Nincs esély arra, hogy a választás napján tartsák meg az ellenzéki népszavazást

Hiába állítják az ellenzéki politikusok az ellenkezőjét, kicsúsztak az időből.


Az ellenzék január 21-én adta le az aláírásokat, amelyeket a Fudan Egyetemmel és az álláskeresési támogatással kapcsolatos népszavazáshoz gyűjtöttek össze.

Bár az idő szűkös az április 3-ra kiírt választásokig, az elmúlt napokban több ellenzéki politikus is arról beszélt, hogy - ugyanúgy, mint a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást - az ellenzéki népszavazást is meg lehetne tartani az országgyűlési választás napján.
 

Karácsony Gergely főpolgármester az ellenzéki népszavazási kezdeményezéshez összegyűlt aláírásgyűjtő ívekkel 2022. január 21-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Egy népszavazás elrendelésének azonban szigorú menetrendje és határidejei vannak, amelyeket a népszavazási törvény szabályoz.

Ezek alapján nem lehetséges, hogy az ellenzéki népszavazást a választás napján tartsák meg.


Kötött menetrend

Az ellenzék január 21-én adta le népszavazáshoz szükséges aláírásokat a Nemzeti Választási Irodában, 73 nappal a választások előtt. A Political Capital elemzőintézet még aznap egy Facebook-posztban foglalta össze, a törvény szerint milyen menetrend következik az aláírások leadása után.
 

Ez alapján a következő lépésekről van szó:
  • Aláírások ellenőrzése (max. 60 nap)
  • Jogorvoslati határidő (5 nap)
  • Jogorvoslati kérelem elbírálása – Kúria (max. 5 nap)
  • Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása (max. 8 nap)
  • Az Országgyűlés elnöke bejelenti a kezdeményezést az Országgyűlés ülésén (legközelebbi ülésnap)
  • Az Országgyűlés elrendeli a népszavazást (max. 30 nap)
  • Az Országgyűlés határozatának közzététele a Magyar Közlönyben (max. 8 nap)
  • Jogorvoslati határidő (15 nap)
  • Jogorvoslat elbírálása – Alkotmánybíróság (max. 30 nap)
  • A népszavazás kitűzése – köztársasági elnök (max. 15 nap)
  • A népszavazás napja (a kitűzéstől számított 70-90. nap, rátűzés esetén min. 50 nap)
A fenti határidők közül több esetben csak az ügyintézési határidő maximumát határozza meg a törvény (tehát ha az állami szervek nagyon sietnek, ezeket lehetne csökkenteni). Azonban a törvényben vannak olyan határidők, amelyeket muszáj kivárni: a menetrendben szereplő két jogorvoslati határidőt (összesen 20 nap) és a népszavazás kitűzésétől a megtartásáig szükséges minimum 50 napot.

Ez összesen minimum 70 nap. Mivel az ellenzék a választás előtt 73 nappal adta le az aláírásokat, ez azt jelenti, hogy az állami szerveknek összesen 3 nap alatt kellett volna elvégezniük az összes többi lépést (az aláírások ellenőrzésétől kezdve a népszavazás napjának kitűzéséig).


Gyorsító sáv

Az elmúlt napokban több ellenzéki politikus is arra hivatkozott, hogy a népszavazás megtartásához szükséges határidőket azért lehet jelentősen lecsökkenteni, mert április 3-ra már egyébként is ki van írva a kormány által kezdeményezett népszavazás. Az ellenzéki népszavazás kérdéseit erre “tűznék rá”.

Erről beszélt a népszavazási kérdéseket benyújtó Karácsony Gergely főpolgármester a szavazatok leadásának estéjén az Egyenes beszédben:

“Tanult kollégáimnak azt javaslom, hogy nézzék meg a népszavazási törvénynek azt a részét, hogy mi van akkor, amikor már ki van írva egy országos népszavazás, de egy másik kérdés érkezik még, amit ugyanerre az időpontra ki lehetne írni. És itt van egy ilyen gyorsító sáv, ha úgy tetszik… Én azt állítom, hogy ha már (...) ki van írva egy népszavazás, akkor az az után beérkező népszavazási kérdések kapcsán más a menetrend, és a parlament, illetve a köztársasági elnök dönthet úgy, hogy kiírja a népszavazást.”

 
 
A népszavazási törvény 21. cikke foglalkozik a főpolgármester által említett esettel:

“(2) A népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha a) más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, b) annak időpontjáig legalább ötven nap van hátra, és c) az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.”

A törvény tehát egy ponton valóban ad lehetőséget a gyorsításra (a népszavazás kitűzésétől számítva nem 70-90 napnak, hanem csak minimum 50 napnak kell eltelnie a szavazás megtartásáig), de a folyamat egyéb határidejeit nem befolyásolja.

Hétfő reggel az ATV Start műsorában Magyar Zoltán, jobbikos országgyűlési képviselő és Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szintén a gyorsított eljárás lehetőségét vetették fel: “Mi egyébként úgy számolunk... hogy gyorsító sávon vagyunk, ami azt jelenti, hogy azért itt bizonyos határidőket most nem kell figyelembe venni, hiszen ki van tűzve már egy népszavazás április 3-ra, ez kvázi egy rátűzése lenne ezeknek a kérdéseknek” - mondta Kanász-Nagy.

Kanász-Nagy emellett azt is mondta, hogy maguk az aláírók szeretnék, ha április 3-án lenne a népszavazás:  

“Most a mi oldalunkon, az ellenzéki oldalon az a helyzet, hogy 235 ezer ember mondja azt, hogy legyen népszavazás Magyarországon, és legyen népszavazás egy időben az országgyűlési választásokkal.”


 
Valójában azonban a népszavazást támogatók az aláírásaikkal csupán azt az akaratot fejezték ki, hogy tartsanak népszavazást, de annak időpontjáról semmilyen véleményt nem mondtak. Másrészt törvény szabályozza a procedúrát, tehát még ha lett is volna ilyen választói véleménynyilvánítás, az sem befolyásolná a népszavazás kiírásának folyamatát.

Magyar Zoltán pedig felvetette, hogy szerinte egy rendkívüli parlamenti ülés összehívásával lehetne felgyorsítani a folyamatot: “a határidőket nagyban húzhatja az is, hogy az országgyűlést mikor hívják össze legközelebb, ez pedig egy az egyben a Fideszen múlik. Tehát ha fontos lenne számára az, hogy ez a kérdés egy időben, logikusan egyébként az országgyűlési választásokkal megtörténjen, akkor nem várnánk meg a menetrendszerinti február végi országgyűlési ülést, hanem mint oly sokszor ez a Fidesz kedvéért megtörtént, egy rendkívüli parlamenti ülésen akár már a héten is dönthetnénk róla.”
 
 

Ez az érv sem állja meg a helyét, mert még mielőtt az Országgyűlés elrendelhetné a népszavazást, szükség lenne az aláírások ellenőrzésére, amely után kötelező lenne kivárni az 5 napos jogorvoslati határidőt. Egy esetleges rendkívüli ülés után pedig - a törvény értelmében - ismét csak kötelező lenne kivárni még egy 15 napos jogorvoslati határidőt, valamint további 50 napot a kitűzés dátuma és a népszavazás napja között.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője kérdésünkre azt mondta: a „gyorsító sáv”, illetve a rátűzés, amire Karácsony és más ellenzéki politikusok hivatkoznak, 70-90 napról 50-70 napra csökkentheti a népszavazás kitűzésétől annak megtartásáig eltelő időt. Ez azonban semmilyen más határidőt nem befolyásol, más pontokon nem rövidíti le a folyamatot, ahogy a rendkívüli ülés összehívása sem tenné lehetővé, hogy április 3-án megtartsák a népszavazást.

Cikkünk megjelenése előtt kerestük Karácsony Gergelyt, Kanász-Nagy Mátét és az Egységben Magyarország sajtóosztályát. Szerettük volna megtudni, hogy pontosan mely szabályozásra alapozva állítják, hogy lehetséges megtartani az ellenzéki népszavazást április 3-án. Kanász-Nagy Máté is az Egységben Magyarországért sajtóosztályához irányított minket, de választ tőlük a megadott határidőig nem kaptunk.
 

Valójában mikor tarthatják meg az ellenzéki népszavazást?

Azt már bejelentette Gulyás Gergely, hogy február 21-én kezdődik a parlamenti ülésszak. Ha addigra sikerül ellenőrizni az aláírásokat, ez a legkorábbi időpont, amikor Kövér László tájékoztathatja az Országgyűlést a népszavazásról. Innen számolva (még ha a legrövidebb határidők alatt át is megy egy-egy ponton a folyamat) összesen közel 90 nap, amíg meg lehet tartani a népszavazást. Vagyis május közepe előtt erre nem sok esély van. De az is bőven benne van a pakliban, hogy októberig elhúzódik a folyamat - ahogy a Political Capital ezt jelezte is a Facebook-posztjában.


Nem könnyű, de nem lehetetlen

Magyarország alaptörvénye szerint legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek országos népszavazást kell elrendelnie. Emellett az Országgyűlésnek lehetősége van a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére is országos szavazást elrendelni. Ha egy népszavazás eredményes és érvényes, az ott hozott döntés az Országgyűlésre nézve kötelező.

Magyarországon 1989 óta összesen 7 alkalommal tartottak népszavazást, 13 kérdésben. Ebből 4 volt érvénytelen (a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szóló 1990-ben, a kórházprivatizáció visszavonásáról és a kettős állampolgárságról szóló 2004-ben, és a kötelező betelepítésről szóló 2016-ban).

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) 2004. július 2-án 321 ezer aláírást adott át az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezés támogatására - ez volt az egyetlen olyan országos népszavazási kezdeményezés, amely nem a kormány, és nem politikai pártok kezdeményezésére indult. Az összegyűjtött aláírásokból az OVB 274 ezret talált hitelesnek, az Országgyűlés így szeptember 13-án rendelt el országos népszavazást a kérdésben. Mádl Ferenc végül október 24-án tűzte ki a népszavazás dátumát, december 5-re (egy napra a kórházak privatizációjáról szóló, a Munkáspárt által kezdeményezett referendummal).

2017-ben a Momentum Mozgalom kezdeményezett helyi (budapesti) népszavazást arról, hogy a főváros a vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát. 2017. február 17-én 266151 aláírást nyújtottak be a Fővárosi Választási Irodának. Öt nappal később, február 22-én Orbán Viktor Miniszterelnök, Borkai Zsolt, a MOB akkori elnöke és Tarlós István, Budapest akkori főpolgármestere bejelentették, hogy Budapest visszalép a pályázattól.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.