Amerikai óriáscégek vásárolják fel az ukrajnai termőterületeket
– írta a V4NA hírügynökség nyomán a Magyar Nemzet egy pár napja megjelent cikkében. A cikk állítása szerint
Az arányokat a cikk úgy szemlélteti, hogy a multik által megszerzett földterület Ukrajnában Olaszország teljes termőterületének nagyságával ér fel.
A hírt a Magyar Nemzetről több mint ezerszer osztották meg a Facebookon, emellett pedig az Agrotrend, a Mandiner, a hirado.hu, a Blikk és a Vadhajtások is lehozta a V4NA alapján ugyanezeket a számokat.
A 17 millió hektárnyi földről szóló adat azonban a hírügynökség által idézett Australian National Review-n kívül sehol nem jelent meg és ott sem támasztja alá semmilyen információ az adásvételt.
A hír megjelenése óta több, független tényellenőrző oldal is cáfolta az amerikai multicégek földvásárlását Ukrajnában, így a StopFake.org és a DPA is. Az elemzésekből kiderül, hogy azért sem vásárolhattak termőföldeket amerikai cégek, mert a tavaly júliusi törvénymódosítás továbbra is tiltja, hogy azokat külföldi állampolgároknak vagy olyan jogi személyeknek értékesítsék, amelyeknek külföldiek a kedvezményezettjei.
A cikkek azt is kiemelik, hogy az Australian National Review-ban május végén megjelent, minden tényalapot nélkülöző információ két hónappal később, ugyanazon a napon járta be a teljes orosz médiát (például itt és itt), majd terjedt tovább a nemzetközi sajtóba is.
A témával a parlamenti politizálástól évek óta visszavonult, de jelentős közösségi médiás táborral rendelkező ügyvéd, Schiffer András is foglalkozott 40 ezres Facebook-oldalán. Schiffer a német nyelvű Report24.news cikkét osztotta meg.
A report24.news német nyelvű címe magyarul: Ukrajna: Nyugati és kínai vállalatok vásárolnak fel mezőgazdasági területeket
Miközben a Report24-es cikk első része éppen a Cargill, a DuPont és a Monsanto nevű agrárcégek 17 millió hektáros földszerzésével kapcsolatos állításokat cáfolja, Schiffer András a következőket írta ajánlójában: “Hál istennek a Monsanto is megérkezett Ukrajnába”.
A Lakmusz megkérdezte Schiffert, hogy nem tartja-e félrevezetőnek a Monsantóval kapcsolatos facebookos ajánlót, de az ügyvéd egyelőre nem reagált. Ha válaszol, frissítjük cikkünket.
A tavaly júliusi törvénymódosítás egy 20 éve életben lévő földeladási tilalmat oldott fel az országban. A moratóriumot a 2000-es évek elején azért vezették be, hogy megelőzzék a földbirtokok koncentrációját. Bár bevezetésekor csak három évre tervezték, a föld adás-vételek befagyasztására vonatkozó rendeletet számtalanszor meghosszabbították, annak ellenére, hogy ez egy új vagyonos réteg, az agro-oligarchia megerősödéséhez vezetett, az ország akkori elnökével, Petro Poroshenko-val az élen.
Az ukrán földpiac csak 2021. július 1-én nyílt meg újra, az egy évvel korábban megszavazott törvénymódosítás értelmében. A földreform volt ugyanis az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna hozzájusson a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó, Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező segélyre.
A módosítás azonban számos kitételt támasztott azzal szemben, hogy ki vehet földet, ebbe pedig a törvény szövege szerint a következők tartoznak bele:
Az ukrán Állami Geodéziai, Térképészeti és Telekkönyvi Szolgálat hivatalos adatai szerint 0.26 millió hektárnyi termőterületet adtak el tavaly július óta, amikor a földforgalom újra beindult az országban. Ez a terület 0,8%-a Ukrajna 32,6 millió hektárnyi művelhető területének. A 17 millió hektár, amelyről az Australian National Review nyomán cikkeztek, 65-szöröse annak, mint amelyet valóban értékesítettek.
A legnagyobb termőföldekkel ukrán vállalatok rendelkeznek, de még az általuk birtokolt területek sem foglalnak el egyenként 0,5 millió hektárnál több területet. A Latifundist ukrán nagybirtokosokról készült éves listáján az alábbi piaci szereplőket találjuk 2022-ben az első öt helyen:
A legnagyobb külföldi mezőgazdasági vállalatok jelenleg a lista 4. helyén szereplő amerikai Agroprosperis (300 ezer hektár területtel), és a 6. helyet elfoglaló szaudi Continental Farmers Group (195,00 hektár területtel).
A közösségi média összeesküvés-elméletekre hajlamos szegletében nagy visszhangra talált az amerikai multicégeket Ukrajna kisemmizésével összefűző álhír, amelynek egyes verzióiban Soros György és a globális elit más tagjai is feltűnnek (például Bill Gates, BlackRock vagy Warren Buffett). A magyar Facebookon mégis inkább az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij volt a történet főszereplője, annak ellenére, hogy Ukrajna alkotmányában nincs olyan tétel, amely az elnök hatáskörébe rendelné az ország természeti erőforrásainak értékesítését. A Fidesz Nagymarosi Szervezetének Facebook oldala például a Demokratikus Mémek alábbi illusztrációjával foglalt állást a kérdésben.
Forrás: Fidesz Nagymarosi Szervezetének Facebook oldala
A leegyszerűsítő magyarázatok és kitalációk ellenére azonban fontos hangsúlyozni, hogy Ukrajna fekete földjére, azaz kiemelkedően jó minőségű termőterületeire – amelyek az Európai Unió összes mezőgazdasági művelésre alkalmas területének egyharmadával érnek fel – már jóval a háború kitörése előtt megindult a különböző gazdasági érdekcsoportok helyezkedése. Ahogy az olasz Manifesto kiemeli, a Világbank 2013 óta élén áll annak a nyugat felől érkező privatizációs nyomásnak, amely évek óta célozza az ukrán földtörvény deregularizációját és a piac megnyitását a nemzetközi cégek előtt. Ez pedig mára azt eredményezte, hogy Ukrajna 32,6 millió hektárnyi művelhető területéből a Manifesto becslése szerint összesen 3,4 millió hektárnyi, azaz 10.4 százaléka van külföldi cégek és érdekeltségek kezén.
Frissítés, 2022.08.10.: A V4NA által hivatkozott Australian National Review a napokban helyreigazítást tett közzé, amelyben beismeri tévedését. "Az általunk idézett 17 millió hektár hibás szám, valójában 1,7 millióról van szó. A cikkünkben megnevezett cégek nem a saját nevükön birtokolnak földeket, hanem befektetési alapokon keresztül" – fűzte hozzá a lap szerkesztője. A V4NA ennek nyomán azonban nem adott ki közleményt, a cikkek változatlan formában érhetők el a kormánypárti médiafelületeken.