Putyin csütörtök hajnali háborús tévébeszédében így fogalmazott:
„Meghoztam döntésemet a különleges katonai műveletek lefolytatásáról. Ezek célja megvédeni azokat az embereket, akik az elmúlt nyolc évben megaláztatásoknak és népirtásnak voltak kitéve a kijevi rezsim részéről. Ennek érdekében Ukrajna demilitarizálására és nácimentesítésére törekszünk. Emellett átadjuk a bíróságnak azokat, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosság, ezen belül Oroszország állampolgárai ellen.”
Korában is mondott már hasonlót, például 2021 decemberében:
“Látjuk és tudjuk, mi történik Donbaszban. Kétségtelenül népirtásnak tűnik.”
Ezt február 15-én megismételte egy sajtótájékoztatón, amelyet Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott, az aznapi tárgyalásuk után. Olaf Scholz utóbb nevetségesnek nevezte Putyin kijelentését, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.
Az ENSZ 1948 december 9-én kelt Genocídium-egyezménye (amelyet egyébként a Szovjetunió is ratifikált) a népirtás fogalmát pontosan meghatározza. A hivatalos magyar fordítás így hangzik:
“A jelen Egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:
a) a csoport tagjainak megölése;
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.
Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve némileg máshogy definiálja a népirtást (“azon cselekmények, amelyek célja egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése, a csoport tagjainak megölése, egészségük súlyos károsítása, a születések erőszakos megakadályozása, a gyermekek erőszakos áthelyezése, erőszakos áttelepítése vagy más módon olyan életkörülmények megteremtése révén, amelyek a csoport tagjainak fizikai megsemmisítését eredményezik”). A különbség azonban nem lényegi, így nem az eltérő értelmezés az oka annak, hogy az orosz elnök népirtásra hivatkozik
A fegyveres konfliktus 2014-ben robbant ki Ukrajna keleti részén az ukrán hadsereg és az Oroszországból támogatott szakadárok között, miután Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök a kijevi tiltakozások hatására lemondott posztjáról és elmenekült az országból. Azóta Oroszország megszállta és területéhez csatolta a jelentős orosz lakossággal rendelkező Krím-félszigetet, a szintén jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Kelet-Ukrajnában pedig a szakadárokat támogatja.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján a kelet-ukrajnai Doneck régió területén a lakosság 56,9 százaléka volt ukrán és 38,2 százaléka orosz, míg a Luhanszki régió területén ez az arány 58 és 39 százalék volt.
Orosz zászlókkal és tûzijátékkal ünnepelnek emberek Donyeck belvárosában 2022. február 21-én, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület - a "Luhanszki Népköztársaság" és a "Donyecki Népköztársaság" - függetlenségének elismerésérõl szóló dokumentumot. Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov
A térségben évek óta különböző intenzitással zajló háborúnak rengeteg halálos áldozata van, köztük civilek is. Egyes számítások szerint 2014 óta már több mint 14 ezer halálos áldozata van összesen az összecsapásoknak (más források szerint valamivel kevesebb), közülük közel 4500-an az ukrán haderőkben szolgáltak, és több mint háromezer civil vesztette életét. Az ENSZ számításai szerint több mint 39 ezren sérültek meg a konfliktusban, 7-9 ezren közülük civilek voltak.
Arra azonban semmilyen bizonyíték nincs, hogy a térségben bárki, bármikor nemzetiségi alapon rendelt volna el támadást a lakosság bármely csoportja ellen. Ahogy arra az EU vs. Disinfo tényellenőrző oldala rámutatott: még a különféle nemzetközi megfigyelő szervek (például az EBESZ vagy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala) jelentéseikben sem ejtenek szót egyszer sem népirtásról.
Az orosz álláspont szerint azonban az ukrán politikai és katonai vezetés kimondottan a szakadár délkelet-ukrajnai régiókban élő orosz anyanyelvű lakosok teljes kiirtására adott ki parancsot - ezt a nézetet pedig nem most kezdték el hangoztatni.
Fotó: Sergey Guneev / Sputnik / Sputnik via AFP
A genocídiumot elítélő nemzetközi jogszabályokra már 2014-ben is hivatkoztak, amikor az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság népirtás címén indított bűnvádi eljárást.Nem mellesleg pedig ez szolgáltatott indokot a Krím-félsziget annektálására is. 2014 óta folyamatosan végigkíséri a Kreml kommunikációját, hogy a szakadár államokat is az elkövetett népirtás miatt támogatják: Putyin 2015-ben is hivatkozott erre, míg Szergej Lavrov 2018-ban nyilatkozott hasonlót a BBC-nek.
2022. február 12-én a Donyecki Köztársaság elnöke, Gyenyisz Pusilin jelentette be, hogy több mint 130 tömegsírt fedeztek fel a Donyecki Népköztársaság területén, bennük „az ukrán agresszió következtében elhunyt civilek” holttesteivel.
Nem tűnik véletlennek, hogy Pusilin mindezt épp egy kiélezett helyzetben, az orosz invázió előkészületei közepette jelentette be. Ahogy arra egyébként az USA figyelmeztetett is: már február 16-án jelezték, hogy a Kreml esetlegesen népirtásra hivatkozva kezdheti meg Ukrajna megszállását - emlékeztetett a Reuters.
Címlapi kép: Sergey Guneev / Sputnik / Sputnik via AFP
