A Lakmusz podcastjában közmédiáról, hamis hírekről és tényellenőrzésről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval és Rostoványi András külpolitikai újságíróval, aki korábban a közmédiánál dolgozott. Saját sztorik arról, milyen eszközökkel manipulál a magyar közszolgálat.

A közszolgálati média eredetileg, az 1920-as évek környékén piaci kudarcok, tökéletlenségek kezelésére jött létre: az volt a cél, hogy megjelenhessenek olyan tartalmak is, amelyek a kereskedelmi médiában nem kaptak helyet – kezdte Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Lakmusz legutóbbi műsorát, amelyben a közmédia és a hamis hírek viszonyáról beszélgettünk.

Urbán szerint a médiakörnyezet változásával a közszolgálatiság szerepe is átalakult. Napjainkban az óriási médiazajban tudna hitelességet kínálni az olvasóknak.

“Szerencsésebb országokban a közmédia iránytűként tud működni, ebből a szempontból az álhírek elleni harcban is kiemelt szerepe lenne”- mondta Urbán.

A beszélgetés másik résztvevője, Rostoványi András azonban maga is tapasztalta, hogy ezt a szerepet a magyar közmédia nem tölti be. Rostoványi jelenleg a Népszava újságírója, 2015 és 2019 között a közmédiában dolgozott (korábban a 444-en megjelent, Öt lecke a valóság felszámolásáról című filmben beszélt a tapasztalatairól).

Rostoványi szerint a külpolitika rovatnál, ahol ő is dolgozott, “még mindig felkészült és okos újságírók” vannak, akik hiteles forrásokból igyekeznek dolgozni.

“Tehát ott szakmai munka folyik, csak az a kérdés, hogy abból mi kerül be az adásba. Az más kérdés” – mondta.

Urbán szerint érdekes jelenség például, hogy míg nyugati országokban általában inkább a kereskedelmi médiumok szoktak hivatkozni a közmédiára, Magyarországon ez épp fordítva van: a közmédia idéz gyakran kereskedelmi (általában kormánypárti) médiumokat, így a “necces dolgokat ki lehet mondatni mással”.

Rostoványi szerint ez a gyakorlat tudatos: ha nem a közmédiának kell állítania valamit, hanem ehelyett beidézi például az Origót, akkor

a közmédia úgy gondolja, hogy fenntartja a pártatlanságot meg a kiegyensúlyozottságot, legalábbis látszólag. És mégis benne van az az irányvonal, amit elvárnak tőle

– mondta Rostoványi, aki több konkrét sztorit is megosztott a korábbi munkahelyével kapcsolatban.

Rostoványi azt tapasztalta, hogy a magyar közmédia célja nem a tények, adatok közlése, hanem az, hogy “benyomásokat kell kelteni”:

Rostoványi szerint az olyan a politikai jelszavak, mint például a rezsicsökkentés vagy a háborús infláció, nagyban hozzájárulnak a benyomások fenntartásához, “ez nem csak a kormánypárti sajtónak a kritikája, az ellenzéki vagy kormánykritikus sajtó is átvesz simán ilyen politikai szlogeneket.”

A beszélgetés résztvevői szerint ideális esetben épp a közmédia feladata lehetne az, hogy árnyalja ezeket a politikai szlogeneket, például szakértőket hívjon meg, akik elmagyarázzák, hogy miért félrevezetők ezek a kijelentések.

“Az ilyen hazug politikai kommunikációs narratívákat a közmédiának helyre kellene tenni, ez nem is kérdés. Mint ahogy az sem kérdés, hogy nálunk ez nem történik meg, mert egyszerűen diszfunkcionálisan működik a közszolgálat média” – mondta Urbán.

Álhírek a közmédiában

Urbán Ágnes két szerzőtársával végzett kutatás keretében 2010 és 2020 között vizsgálta az álhírekkel kapcsolatos tartalmak megjelenését a hirado.hu oldalon. Ebből kiderült, hogy 2010-től 2019-ig viszonylag visszafogott volt a megjelenés, főleg külföldi példákkal, ismeretterjesztő tartalmakkal. 2020-ban fordulat következett be: a coviddal kezdődött, majd a háborúval folytatódott az a fajta álhírekhez való megbélyegző hozzáállás, amit például Donald Trumpnál is láttunk.

“Autokrata politikusok ezt kezdik megtanulni, az ellenfelet lejáratni, diszkreditálni” – mondta Urbán. Szerinte a közmédiának ma Magyarországon az az alapműködése, hogy nagyon komplex jelenségekről, bonyolult helyzetekről, az pedig csak “hab a tortán, hogy az álhír kifejezést és a tényellőrzést is lejáratják.”

A beszélgetésben még szó esik arról, hogy egy ilyen helyzetben milyen felelősségük van az olvasóknak, és milyen módon lehet szabályozni a hamis információk terjedését. (Az Alkotmánybíróság például épp a napokban mondta ki, hogy a közmédia nem terjeszthet következmények nélkül hazugságokat.)

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:

A korábbi podcastjainkat meghallgathatod Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston vagy az omny.fm-en.

Írta: Orbán Boglárka
Címlapi kép forrása: Youtube