Orbán Balázs félreolvasta az IMF-adatokat: nem igaz, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció 

A Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz. De mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.

“Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció – derül ki az IMF augusztusi elemzéséből.” 


– ezzel a felütéssel indította szeptember elején publikált Facebook-bejegyzését Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Majd így folytatta: 
 

“Míg az európai háztartások megélhetési költségei a magasabb energiaárak miatt idén várhatóan 7%-kal emelkednek a 2021 elején várt szinthez képest, Magyarországon ez az érték a kormány válságkezelésének köszönhetően sokkal alacsonyabb, csak 2 és 3% között fog mozogni.” 


A politikus IMF-elemzésről készült összefoglalóját az ORIGO és a Mediaworks alá tartozó megyei lapok is átvették. 

Orbán a posztjában a Nemzetközi Valutaalap jelentésére hivatkozik, amely július végén jelent meg “Növekvő energiaárak Európában a háborút követően” címmel. Azonban sem a dokumentum szövegéből, sem a közölt adatokból nem következik az, amit a politikai igazgató a bejegyzésében állít. 

Az IMF számai ugyanis 

  • nem azt mutatják, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az infláció (a legutóbbi adatok szerint valójában nálunk az egyik legmagasabb egész Európában); 
  • hanem csak arra mutatnak rá, hogy az inflációhoz nálunk járultak hozzá a legkevésbé a növekvő energiaárak.
  • Emellett az IMF azt jelzi, hogy hazánkban az emelkedő energiaárak 2-3 százalékkal dobják majd meg a háztartások idei költségeit a tavalyi évhez képest;
  • mindezt azonban még májusi adatok alapján, a magyar rezsiárak emelése előtt számolták.

 

Félreértett adatvizualizáció

Az IMF több mint 30 oldalas dokumentumának első pár oldala foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az utóbbi 18 hónapban folyamatosan emelkedő energiaárak milyen mértékben járulnak hozzá az európai országokban az infláció növekedéséhez. Az energiacikkek- és szolgáltatások drágulása – ahogy az elemzés egyik ábrája mutatja – jelentős, de nem kizárólagos okozója a fogyasztói árak változásának: az infláció valamennyi európai országban 5 százalék felett járt a májusi adatok alapján (nálunk már ekkor 10 százalék felett volt), de ennek kialakulásáért az energiapiac változó mértékben volt felelős az egyes országokban. 



Az energiaárak hozzájárulása az inflációhoz, 2022. május. Forrás: IMF
 
 

Az IMF szerint több tényezőn múlik, hogy az árszínvonal tartós emelkedéséhez mennyit tesz hozzá a gáz és az elektromos áram drágulása: ezt  az egyes országokban az eltérő szabályozások, szakpolitikai intézkedések és energiapiaci megállapodások befolyásolják. Míg Belgiumban, Észtországban, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Hollandiában és Romániában az energiacikkek több mint 5 százalékkal járultak hozzá az árak növekedéséhez, addig ez az arány Magyarországon – 2022. májusában – európai összehasonlításban valóban a legalacsonyabb, csupán 1-2 százalékon mozgott. 

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Magyarországon lenne összességében a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció.

Az infláció mértékét tekintve hazánkban már májusban 10 százalék fölött járt az infláció (ezzel már ebben az időben az európai középmezőny rosszabbul teljesítő országai közé tartozott), azóta pedig folyamatosan emelkedett az infláció mértéke: az Eurostat legutóbbi adatai szerint augusztusban Magyarországon 18,6 százalékos inflációt regisztráltak - ez pedig a negyedik legmagasabb érték volt az Európai Unióban.


A magyar rezsi növelése előtt számoltak

Az IMF elemzése azt is megbecsüli, hogy 2022-ben az egyes országokban mennyivel növeli majd a háztartások megélhetési költségeit az energiaárak drágulása. Az árszínvonal növekedésében a jelentés kétféle hatást vesz figyelembe: azt, amely közvetlenül növeli a tényleges energiatermékek árát és azt is, amely közvetetten van hatással azokra a szolgáltatásokra, amelyek ki vannak téve az energiaár-változásnak. Az IMF által közölt grafikon ennek a két hatásnak az együttesét mutatja országonkénti bontásban. 


Magasabb energiaárak – A háztartásokat sújtó közvetett és közvetlen terhek. Forrás: IMF


E tekintetben Magyarország valóban az élen járt: az IMF becslése szerint a háztartások költségei a növekvő energiaárak miatt Európában átlagosan 7 százalékkal emelkednek, míg Magyarországon csupán 2-3 százalékkal.

Orbán Balázs posztja szerint mindez a kormány válságkezelésének köszönhető. A politikus bejegyzéséből azonban kimaradt, hogy az IMF becslése májusi energiaárakkal számol, azóta azonban  nemcsak a nemzetközi energiapiaci árak, hanem a magyar helyzet is változott. Amikor az IMF számításai készültek, Magyarországon még a rezsicsökkentett árak voltak érvényben, nem pedig a kormány “válságkezelése”, amely augusztustól átlagfogyasztáshoz kötötte a rezsikedvezmény igénybevételét.

Címlapi fotó: Orbán Balázs, Facebook

 
Német Szilvi
Művészettörténész, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.