Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője nemrég követendő példaként említette Magyarországot: az olasz Radio 24-nek adott interjúban többek közt az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseit méltatta, kiemelve, hogy a négygyermekes nőknek nem kell adót fizetniük.
Egész pontosan úgy fogalmazott:
“Ezeknek a befektetéseknek köszönhetően a demográfiai növekedés mértéke a legjobbak közt van Európában.”
Az interjú hazánkra vonatkozó részét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója osztotta meg követőivel a Facebookon, az eredeti szöveghez képest kissé módosított változatban:
“A vezető politikus kiemelte, hogy Magyarország hatékony családpolitikája a termékenység növelése terén egész Európában a legjobb eredményeket tudja felmutatni.”
Orbán Balázs posztját több hazai lap (így az ATV, a Magyar Nemzet, a Hír TV és a PestiSrácok) is szemlézte.
Cikkünkben azt, hogy a hazai termékenységi adatok milyen mértékben és hogyan függenek össze a jelenlegi kormány családpolitikájával, nem vizsgáljuk. Ám a meglévő adatok alapján azt meg tudjuk mutatni, hogy Magyarország a termékenység növelése terén európai szinten valóban a “legjobbak közt” van-e (ahogy Salvini állította), vagy egyenesen a legjobb eredményeket tudja felmutatni (ahogy Orbán Balázs írta).
Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini, a Liga vezetõje Rómában 2020. február 4-én. (Kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Először is fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a népesség száma az 1980-as évektől folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy évről évre többen halnak meg, mint amennyien születnek.
A születések száma mindeközben valóban nőtt: 2010-ben, a második Orbán-kormány megválasztásának évében 90 335 gyerek született, 2021-ben pedig 93 039 (a kettő közt azonban volt némi hullámzás, a mélypont épp 2011 volt 88 049 születéssel).
Csakhogy 2010 óta 283 ezerrel kevesebb lett Magyarország népességszáma.
Az ezer főre jutó születések száma így arányaiban valóban jobban mutat, mint például 2010-ben, amikor ez a szám még csak 9,0 volt. De ezt nemcsak a születésszámok növekedése, hanem az összes lakos létszámának változása (csökkenése) is befolyásolta.
Hazánkban a legfrissebb adatok szerint az ezer főre jutó születésszám 2021-ben 9,7 volt. Ha az Európai Unió 27 tagállamát rangsoroljuk, akkor Magyarország ezzel az eredménnyel a 12. helyen áll, vagyis a középmezőny elején található. (Olaszország viszont az utolsó helyen áll a 6,8-as ezer főre jutó születésszámával.)
Ha megnézzük, hogy 2010 óta az egyes tagállamokban hogyan változott az ezer főre jutó születések száma, Magyarország valóban kiemelkedően teljesít: a második legalacsonyabb helyről küzdötte fel magát a középmezőnybe.
Azonban nem nálunk volt a legnagyobb az emelkedés mértéke.
Németország 2010-ben az ezer főre eső 8,3-as születészámával Magyarország mögött, a legutolsó helyen volt az EU-s rangsorban, 2021-re azonban 9,6-ra emelkedett náluk ez a szám. Németország esetében tehát az emelkedés 15,6 százalékos volt, míg Magyarország esetében 7,7 százalékos.
A másik adatsor, amit érdemes megnézni, a termékenységi arányszám. Ez azt mutatja,hogy ha egy adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.
2020-ban (ami az Eurostaton az utolsó elérhető hivatalos adat) ez a mutató Magyarországon 1,59 volt, míg 2018-ban és 2019-ben is 1,55. Hat olyan ország van a 27-ből, ahol ennél magasabb ez a mutató: Franciaország, Románia, Csehország, Dánia, Svédország és Írország.
Olaszország ezen a listán is a sereghajtók közt van 1,24-es termékenységi rátájával, csak Spanyolországban és Máltán alacsonyabb ez a szám.
Ha a 2010 óta bekövetkezett változásokat vizsgáljuk,
a termékenységi arányszám tekintetében valóban Magyarország produkálta a legnagyobb arányú növekedést:
2010-ben 1,25-ös rátával az EU-s rangsorban még sereghajtó volt, ami 27,2 százalékos emelkedést jelent.
Összességében elmondható, hogy
