Cargill, a DuPont és a Monsanto vásárolta fel.


Az arányokat a cikk úgy szemlélteti, hogy a multik által megszerzett földterület Ukrajnában Olaszország teljes termőterületének nagyságával ér fel.

A hírt a Magyar Nemzetről több mint ezerszer osztották meg a Facebookon, emellett pedig az Agrotrend, a Mandiner, a hirado.hu, a Blikk és a Vadhajtások is lehozta a V4NA alapján ugyanezeket a számokat.

A 17 millió hektárnyi földről szóló adat azonban a hírügynökség által idézett Australian National Review-n kívül sehol nem jelent meg és ott sem támasztja alá semmilyen információ az adásvételt.

A hír megjelenése óta több, független tényellenőrző oldal is cáfolta az amerikai multicégek földvásárlását Ukrajnában, így a StopFake.org és a DPA is. Az elemzésekből kiderül, hogy azért sem vásárolhattak termőföldeket amerikai cégek, mert a tavaly júliusi törvénymódosítás továbbra is tiltja, hogy azokat külföldi állampolgároknak vagy olyan jogi személyeknek értékesítsék, amelyeknek külföldiek a kedvezményezettjei.

A cikkek azt is kiemelik, hogy az Australian National Review-ban május végén megjelent, minden tényalapot nélkülöző információ két hónappal később, ugyanazon a napon járta be a teljes orosz médiát (például itt és itt), majd terjedt tovább a nemzetközi sajtóba is.

A témával a parlamenti politizálástól évek óta visszavonult, de jelentős közösségi médiás táborral rendelkező ügyvéd, Schiffer András is foglalkozott 40 ezres Facebook-oldalán. Schiffer a német nyelvű Report24.news cikkét osztotta meg.
 


A report24.news német nyelvű címe magyarul: Ukrajna: Nyugati és kínai vállalatok vásárolnak fel mezőgazdasági területeket
 

Miközben a Report24-es cikk első része éppen a Cargill, a DuPont és a Monsanto nevű agrárcégek 17 millió hektáros földszerzésével kapcsolatos állításokat cáfolja, Schiffer András a következőket írta ajánlójában: “Hál istennek a Monsanto is megérkezett Ukrajnába”. 

A Lakmusz megkérdezte Schiffert, hogy nem tartja-e félrevezetőnek a Monsantóval kapcsolatos facebookos ajánlót, de az ügyvéd egyelőre nem reagált. Ha válaszol, frissítjük cikkünket. 

 

Ki vehet földet Ukrajnában?
 

A tavaly júliusi törvénymódosítás egy 20 éve életben lévő földeladási tilalmat oldott fel az országban. A moratóriumot a 2000-es évek elején azért vezették be, hogy megelőzzék a földbirtokok koncentrációját. Bár bevezetésekor csak három évre tervezték, a föld adás-vételek befagyasztására vonatkozó rendeletet számtalanszor meghosszabbították, annak ellenére, hogy ez egy új vagyonos réteg, az agro-oligarchia megerősödéséhez vezetett, az ország akkori elnökével, Petro Poroshenko-val az élen. 

Az ukrán földpiac csak 2021. július 1-én nyílt meg újra, az egy évvel korábban megszavazott törvénymódosítás értelmében. A földreform volt ugyanis az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna hozzájusson a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó, Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező segélyre.

A módosítás azonban számos kitételt támasztott azzal szemben, hogy ki vehet földet, ebbe pedig a törvény szövege szerint a következők tartoznak bele:

  • az átmeneti periódusban, amelynek időtartama 2 év, csak ukrán nemzetiségű természetes személyek,
  • 2023-tól ukrán cégek is (10 ezer hektárig),
  • külföldi magánszemélyek és cégek nem vásárolhatnak földet egészen addig, amíg egy népszavazás ennek az ellenkezőjéről nem rendelkezik.
     
 

Mennyi földet adtak el eddig és kinek?
 

Az ukrán Állami Geodéziai, Térképészeti és Telekkönyvi Szolgálat hivatalos adatai szerint 0.26 millió hektárnyi termőterületet adtak el tavaly július óta, amikor a földforgalom újra beindult az országban. Ez a terület 0,8%-a Ukrajna 32,6 millió hektárnyi művelhető területének. A 17 millió hektár, amelyről az Australian National Review nyomán cikkeztek, 65-szöröse annak, mint amelyet valóban értékesítettek. 

A legnagyobb termőföldekkel ukrán vállalatok rendelkeznek, de még az általuk birtokolt területek sem foglalnak el egyenként 0,5 millió hektárnál több területet. A Latifundist ukrán nagybirtokosokról készült éves listáján az alábbi piaci szereplőket találjuk 2022-ben az első öt helyen:
 


 

A legnagyobb külföldi mezőgazdasági vállalatok jelenleg a lista 4. helyén szereplő amerikai Agroprosperis (300 ezer hektár területtel), és a 6. helyet elfoglaló szaudi Continental Farmers Group (195,00 hektár területtel). 

 

Mégsem fekete-fehér


A közösségi média összeesküvés-elméletekre hajlamos szegletében nagy visszhangra talált az amerikai multicégeket Ukrajna kisemmizésével összefűző álhír, amelynek egyes verzióiban Soros György és a globális elit más tagjai is feltűnnek (például Bill Gates, BlackRock vagy Warren Buffett). A magyar Facebookon mégis inkább az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij volt a történet főszereplője, annak ellenére, hogy Ukrajna alkotmányában nincs olyan tétel, amely az elnök hatáskörébe rendelné az ország természeti erőforrásainak értékesítését. A Fidesz Nagymarosi Szervezetének Facebook oldala például a Demokratikus Mémek alábbi illusztrációjával foglalt állást a kérdésben. 
 

Forrás: Fidesz Nagymarosi Szervezetének Facebook oldala 


A leegyszerűsítő magyarázatok és kitalációk ellenére azonban fontos hangsúlyozni, hogy Ukrajna fekete földjére, azaz  kiemelkedően jó minőségű termőterületeire – amelyek az Európai Unió összes mezőgazdasági művelésre alkalmas területének egyharmadával érnek fel  – már jóval a háború kitörése előtt megindult a különböző gazdasági érdekcsoportok helyezkedése. Ahogy az olasz Manifesto kiemeli, a Világbank 2013 óta élén áll annak a nyugat felől érkező privatizációs nyomásnak, amely évek óta célozza az ukrán földtörvény deregularizációját és a piac megnyitását a nemzetközi cégek előtt. Ez pedig mára azt eredményezte, hogy Ukrajna 32,6 millió hektárnyi művelhető területéből a Manifesto becslése szerint összesen 3,4 millió hektárnyi, azaz 10.4 százaléka van külföldi cégek és érdekeltségek kezén. 

Frissítés, 2022.08.10.: A V4NA által hivatkozott Australian National Review a napokban helyreigazítást tett közzé, amelyben beismeri tévedését. "Az általunk idézett 17 millió hektár hibás szám, valójában 1,7 millióról van szó. A cikkünkben megnevezett cégek nem a saját nevükön birtokolnak földeket, hanem befektetési alapokon keresztül" – fűzte hozzá a lap szerkesztője. A V4NA ennek nyomán azonban nem adott ki közleményt, a cikkek változatlan formában érhetők el a kormánypárti médiafelületeken. 

Német Szilvi
Művészettörténész, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.