Oltás- és korlátozásellenes körökben hetek óta terjed, hogy az Egészségügyi Világszövetség (WHO) járványügyi kérdésekben hatalomátvételre készül a nemzetek felett, a jövőben többek között arra is lehetősége lenne a nemzetközi szervezetnek, hogy kötelezővé tegye a koronavírus elleni védőoltást a világ országaiban.
A tervezett hatalomátvétel ellen tüntetést is tartottak május 29-én, Budapesten, amelyet a Pócs Alfréd és Gődény György nevével fémjelzett Orvosok a Tisztánlátásért, a SZKÍTA Egyesület és a Magyarok Világszövetsége szervezett.
De foglalkozott a témával az áprilisi választásokon a parlamentbe jutott Mi Hazánk pártot vezető Toroczkai László is, aki első parlamenti felszólalását is részben a témának szentelte.
Majd TikTok csatornáján és egy lassan 150 ezer megtekintésnél járó Youtube-videóban is foglalkozott a fontos “szuverenitási kérdéssel”. Előbbiben kifejtette, szerinte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olyan új szabályok elfogadására készül, amelyek
“felhatalmaznák a WHO főigazgatóját, hogy az államok helyett, a szuverén országok helyett egészségügyi veszélyhelyzetet léptessen életbe”.
A javaslat az Egyesült Államoktól származik, és a WHO legfőbb döntéshozó szerve, az Egészségügyi Világközgyűlés következő, május 22-28. között rendezett ülésén fogadhatják el - állítja Toroczkai.
A videóban Toroczkai végül elmondja, “riasztónak” tartja, hogy a magyar kormány nem tiltakozik a bemutatott módosító indítvány ellen, hanem az Európai Unió álláspontját követve támogatja azt. Legvégül megígéri, hogy pártja parlamenti frakciója megpróbálja megakadályozni, hogy Magyarország elfogadja az új szabályokat.
A fentiekből úgy tűnhet, hogy ha a módosító indítványt elfogadják, a WHO főigazgatójának joga lesz intézkedni a szervezet tagországaiban, ha a területükön valamilyen közegészségügyi veszély, például járványkitörés fenyegetne.
Valójában szó sincs róla, hogy a szervezet ilyen szinten a kormányok dolgába avatkozna.
Az Egyesült Államok kormányának módosító indítványa és a WHO működését jelenleg meghatározó szabályok tanulmányozása után, és az European Journal of International Law elemzése alapján összeszedtük, miről szól valójában az indítvány, és mi történne, ha azt elfogadnák.
A nemzetközi vészhelyzet megállapítása viszont nem jelentené, hogy a WHO beleavatkozna, hogyan kezelje az adott ország a kockázatos helyzetet. A koronavírus-járvány során látott intézkedések (például a különleges jogrend, különböző járványügyi korlátozások) bevezetése továbbra is a kormányok hatásköre maradna.
A WHO az ENSZ genfi székhelyű egészségügyi ügynöksége, egyik fő feladata a járványok megállítására és megelőzésére tett nemzetközi erőfeszítések segítése, irányítása. A WHO és a tagországok kormányai a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (International Health Regulations) című szabályzat alapján működnek együtt közegészségügyi kockázatok elhárításában. Ennek módosítását készíti elő a WHO-n belül egy speciális munkacsoport (Working Group on Strengthening Preparedness and Response - WGPR).
Céljuk, hogy az elmúlt években a legnagyobb kihívást jelentő ebola- és koronavírus-járványok tapasztalatait beépítve javítsák a jövőbeli járványok elleni nemzetközi küzdelem esélyeit. A WGPR eddigi munkáját az idén május végén lezajlott Egészségügyi Világközgyűlésen mutatta be a tagállamok képviselői előtt.
Ennek része az említett IHR-módosítás, amelyre valóban az Egyesült Államok genfi WHO-képviselete tett indítványt, de már annak idén januári első körös benyújtásakor 19 másik WHO-tag ország és az Európai Unió tagállamai (köztük Magyarország) együttesen társultak a javaslathoz.
Toroczkai azt állítja, az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy a WHO mindenkori főigazgatója a tagállamok helyett dönthessen egészségügyi vészhelyzet életbe léptetéséről.
A helyzet azonban a következő:
Valójában eddig is a WHO főigazgatója hozott döntést arról, hogy egy tagállamban nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet áll-e fenn. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése - mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19 vagy az ebola esetében - felgyorsítaná a kutatást és a járvány féken tartásának finanszírozását.
Az Egyesült Államok javaslata abban áll, hogy ezt a döntést nem kellene az érintett tagállamnak is jóváhagynia. Az erre vonatkozó szövegrész a javaslat szerint kikerülne az IHR-böl.
A WHO-nak a javaslat alapján ahhoz sem lenne a tagállam beleegyezésére szüksége, hogy amennyiben a tagállam területén kialakult közegészségügyi vészhelyzetről szerez tudomást, az erről szóló információkat a többi tagállammal is megoszthassa.
Ha nemzetközi, vagy újabban, regionális szintű közegészségügyi vészhelyzetet állapított meg, a javaslat szerint a WHO-nak nemcsak lehetősége (may), hanem kötelessége lenne (shall) felajánlani a segítségét a vészhelyzet okának felderítésében és megszüntetésében.
A tagállamoknak azonban továbbra is meglenne a lehetőségük arra, hogy ezt az ajánlatot elutasítsák.
A javaslat szerint viszont alaposan meg kell indokolniuk az elutasító döntést, amelyről a WHO tájékoztatja a többi tagországot.
Hogy milyen esetek hordozzák magukban a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet kockázatát, azt az IHR egyik melléklete jelöli ki. A súlyos akut légzőszervi tüneteket (severe acute respiratory syndrome) okozó SARS vírusokat (ezek egyike a COVID-19 járványért felelős SARS-Cov-2 vírus) például már olyan kórokozókként tartják számon, amelyek megjelenése a lakosság körében önmagában potenciális közegészségügyi kockázat. Ezért a tagállamnak, amelyben észlelték, kötelessége akár egy esetet is 24 órán belül jelenteni a WHO központjának.
Új elem még az USA javaslatában, hogy Megfelelőségi Bizottság (Compliance Committee) felállítását kezdeményezi, aminek az lenne a feladata, hogy figyelje, mennyire együttműködőek a WHO tagországai a közösen elfogadott IHR-ben leírt szabályok betartásában.
Címlapi illusztráció: Védőruhába bújt emberek fertőtlenítik a kínai Vuhan városának utcáit 2020. január 30-án. Fotó: Hector RETAMAL / AFPItt sem látszik azonban drákói szigor a kevéssé együttműködő országokkal szemben. Kifejezetten szerepel a javaslatban, hogy a bizottság csak ajánlásokat fogalmaz meg az érintett tagállamok számára, és nem szankciók, hanem konszenzuskeresés útján bírná őket a közösen elfogadott szabályok betartására.
Ezeket a javaslatokat állították be tehát Toroczkai László és a múlt vasárnapi tüntetés szervezői, mintha a WHO a tagországok, köztük Magyarország szuverenitását készülne súlyosan megsérteni a módosító indítvány küszöbön álló elfogadásával.
A világban nem példa nélkül.
A WHO rendes éves közgyűlése előtti hetekben az Egyesült Államokban is szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy a WHO a nemzetek szuverenitásának súlyos korlátozására készül.
“Biden kormánya olyan változásokat készít elő, amelyek arra kényszerítenék a Föld minden országát, hogy egészségpolitikai kérdésekben a WHO döntéseivel szemben feláldozza nemzeti szuverenitását”
-jelentette ki május 9-én Michele Bachmann, Minnesota állam kongresszusi képviselője Steve Bannon War Room című podcastjában.
A Kansas állami törvényhozás pedig május 23-án határozatot fogadott el arról, hogy a szenátus tiltakozik a WHO szabályainak szóban forgó módosítása ellen, mert azok átadnák az Egyesült Államok önrendelkezési jogát “egy olyan szervezetnek, amelynek vezetőit nem ennek az országnak az állampolgárai választották”.
Bachmann képviselőnő állításával az Associated Press és a PolitiFact tényellenőrző portál is foglalkozott. Előbbi egy olyan szakértőt is megszólaltatott a témában, aki részt vett a IHR eredeti szövegének megfogalmazásában.
Lawrence Gostin, a Georgtown Egyetem jogprofesszora és az egyetemen működő WHO Együttműködési Központ igazgatója megerősítette, semmi alapja annak a kijelentésnek, hogy a WHO főigazgatója bármilyen cselekvésre kötelezhetné a szervezet tagállamait.
A főigazgató mindössze ajánlásokat fogalmazhat meg, semmilyen jogalkotási hatásköre nincs a tagállamokban. "Semmi nem igaz abból, hogy az IHR a jövőben az államoktól a WHO főigazgatójához rendelne egészségügyi szakpolitikai feladatokat" - hangsúlyozta Gostin.
Az AP Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-főigazgatót is idézte, aki 2022. május 17-én tartott sajtótájékoztatóján külön kitért egyes, “valójában kisebbséget alkotó csoportok félrevezető, vagy a tényeket szándékosan eltorzító állításaira”, amelyek hamisan próbálják úgy beállítani, mintha a WHO képes lenne a tagállamai nemzeti szuverenitásán átgázolni.
LIVE: Media briefing on #COVID19 and other global health issues with @DrTedros https://t.co/Tw6rcdFh8f
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 17, 2022
“A WHO olyan, amilyen a 194 szuverén tagállama szeretné, hogy legyen. Ezek a szuverén tagállamok ülnek össze minden évben, hogy meghatározzák, miről szóljon a nemzetközi egészségpolitika a jövőben” - mondta a főigazgató, aki egyúttal azt is tisztázta, hogy az IHR módosítását az idei Egészségügyi Világközgyűlés csak előkészíti, a javaslatcsomag véglegesítése és szavazásra bocsájtása csak 2024-ben várható.
“A tagállamok vezetésével több éves közmeghallgatási folyamat indul a javaslatcsomagról, amely során minden érintett kifejtheti álláspontját a kérdésről”
-tette hozzá.
