– “Ha önön múlna, adna fegyvereket Ukrajnának?

– Még egyszer szeretném hangsúlyozni, anélkül, hogy a konkrét kérdést meg tudnánk ítélni, a NATO-val való együttműködés, a NATO-tagság kell, hogy meghatározza ezt a döntést.

– Tehát amit a NATO tesz, azt kell tennie Magyarországnak is?

Ez a párbeszéd játszódott le az ATV műsorvezetője és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt között a csatorna Egyenes Beszéd című műsorában 2022. február 22-én. Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására az orosz hadsereg bevonult a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok területére, és két nappal azelőtt, hogy Oroszország Putyin hadüzenet-beszéde után megtámadta Ukrajnát.

Márki-Zay nem először beszélt ekkor a NATO-val való együttműködés fontosságáról. Egy héttel korábban, február 13-án, tehát még jóval a háború kirobbanása előtt, a Partizán műsorában Gulyás Márton kérdésére azt mondta, ha a NATO közös döntése ez lenne, akkor miniszterelnökként akár katonai segítséget is biztosítana Ukrajnának. “De egyelőre erről szó sincs” – mondta, hozzátéve, minden annak a függvénye, hogy a NATO, “amelynek Magyarország lojális tagja kell, hogy legyen”, milyen kötelezettségeket vállal az ügyben.

A Fidesz kampánygépezete a kormánypárti sajtóban az orosz invázió megindulása után rögtön úgy tálalta mindezt, mintha Márki-Zay és az ellenzék azonnal magyar katonákat akarna küldeni Ukrajnába, “háborúba sodorva” Magyarországot.

Orbán Viktor miniszterelnök is rendszeresen úgy fejezi ki az orosz-ukrán háborúból való kimaradásról szóló álláspontját, hogy hozzáteszi: a magyar “baloldal” Magyarország beavatkozását forszírozza. “Például az, amit a magyar baloldal kér, hogy küldjünk katonákat a háborús övezetbe, nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét. Erre nincsen semmi szükség” – mondta például február 27-én, vasárnap a köztévé M1-es csatornáján sugárzott rendkívüli interjújában.

Ez azonban az ellenzék álláspontjának legalább akkora leegyszerűsítése, mint amikor a járványügyi veszélyhelyzet idején a kormánypárt “oltásellenes baloldalt” emlegetett.

Ebben a cikkben azt vesszük át, milyen döntési helyzetekben találhatja magát Magyarország kormánya a velünk szomszédos országban kirobbant háború következtében, és milyen mozgástere van NATO-tagállamként az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyának meghatározásában.

A NATO, azaz az Észak-atlanti Szerződés Szövetsége (North Atlantic Treaty Organization) 30 észak-amerikai és európai ország védelmi szövetsége, amelyet 1949-ben, a II. világháború lezárása után hoztak létre a tagországok szabadságának és biztonságának kölcsönös katonai és politikai védelme érdekében. Magyarország 1999 óta tagja a szövetségnek, a poszt-szovjet térség két másik országával, Csehországgal és Lengyelországgal együtt csatlakozott a NATO-hoz, és azóta is, a 2004-ben csatlakozott Bulgáriával, Romániával, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával együtt, a szövetség keleti határterületén helyezkedik el.

Az európai NATO-tagországok, az USA bázisai és a Fekete-tengeri szoros, a BoszporuszGrafika: AFP/444

Azzal, hogy Oroszország, az agresszor szerepében, előbb a Krím-félsziget 2014-es elfoglalásával, majd a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok létrehozásában való közreműködésével, végül Ukrajna lerohanásával háborút folytat NATO-tagállamok szomszédságában, biztonságpolitikai krízist okoz az egész térségben.

Ukrajna azonban nem NATO-tagállam, így az Egyesült Államokat, Kanadát és a NATO európai tagállamait nem köti szerződés, hogy az ország katonai védelmére siessen az orosz agresszorral szemben.

“Ukrajnában a NATO azért jelent meg partnerség formájában, mert a Krím-félsziget Oroszország általi annektálása már a nemzetközi jog súlyos megsértése volt” – magyarázta a Lakmusznak Marton Péter biztonságpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem tanára. Erre válaszul a NATO – a keleti határaira, a balti államok és Lengyelország területére vezényelt előretolt erő mellett – segítséget nyújtott Ukrajna katonai képességeinek fejlesztéséhez is. Utóbbi közös hadgyakorlatokat is magában foglalt. Közben egyes NATO-országok katonai kiképzőket küldtek Ukrajnába, és – már Barack Obama elnöksége alatt – élet kioltására nem képes fegyvereket szállítottak az országnak.

Az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején szánta rá magát, hogy élet kioltására alkalmas fegyvert is Ukrajna rendelkezésére bocsásson: harckocsi-elhárító rakétákat kapott az ország, de azzal a megkötéssel, hogy maradnak Ukrajna nyugati részén, nem kerülnek a szakadár népköztársaságok közelébe – magyarázta Marton Péter. Ezeket azért kapta Ukrajna, hogy amennyiben orosz agresszióra kerülne sor, önvédelemre használhassa őket – tette hozzá.

Így érkezünk meg az orosz-ukrán háború kirobbanásához, ami után a NATO, bár azonnal elítélte Oroszország agresszióját, sietett lefektetni, hogy a washingtoni szerződés értelmében a saját területének védelmére törekszik, és bár szolidaritást vállal Ukrajnával, nem küld csapatokat a megsegítésére az orosz haderővel szemben. Erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tájékoztatta a nyilvánosságot február 25-én, az invázió megindulásának másnapján. Ezzel együtt bejelentette, hogy a NATO erősíti jelenlétét a szövetség keleti határán.

Miután ugyanis a szövetség kelet-európai tagországai közül néhány a washingtoni szerződés 4-es cikkelye alapján formálisan jelezte, hogy fenyegetve érzi magát, a NATO és az USA vezetése megállapodtak abban, hogy a gyorsan telepíthető egységek, az úgynevezett “reagáló erők” (Response Force) további alakulatait küldik a NATO keleti tagállamaiba.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök találkozója a lengyelországi Laskban található katonai bázison. Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP

A Reagáló Erők egy összesen 40 ezer fős létszámú hadtest, amely a tagországok évente megtett felajánlásaiból áll össze. Ennek egy részét telepíti most a NATO a tagállamok konszenzusos döntése alapján a keleti határaira. A mozgósítás részleteiről, ide értve a célországokat és a magyar honvédség esetleges részvételét, azonban egyelőre nincsenek pontos információk. Szenes Zoltán, a honvédség volt vezérkari főnöke, a téma szakértője a napokban azt nyilatkozta a 24.hu-nak, a magyar honvédség általában nem harci, hanem “speciális” (például különleges műveleti, közlekedési, vegyi, egészségügyi) erőket szokott biztosítani a Reagáló Erők számára saját szuverén döntése alapján,.

“Az ukrán háborúra tekintettel azonban most érkezhetnek majd lövész- és egyéb csapatigények is, amelyek elől nehéz lesz kitérni”

– fogalmazott.

A Reagáló Erőket az alakulat 2002-es létrehozása óta védelmi célokra most vetik be először. Amikor Jens Stoltenberget sajtótájékoztatóján a történelmi készültség okáról kérdezték, a NATO-főtitkár azt felelte:

“Teljes körű invázió zajlik egy olyan ország ellen, amely a NATO partnere, és több tagországunkkal szomszédos. Ez az elmúlt évtizedek legkomolyabb biztonsági krízise Európában. Szeretnénk elejét venni, hogy bárki azt higgye, nem vagyunk készek megvédeni a szövetségünk minden tagját.”

A Reagáló Erők bevetéséről szóló bejelentés után két nappal Putyin azt mondta, a NATO-országok „agresszív kijelentései” és „illegitim” szankciói után elrendelte az orosz hadsereg vezetésének, hogy helyezzék készenlétbe Oroszország nukleáris elrettentő erőit.

Ukrajna orosz lerohanása óta számos NATO-tagország küld fegyversegélyeket Ukrajnának. Ezek a szállítmányok azonban, hangsúlyozta Marton, nemzetállami felajánlások eredményei még amellett is, hogy az Európai Unió külügyminiszterei döntést hoztak ezek szállításának közös finanszírozásáról. A 444 írt róla részletesen, hogy ennek költségeibe Magyarország is beszáll majd, igaz, valószínűsíthető, hogy a kormány több másik tagállammal együtt kikötötte, a saját befizetését élet kioltására nem alkalmas katonai eszközökre költsék.

Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanis még február 28-án bejelentette: Magyarország nem járul hozzá, hogy halált okozó fegyverek szállítmányai haladjanak át Magyarországon vagy annak légterén az akció keretében. “Magyarország hozzájárult, hogy az Európai Unió fegyvereket szállíthasson Ukrajnába, de a kormány ebben kétoldalú alapon nem vesz részt, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását hazánk területén” – mondta egészen pontosan a külügyminiszter, a döntést azzal indokolva, hogy az ilyen szállítmányok könnyen katonai támadások célpontjává válhatnak, kockáztatva Magyarország “belekeveredését” a szomszédban zajló háborúba.

A fegyverszállítmányokból kimaradni ugyan lehetséges, de a NATO jelentette szoros katonai szövetség szinte lehetetlenné teszi, hogy Magyarország semmilyen infrastruktúrával ne járuljon hozzá Ukrajna megsegítéséhez. A Twitterre került fel február 27-én a holland honvédelmi minisztérium egy bejegyzése, amely az ország által Ukrajnába küldött fegyver-segélyszállítmány tartalmát listázza.

De 50 Panzerfaust 3-antitankwapens (+400 raketten), 100 scherpschuttersgeweren (+30.000 stuks munitie) en de 200 Stinger luchtdoelraketten zijn op weg naar Oekraïne. Aan boord zijn ook twee detectierobots voor (zee)mijnopsporing. #StandWithUkraine https://t.co/c7VrNtJdU4 pic.twitter.com/2DgfJyKCJi

— Ministerie van Defensie (@Defensie) February 27, 2022

A képen a Királyi Légierő eindhoveni bázisán egy magyar felségjelzésű, Pápa feliratú repülőgépbe pakolják a szóban forgó fegyvereket.

A Honvédelmi Minisztérium sietett tisztázni a helyzetet: Hollandia egy NATO-n belüli nemzetközi program, a Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) keretében vehette igénybe a képen látható Boeing C-17-es teherszállító repülőgépet. Ebből a típusú repülőgépből három működik a program keretében, és bár nyillvántartásba Magyarországon vették őket, és a NATO pápai repülőterén található a bázisuk, a SAC-ban részt vevő 12 tagország együttesen birtokolja őket.

“Mindegyik résztvevő nemzet a programhoz való hozzájárulásként repülési órákat vásárol, amelyek alatt a saját céljaikra használhatják a repülőgépeket. A szállítási feladatot nem Magyarország vagy a Magyar Honvédség igényelte, arra ráhatása nincs” – fogalmaz a minisztérium közleménye.

Mivel NATO-tagországok szomszédjában folyik éppen háború, fennáll a veszélye annak is, hogy az orosz-ukrán konfliktus a térségben továbbgyűrűzve a NATO háborújává is váljon. Erre az eshetőségre elemzők mellett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is figyelmeztetett.

Ez kétféleképpen is megtörténhet.

Ezekben az esetekben Magyarország és az összes többi NATO tagállam nagyon nehéz helyzetben találná magát. Az Észak-atlanti Szerződés 5-ös cikkelye értelmében ugyanis amint az egyik tagállam fegyveres támadás áldozata lesz (és a tagállamok döntése alapján akár a kiberfegyveres támadás is lehet ilyen), az összes többi tagállamnak a segítségére kell sietnie.

Címlapon: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a NATO rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben, 2022. február 25-én. Fotó: Fischer Zoltán/MTI

Az 5-ös cikkely a NATO fennállása óta egyetlen egy alkalommal lépett életbe: az Amerikai Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően. A gyakorlatban akkor a következőképpen nézett ki a kölcsönös védelmi mechanizmus életbe léptetéséről szóló döntéshozatal:

Miután az Egyesült Államok, egy NATO-tag terrortámadás áldozata lett, szeptember 12-én azonnal összeült az Észak-atlanti Tanács, a NATO legfőbb döntéshozó szerve, és a támadássorozat után alig 24 órán belül döntést hozott az 5-ös cikkely életbe léptetéséről.

A testület tagjai megegyeztek, hogy az 5-ös cikkben foglalt mechanizmus akkor alkalmazható, ha bebizonyosodik, hogy az USA másik országból érkező támadás áldozata lett. Az erről szóló vizsgálat október 2-án zárult le, ez után a NATO közös hadereje – a gyakorlatban az egyes tagállami haderők együttműködése – terrorellenes akciók sorát hajtotta végre az USA területén és a Földközi-tenger keleti partvidékén. A NATO afganisztáni hadműveleteiben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák.

Van azonban az 5-ös cikkely keretében létrejövő kölcsönös védelmi együttműködésnek egy fontos kitétele:

A részvétel igazítható az országok anyagi erőforrásaihoz, és nem muszáj, hogy katonai jellegű legyen – olvasható a NATO honlapján elérhető, a szövetség szabályait magyarázó írásban.

Háborúellenes tüntetés a brüsszeli rendkívüli NATO-csúcs előtt 2022. február 25-én. Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Ahogy írtuk, az eddigi egyetlen, 5-ös cikkely alapján tett közös védelmi erőfeszítésben részt vett Magyarország.

Mindezek mellett a NATO a 90-es évektől kezdve területén kívüli missziós feladatokat is elláthat, ENSZ-felhatalmazással különböző konfliktus-területeken békefenntartásra is berendezkedhet. Ilyen volt például a NATO koszovói és afganisztáni békefenntartó missziója, amiben a magyar honvédség katonái is részt vettek.

De a szövetség történetében volt már olyan alkalom is, hogy visszautasítottuk a részvételt egy NATO katonai akcióban – idézte fel kérdésünkre Marton Péter. 2011-ben, a “líbiai beavatkozás” idején történt ilyen, amikor a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával légtérzárral akadályozta meg, hogy a polgárháborús Líbiában a diktátor Moammer Kadhafihoz hű légierő légitámadásokat hajthasson végre az ország lakosságával szemben.

A NATO irányította líbiai légi műveletekben a tagországok kisebbsége vett részt. Magyarország például, bár a misszió elindítását megszavazta, úgy döntött, nem vesz részt az ehhez kapcsolódó katonai műveletekben. “Összpárti konszenzus volt róla, hogy a magyar honvédség kötelékébe tartozó Gripen vadászgépek ne vegyenek részt az akcióban” – magyarázta Marton Péter.

Egy ilyen döntést azonban minden esetben komolyan mérlegelni kell – tette hozzá a szakértő -, hiszen politikai következménye lehet, és a szervezet egységét is erodálhatja, ha egy ország nem működik együtt mindenben a többi tagállammal.