Orosz származású lehet a titokzatos tiktokker, akinek a videóival a szankciókat ekézi a kormánypárti média

93 ezer követőre tett szert TikTokon egy fiatal családanya, aki szórakoztató vásárolgatós-városnézős videóival azt üzeni, hogy Oroszországnak meg se kottyannak szankciók. Az igazság bajnokaként hálálkodik neki a kormánypárti média, miközben a követői előtt tagadja orosz származását.

Milyen árakra számítsak, ha külföldre utazom? Milyen helyi ételeket lenne vétek kihagynom? Milyenek az ottani emberek, és mit gondolnak a magyarokról? Szinte kötelező témák minden valamirevaló utazós életmódcsatornán a TikTokon, és mind fel is tűnnek azon a magyar nyelvű, anonim TikTok csatornán is, amely mostanra úgy tett szert a több mint 93 ezer követőre, hogy tavaly augusztusban indították, és érdemi tartalmak csak 2022. december eleje óta jelennek meg rajta rendszeresen.

Az @impress_il_mio_mondo elnevezésű csatorna létezéséről olvasóinktól szereztünk tudomást, január közepén ugyanis egymás után többen is elküldték nekünk ezt a videót, ami akkor már napok óta gyorsan terjedt a közösségi médiában:

@impress_il_mio_mondo Alapelelmiszer árak Moszkvaban #moszkva #moscow #russia #oroszorszag ♬ LA DOLCE VITA - Fedez & Tananai & Mara Sattei

A videó egyszerű üzenetéhez, miszerint “lám-lám, Oroszországban minden alapélelmiszer sokkal olcsóbb, mint Magyarországon”, könnyen tudott kapcsolódni bárki, aki a boltokban naponta szembesül a rekord infláció miatt egekbe szökött árakkal.

De felfigyeltek rá mások is:

Bencsik András és Bayer Zsolt kormánypárti publicisták a HírTV Sajtóklub című műsorában hálálkodtak a videót készítő “kis hölgynek”, amiért “a kis mobiltelefonos riportjával” megmutatta, “hogy az Európai Unió rettenetesen becsapott minket”, amikor a szankciókkal az orosz gazdaság “megrogyasztását” ígérte.

“Oroszország köszöni szépen jól van, él és virul” - mondta a műsorban Bencsik, majd rögtön fel is vetette, hogy ezt a három mellette ülő kollégájával akár meg is nézhetnék “Moszkvában, Szentpéterváron, Novoszibirszkben, kisebb településeken” a saját szemükkel.

Az @impress_il_mio_mondo TikTok-csatorna csillaga innentől ívelt fel igazán:

  • A Habony Árpád alapította V4NA hírügynökség február 2-án megjelent cikke a komplett kormánypárti sajtóban végigfutva reklámozta “a brüsszeli hazugsággyárat” leleplező magyar tiktokkert.
  • Az oroszpárti online univerzumban pedig a háborús dezinformációt is rendszeresen terjesztő anonim Orosz Hírek írása alapozta meg az ismertségét.

Közben pedig nemcsak az olcsó élelmiszer, hanem az olcsó üzemanyag és az olcsó rezsi is újabb és újabb videók témája lett, és megjelentek a “szankciók után is van élet” típusú tartalmak is. Például arról, hogy a nagy nyugati ruhamárkák továbbra is kaphatók a plázákban, vagy arról, hogy az országból kivonult McDonald’s-ot felváltó Vkuszno - i tocska hamburgere igazából sokkal finomabb, mint az amerikai franchise-é volt.

De milyen kép rajzolódik ki az orosz életszínvonalról ezekből a videókból? És mi az, ami kimaradt belőlük? Egyáltalán, ki ez a titokzatos “magyar tiktokker”, és mi köze Oroszországhoz?

Ennek igyekeztünk utánajárni ebben a cikkben.

Tolmács, vállalkozó, családanya, igazi kozmopolita

Aki több videót végignézett a csatornán, az már észrevehette, hogy a videókon szereplő nő jól beszél oroszul, és a helyi szokásokat és a gasztronómiát is jól ismeri. Vissza-visszatérő kérdés a kommentszekcióban, hogy honnan jön ez a tudása.

  • Miért éltek Moszkvában? Melyikőtök orosz? Bocs ha már volt a kérdés.”
  • “Sziaa az érdekelne, hogy egyébként te hol születtél éltél eddig? Egyébként szuper videókat csinálsz!”

- hangzik két ilyen, példaként kiragadott üzenet. A hozzászólásokra nagyon lelkiismeretesen válaszoló tiktokker ilyenkor gyorsan megválaszolja, hogy tolmácsként dolgozik most Oroszországban, férjével és két gyerekével költözött Moszkvába egy időre emiatt, de “senki sem orosz”, “mindenki magyar”, ő éppenséggel Budapesten született, és a londoni főiskolás évekig Budapesten is élt.

Forrás: TikTok
Forrás: TikTok


Mi azonban mást találtunk a titokzatos tiktokkerről.

Magyar cégbírósági iratok, a nő közösségi médiás bejegyzései és az alkarján lévő jellegzetes tetoválás arra utalnak, hogy a tiktokker 2012-ben még orosz nevet viselt, nem Budapesten, hanem a Szovjetunióban született, orosz szülők gyerekeként.

Hogyan jutottunk el idáig?

Egy komment és az arra adott válasz alapján derült ki, hogy a TikTok csatorna nevében egy ruhamárka neve is feltűnik: a karján lévő tetoválás alapján azonosítottuk be, hogy a tiktokker többször fotómodellként is szerepel a márka webshopján és a hozzá tartozó, cikkünk megjelenése előtt nem sokkal elérhetetlenné vált Instagram-oldalon is. A márka Facebook-oldaláról pedig kiderül, hogy korábban a budaörsi Fashion Trend Centerben és a budapesti Mammut bevásárlóközpontban is működött egy-egy márkaboltja, amit több ismert ember, például Megyeri Csilla szépségkirálynő, Horváth Éva modell, Gáspár Bea, és a rapper Curtis is reklámozott egy időben. A titokzatos tiktokker nő pedig rendszeresen jelentkezett az üzletekből a legújabb ruháikat bemutató élő Facebook-videókkal.

A ruhamárka webshopját az Általános Szerződési Feltételek szerint 2022 májusa óta egy szlovákiai, párkányi székhelyű cég üzemelteti, az azonban nem egyértelmű, hogy korábban milyen cég üzemeltette a webshopot, illetve a márkához tartozó boltokat. A cégjegyzékben egy olyan cégnevet találtunk, amelynek a neve megegyezik a márkanévvel, és 2012 és 2019 között ruházati kereskedelemmel foglalkozott.

A cég tulajdonosa egy 1961-es születésű, budapesti lakcímmel rendelkező orosz nő volt. A cégbírósági iratok között pedig rábukkantunk egy székhely-nyilatkozatra, amiből kiderült, hogy a székhelyül szolgáló budapesti ingatlant a cég alapításakor a tulajdonos kiskorú unokája birtokolta.

Forrás: E-cég betekintő

A kiskorú képviseletében eljáró édesanya, a tulajdonos lánya V. E., aki 1985-ben született a Szovjetunióban - több jel is arra utal, hogy ez az orosz nő nem más, mint a titokzatos tiktokker.

  • Ugyanezen az orosz néven szerepel a tiktokker egy közösségi oldalon, amely kifejezetten az orosz diaszpóra kapcsolattartását segíti.

Forrás: Countryman
  • A tiktokker alkarján lévő tetováláson (amely a nő által reklámozott ruhamárka több divatfotóján, a közösségi médiás profilon, illetve az Impress_il_mio_mondo TikTok csatorna videóin is többször feltűnik) egy férfi keresztnév látható, amely megegyezik V.E. fiának a székhely-nyilatkozatban szereplő keresztnevével.
  • A tiktokker közösségi médiás kommentjeiben említette fia nevét és születési dátumát, ezek is megegyeznek a cégiratokon szereplő névvel és születési dátummal.


Forrás: A márka Facebook-oldala, V.E. profilja Countryman oldalon és az Impress_il_mio_mondo TikTok oldala


A találtakról és orosz kötődéseiről levélben kérdeztük az Impress_il_mio_mondo TikTok csatorna tulajdonosát, aki válaszában azt állította, a személyére vonatkozó információink egyike sem egyezik meg a valósággal. Jogi lépéseket is kilátásba helyezett, amennyiben "valós és főleg valótlan adatot" közlünk róla bármilyen platformon.

A látszat csal

Végignéztük az @Impress_il_mio_mondo TikTok-csatorna videóit is. Ezek alapján úgy tűnik, Oroszországban tágas, kifogástalan állapotú lakásokban laknak, a boltokban pedig hihetetlen árubőségből válogatnak, és igazán olcsón vásárolhatnak az emberek. Az életszínvonalon pedig semmilyen nyomot nem hagytak az országra kivetett európai uniós gazdasági szankciók.

De mindez valóban így lenne?

Elsőként érdemes leszögezni, hogy az orosz gazdaság és az életszínvonal aktuális állapotáról nehéz pontos adatokat kapni. Az orosz kormányzat ugyanis a háború kezdete óta egy sor hivatalos pénzügyi-gazdasági adatott titkosított, épp a szankciókkal szembeni védekezésre hivatkozva.

Néhány makrogazdasági adat mégis elérhető, ezeket látva pedig valóban tűnhet úgy, hogy a nyugati szankciók nem rázták meg különösebben az orosz gazdaságot.

  • A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint az orosz GDP 2022-ben csak 3,5-4,5 százalékkal esett vissza.
  • A rubel még erősödött is.
  • Alacsony, mindössze 3,7 százalékos a munkanélküliség, ami 2,7 millió munkanélküli embert jelent.

Elemzők azonban figyelmeztetnek: pusztán ezek az adatok nem mutatnak teljes képet a gazdaság állapotáról.

A munkanélküli statisztikát például torzítja, hogy nem számít bele az a további 5 millió ember, akiket ugyan hivatalosan foglalkoztatnak valahol, de vagy fizetetlen szabadságra küldték őket, vagy akaratuk ellenére csökkentették a munkaidejüket és a fizetésüket. Velük együtt a valódi munkanélküliség már 10 százalék körülire tehető, amilyen magas utoljára a ‘90-es évek második felében volt - fogalmaz a Foreign Affairs elemzése.

A cikk szerint a rubel is csak azért nem gyengült, mert az orosz kormány minden lehetséges eszközzel akadályozta, hogy cégek és magánszemélyek nagy mennyiségben váltsanak át rubelt devizára, és mert a háború és a szankciók következtében jelentősen visszaesett az import az orosz gazdaságban. Ez pedig általában a helyi valutát erősítő folyamat.

A GDP visszaesését az is tompította, hogy az orosz kormány a szomszéd ország ellen indított háború miatt óriási összegeket fektetett a hadiiparba (erről a Foreign Affairs mellett a Financial Times elemzése is ír). A legyártott orosz fegyverek, járművek, felszerelések ugyan nominálisan növelik a GDP-t, de nem sokat tesznek hozzá az orosz gazdasághoz, ha aztán az ukrán fronton szétlövik őket. Eközben a gazdaság más szektoraiban, például az autóiparban vagy a feldolgozóiparban a termelékenység jelentősen csökkent.

Szó esik az elemzésekben az életszínvonalról is.

  • Tavaly ősszel a lakosság 68 százaléka csökkenést érzékelt az oroszországi üzletek árukínálatában - derült ki a Romir piaci közvéleménykutató októberi felméréséből.
  • 2022-ben a lakosság 35 százaléka kényszerült csökkenteni az élelmiszerre fordított kiadásait - találta az állami tulajdonban lévő orosz közvéleménykutató, a VCIOM.
  • 2022 decemberében pedig a lakosság 19 százaléka ítélte rossznak, 56 százaléka átlagosnak, és csak 23 százaléka jónak az anyagi helyzetét a nonprofit Közvélemény Alapítvány (Fond Obsesztvennoje Mnenije - FOM) felmérése szerint.

Az infláció pedig 12 százalék körül mozgott február elején, ennyivel voltak drágábbak Oroszországban a legfontosabb áruk és szolgáltatások az egy évvel ezelőtti árakhoz képest.

Mindezek persze nem látszanak a moszkvai szupermarketben forgatott videón, amin ráadásul forintra átváltva látjuk a polcról leemelt termékek árait.

@impress_il_mio_mondo Alapelelmiszer árak Moszkvaban #moszkva #moscow #russia #oroszorszag ♬ LA DOLCE VITA - Fedez & Tananai & Mara Sattei

Sokkal többet árulna el az árszínvonalról, ha a rubelben megadott árakat az orosz átlagbérekhez viszonyítva ismerhetnénk meg.

Meg is kíséreltünk egy ilyen összevetést.

A videóban leolvashatók a termékek rubelben kiírt árai, ezeket összeadva pedig kiderül, hogy összesen 494,71 rubelbe kerültek.

Oroszországban a bruttó havi átlagkereset az orosz statisztikai hivatal, a Rosstat adatai alapján 88468 rubel volt 2022 decemberében. A régiós összehasonlításban gazdagabbnak számító Moszkvai terület (Moszkovszkaja oblaszt) lakossága viszont ennél magasabb, 92465 rubeles átlagfizetéssel rendelkezett ebben a hónapban. Ez január közepi árfolyamon (ekkor készült a bevásárlós videó) nagyjából 1200 eurónak felelt meg, és nem 1650 eurónak, ahogyan azt kommentekben Impress_il_mio_mondo adminja következetesen állítja.


Forrás: TikTok

Ezeket összevetve a 446 rubeles költésünkkel, kijön, hogy az orosz havi átlagkereset 0,56, a moszkvai átlagkeresetnek pedig a 0,54 százalékát hagynánk ott a videón látott termékek megvásárlásával.

És hogy ez tényleg jobb üzlet-e mint egy hasonló vásárlás Magyarországon?

Mivel a TikTok-videón egy nagy helyi hipermarket főként sajátmárkás, alsó árkategóriás termékeit látjuk, ugyanezeket a termékeket megkerestük az egyik itteni áruházlánc online termékkatalógusában, szintén az itt megtalálható olcsóbb, saját márkás termékekre fókuszálva.

A videón látható termékek a kosárba pakolva egy összesen 4386 forintos bevásárlást tettek ki.

A bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 581 900 forint volt Magyarországon 2022 decemberében. A fenti bevásárlás tehát 0,75 százalékát vitte el a magyar havi bruttó átlagbérnek. (A nettó, tehát az adók és járulékok levonása után kézhez kapott fizetésekkel az árakat az orosz adatok hiányában nem tudtuk összevetni.)

Az országos átlagkeresethez viszonyítva tehát valóban olcsóbb Oroszországban a fenti termékválogatás, mint egy magyar hipermarketben, de korántsem olyan mértékben, mint az árak puszta rubel-forint átváltása sugallja.

Kommentekben ráadásul magasabbnak állítja be a moszkvai átlagkeresetet a videók készítője (1650 eurósnak).

Torz kép az orosz életről

A magyar tiktokker Moszkvából, Oroszország fővárosából jelentkezik, ahol ugyan magasabbak a bérek és az életszínvonal, mint az ország többi részén, kiváltképp a kisebb vidéki településeken. De még ezzel együtt is meglehetősen egyoldalú képet fest a helyi viszonyokról, amikor a magyar nő ebben a videóban megmutatja, milyen “egy orosz ház belülről":

@impress_il_mio_mondo Milyen egy orosz sorház belülről #winter #likesforlikes #followforfollow #chebellagiornata #fafreddo ♬ eredeti hang - Impress_il mio mondo

Amikor pedig a követői azt kérik tőle, mutasson azért egy orosz panellakást is, ezt hozza ki a témából:

@impress_il_mio_mondo

Orosz panellakas belülről?

♬ Tarantela/ Funiculi Funicula - Los Napolitanos

Frissítés 2023. március 29-én: Cikkünk megjelenése után eltávolították a fenti két videót a TikTokról. Az első felvételen egy teljesen új, jól felszerelt, tégla építésűnek látszó sorházi lakásban vezeti körbe a nézőket, és azt is elárulja, mennyibe kerül a bérlése. A második felvételen állítólag egy panellakás belső tereibe enged bepillantást. A tágas, felújított, amerikai konyhás ingatlanba egy szaunát is beépítettek.

A TikTok csatorna videói az orosz kultúra, a nyelv és a gasztronómia népszerűsítésénél is jóval tovább mennek.

“Kár, hogy ebben a csodálatos országban nem igazán volt még demokrácia, csak nagyon rövid ideig” - kommentelte valamelyik videó alá egy követő. A csatorna tartalmait készítő nő úgy felháborodott ezen, hogy egy külön videóban reagált a hozzászólásra.

“Most erre visszakérdeznék, hogy ki határozza meg, hogy mi a demokrácia? Ki határozza meg, hogy hol van demokrácia, és hol nincsen? A média, aminek a többsége Európa vagy USA kezében van?”



- mondta, majd megosztotta követőivel egy megfigyelését:

Nyugati országokban, Olaszországban, az USA-ban, teljesen természetes, hogy az eldurvuló tüntetéseket erővel oszlatja fel a rendőrség, “de ha mindez USA-n kívül vagy Schengen-zónán kívül történik meg, (...) akkor biztosan, hogy azt mondják, hogy ebben az országban nincsen demokrácia és szólásszabadság.”

“Akkor hogy van ez? Azért nincs szólásszabadság, mert a brutálisan tüntető embereket elküldik, mint bármelyik országban?” - hangzik az eszmefuttatás, majd a videó végén jön egy jó tanács: “ahhoz, hogy lássuk az igazságot”, töltsünk el pár hónapot az adott országban ahelyett, hogy a manipulatív médiából ítéljük meg, milyen az élet ott.

A videót időközben levették a TikTok csatornáról, de néhány tényt öszegyűjtöttünk az orosz politikai helyzetről azoknak, akikhez már eljutott. Oroszországban az államhatalom valójában már jóval messzebbre megy annál, hogy kizárólag a közrend védelme érdekében korlátozzon eldurvult tüntetéseket. 2022. március 4-e óta Oroszországban törvény tiltja, hogy az emberek közterületen fejezzék ki tiltakozásukat Ukrajna orosz megtámadása ellen. 15 év börtönt kockáztat az, aki ennek ellenére mégis demonstrál, és háború szóval illeti a háborút, amit a Kreml csak “különleges katonai hadműveletnek” nevezne.

A lépés teljesen ellehetetlenítette, hogy a megmaradt független sajtó beszámolhasson az ukrajnai történésekről. A legtöbb független sajtótermék száműzetésbe kényszerülve, külföldről igyekszik folytatni a munkáját. A Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute) 187 olyan esetről tud, amikor orosz hatóságok híroldalakat tettek elérhetetlenné, amiért az orosz-ukrán háborúról cikkeztek. De a cenzúra lecsapott a legnagyobb közösségi oldalakra is, a hagyományos utakon március eleje óta elérhetetlen a lakosság számára Oroszországban az Instagram, a Facebook és a Twitter is.


Persze a demokrácia működésének legfontosabb elemeit nem egyik napról a másikra nullázta le az orosz államhatalom. Ebben a Qubiton megjelent cikkében Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő történész a Szovjetunió megszűnése után tartott oroszországi választások történetén keresztül magyarázza el, hogyan lett az országból fokozatosan olyan “választási autokrácia”, ahol négyévente csak azért voksolhatnak az emberek, hogy a hatalom fenntarthassa a demokrácia látszatát.

Közreműködött: Zöldi Blanka

Címlapkép: Kiss Bence
Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.