Orbán Viktornak évek óta egy fillér megtakarítása sincs, apja eközben milliárdokat gyűjtött 

"Újra kell indítani a gazdaságot, mert azért megviselt bennünket, nemcsak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk – én is közéjük tartozom –, szóval bennünket is megviselt ez a járvány"


- jelentette ki Orbán Viktor egy tavaly májusi rádióinterjúban. Arról, hogy ez a nehéz időszak pénzügyileg mit jelentett a miniszterelnök számára, a legfrissebb vagyonnyilatkozatában adott számot: 2021-ben egy fillér megtakarítása sem volt.

Az évről évre leadott vagyonnyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a 2010 óta hatalmon lévő magyar miniszterelnök egyébként is az egyik legszerényebben élő parlamenti képviselő - nemcsak a koronavírus idején:

  • Jobb években is épphogy csak félre tudott tenni: feleségével közös megtakarításai rendre 742 ezer és 1,4 millió forint között mozogtak. 2019 óta azonban már egyetlen forintot sem tudnak megspórolni. 
  • Az elmúlt tíz évben ezen kívül csak egy-egy évben tüntett fel Orbán Viktor ennél valamivel nagyobb megtakarítást és bevételt: 2012-ben még volt egy 5,09 milliós takarékbetéte, 2015-ben pedig könyvkiadásából származó 5,5 millió forintos követelése.
  • A feleségével közös jelzáloghitelt csak szép lassan sikerült törleszteni, a 2011-ben 11,4 milliónál álló tartozást több mint 10 év elteltével, 2022-re tudták kifizetni.

A vagyonnyilatkozati rendszer azonban évek óta több sebből vérzik, és sok esetben nem ad teljes képet a politikusok vagyoni helyzetéről. A képviselők házastársai által leadott vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, más közvetlen családtagjaik vagyonosádásáról pedig egyáltalán nem kell nyilatkozniuk a politikusoknak - a szüleik vagyonáról sem, amelyet a későbbiekben a képviselők örökölhetnek. 

Ez a helyzet Orbán Viktor esetében is, akinek 81 éves apja az elmúlt években több milliárd forintnyi osztalékot vett fel az építőiparban, többek közt állami beruházásokon tevékenykedő cégeiből.

Idősebb Orbán Győző már a kilencvenes évek óta aktív az építőiparban, de a bányászattal, építőanyagok gyártásával és szállítmányozással foglalkozó cégei a fia miniszterelnökségének idején, különösen 2014 után kezdtek szárnyalni. 

Ezzel párhuzamosan pedig idősebb Orbán Győző egyre magasabb osztalékot vett ki ezekből a cégekből: a korábban évi néhány tízmilliós fizetések évi egymilliárd forint közelébe, vagy a fölé is emelkedtek. Ezen a grafikonon összesítettük, hogy 2010 óta idősebb Orbán Győző összesen hány forintot vett ki az építőipari cégeiből (Dolomit Kft.-ből, a Gánt Kő Kft.-ből és a Nehéz Kő Kft.-ből, az adott évi tulajdoni hányadának megfelelően):

 


A legnagyobb különbség apa és fia bevallott vagyoni helyzete között 2017-ben volt. A cégei által ebben az évben termelt eredményből idősebb Orbán Győző több mint 1,5 milliárd forintot vett ki osztalékként. Ugyanerre az évre három fia közül a legidősebb, Orbán Viktor 993 ezer forintos megtakarítást vallott be a vagyonnyilatkozatában. Az alábbi ábrán legörgetve jól látható a különbség:


Az Orbán család építőipari cégének látványos növekedéshez hozzájárult, hogy az elmúlt években számos állami beruházásban is részt vettek, amelyeket közpénzből, több esetben EU-s forrásból finanszíroztak. A Direkt36 cikksorozatban tárta fel, hogy idősebb Orbán Győző cégei építőanyagokat szállítottak többek között az M3-as autópálya és az M4-es út építéséhez, a dél-balaton vasútvonal felújításához és több település csatornahálózatának fejlesztéséhez.
 

 

Ezekhez az információkhoz csak több évig tartó pereskedés útján lehetett hozzájutni, azonban azt még mindig titkolják a hatóságok, hogy az állami projektekből pontosan mennyi pénzhez jutottak a miniszterelnök apjának cégei.


Idősebb Orbán Győző jelenleg Hatvanpusztán építékezik, a birtokon lévő majorságot alakítja át. Amikor a parlamentben Orbán Viktortól megkérdezték, honnan volt az apjának pénze "10 milliárdért luxusingatlant építeni", a miniszterelnök azt válaszolta: “a gyerek nem beszél bele a szülők dolgaiba”.

Címlapi kép: Beliczay László / MTI
Zöldi Blanka
Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője közel tíz éve dolgozik újságíróként. 2014-ben az Origónál kezdte pályáját, majd az Abcúgnál dolgozott, később pedig Brüsszelben foglalkozott gazdasági újságírással. 2017-től a Direkt36 oknyomozó központ újságírója, majd szerkesztője volt. Részt vett több nemzetközi nyomozásban és az Orbán család állami üzleteinek feltárásában. Óraadóként rendszeresen oktat egyetemeken, oknyomozó újságírás kurzust tartott például az ELTE-n és a Metropolitan Egyetemen.