Parlagfű sült húsokhoz, salátába? Ezt javasolja egy poszt az allergiásoknak, de a növény fogyasztása veszélyes lehet

Az idei allergiaszezon előtt terjedni kezdett a Facebookon egy bejegyzés arról, hogy ha parlagfüvet eszünk, elmúlik az allergiánk. A növénynek ugyanakkor semmilyen igazolt gyógyhatása nincs, tartós fogyasztása ártalmas lehet az egészségre.

„Ne hagyd magad becsapni, ha allergiás vagy, EDD a parlagfüvet” – ez a központi üzenete egy eredetileg 2021 áprilisában született Facebook-bejegyzésnek, amely több mint 26 ezer megosztásnál jár, és idén tavasszal is terjedni kezdett.

A 2021-es poszt az elmúlt hetekben megjelent a „Legyen B-terved az önellátás! Simple living, high thinking!" csoportban, ahonnan több mint 330-an osztották tovább, de feltűnt például az „Ehető vadnövények”, az „Ébredő lelkek” és „A Szent Korona Igazsága” csoportokban is.

A bejegyzést a Facebook félrevezetőként jelölte meg, hivatkozva az AFP 2021-es tényellenőrzésére, amely egy másik hasonló, a parlagfűnek különböző gyógyhatásokat tulajdonító posztról született.

Az idén áprilisban ismét népszerűvé váló 2021-es szöveg a következőket állítja a parlagfűről:

„Frissen leszedve 1-1 levelet nyugodtan meg lehet enni (jó keserű) minden nap, de bele lehet vágni salátába, vagy petrezselyem mellett krumplihoz, sült húsokhoz lehet szórni. (Persze csak annyit, hogy ne legyen keserű az étel). Már lehet kapni (itt a fészbúkon is) parlagfűből készült olajat és lekvárt is. Fogyasszátok! Az allergiás betegek 90 százaléka pár nap után észreveszi a változást.”



A bejegyzés „forrásként” Várhegyi László természetgyógyászt, fitoterapeutát tünteti fel, és valóban van benne néhány szó szerinti átvétel Várhegyi (más helyeken Weixl Várhegyi) László parlagfűről szóló írásából a természetdoktor.hu oldalról.

Weixl Várhegyi László ebben a cikkben semmilyen tudományos bizonyítékot nem hoz fel a parlagfű állítólagos jótéteményeire, csupán anektodákat említ, illetve azt, hogy amerikai őslakos indiánok szerint “a parlagfű, mint egy csodaszer, minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket”.

Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a gyógynövények és növényi hatóanyagok kutatója a Lakmusznak azt mondta, hogy Weixl Várhegyi volt az, aki „Magyarországon az egész parlagfűőrületet elindította, valamikor 2005 körül.”

Csupor szerint, bár léteznek a parlagfű pollenjének kivonatából készült allergiagyógyszerek, magának a növénynek az elfogyasztása nem hatásos az allergia ellen.

A parlagfűnek egyéb tudományosan igazolt gyógyhatásai sincsenek, ugyanakkor Csupor és szegedi kollégái egy állatkísérletben kimutatták a növény mérgező hatását. Ennyiből még nem állítható, hogy a mérgező hatás embereknél is kialakul, de Csupor Dezső szerint a parlagfű tartós fogyasztása veszélyes lehet.


Nem gyógyszer

A parlagfű allergia ellen parlagfüvet javasló bejegyzésnek annyi valóságalapja van, hogy valóban létezik a parlagfűpollen kivonatából készült allergiagyógyszer. Az Európai Gyógyszerügynökség honlapján közölt információ szerint az EU tagállamaiban (így Magyarországon is) a Ragwizax nevű készítményt engedélyezték ilyen gyógyszerként.

Csupor Dezső a Lakmusznak elmondta, hogy a parlagfűpollen kivonatával történő kezelést „deszenzibilizálásnak” nevezik. Lényege, hogy az allergiás tünetet kiváltó pollent kezdetben nagyon kis dózisban adják az allergiás betegnek, majd az adagokat fokozatosan növelve próbálják „áthangolni” az immunrendszerét.

Magyarországon ez a módszer nem terjedt el igazán, valószínűleg azért nem, mert időigényes és drága (az egészségbiztosító nem fedezi), és az eredményessége is bizonytalan.

„Nem mindenkinél válik be ez a gyógymód, de akinél igen, annál két-három szezonnyi gyógyszerszedés után hosszú tünetmentességet lehet elérni” – mondta a Lakmusznak Csupor Dezső.

Azonban gyakorlatilag kizárt, hogy ezt a hatást magának a parlagfűnek az elfogyasztásával is el lehetne érni.

Az első probléma, hogy ha virágzás előtt eszik meg a növényt, akkor az nem is tartalmaz pollent, így elméletileg sem indulhat be a „deszenzibilizálás”.

De ha virágzó növényt fogyasztunk, Csupor szerint akkor sem lehet reprodukálni a gyógyszeres kezelés által biztosított pontos adagolást, ami pedig a módszer hatásosságának feltétele lenne.
Fotó: Oláh Tibor/MTI

Allergiásoknál továbbá „az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezhet” – írta Csupor a pirulakalauz.hu oldalon megjelent cikkében.

A parlagfűnek számos egyéb állítólagos gyógyhatást is tulajdonítottak már, a Lakmusz által megvizsgált bejegyzésben például az áll, hogy „visszaállítja az őssejteket”. Csupor Dezső szerint tudományosan ez a kijelentés értelmezhetetlen, semmi alapja nincs. Valószínűleg azért terjedt el, mert amikor Magyarországon a 2000-es évek közepén megjelentek az első parlagfűkészítmények, az őssejtterápia éppen divatos hívószó volt.

Viszont árthat

A parlagfű megevésével olyan vegyületek (úgynevezett szeszkviterpén-lakton típusúak) is bekerülnek a szervezetbe, amelyeket a gyógyszerekben is használt pollenkivonat nem tartalmaz.

Ezek a vegyületek gyakran sejtmérgező hatásúak.

Csupor Dezső és kutatótársai egy 2017-es állatkísérletben kifejezetten a parlagfűre vonatkoztatva vizsgálták a lehetséges sejtmérgező hatást. Egy Magyarországon akkor kapható parlagfűpürét (Keserű parlagfűkészítmény) adtak patkányoknak 30 napig, majd megvizsgálták az állatok szerveit és vérkémiai paramétereit, és az eredményeket összevetették a parlagfűpürét nem kapó patkányokéval.

A kutatásról született beszámoló szerint „a vese működésére utaló karbamid- és kreatininértékek számottevően emelkedtek, ami vesekárosodást jelez”. Továbbá „az agy testtömegre vonatkoztatott relatív szervtömege szignifikáns növekedést mutatott mindkét kezelési csoportban a kontroll patkányokhoz képest, ami a parlagfű idegrendszeri toxikus hatására utaló jelenség”.

A cikk szerint „nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben”.

Csupor a Lakmusznak most azt mondta, a parlagfű hatásai a patkányoknál sem voltak drámaiak, külső elváltozás nem látszott rajtuk. „Nyilvánvalóan az emberek sem lesznek hirtelen rosszul, ha parlagfüvet vagy parlagfűkészítményt esznek, a rendszeres és tartós fogyasztás azonban a kísérleti eredmények alapján veszélyes lehet.”

A parlagfű elfogyasztásának emberekre gyakorolt hatását 2017 óta sem vizsgálták, és Csupor szerint egy ilyen vizsgálatra bajos is lenne etikai engedélyt szerezni. „Ahhoz, hogy egy gyógyhatásúnak tartott növény biztonságosságát klinikai vizsgálatban igazoljuk, előbb kellene egy védhető hipotézis arról, hogy milyen gyógyhatást várunk a növénytől. A parlagfű esetében azonban nincs ilyen. Ezen kívül a továbblépéshez az is kellene, hogy állatkísérletekben megnyugtatóan tisztázzák: az emberen való alkalmazás kellően biztonságos a várt hatás hasznához képest” – mondta a kutató.


Árulni tilos, irtani kell

A parlagfüvet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Tudományos Tanácsadó Testülete (amelynek Csupor Dezső is tagja) az élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények között tartja számon.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) több alkalommal vont már ki a forgalomból illegális parlagfűkészítményeket. Ezeknek a készítményeknek a forgalmazása azért illegális a hivatal szerint, mert

„a parlagfű és az abból készült élelmiszerek új élelmiszernek minősülnek, forgalomba hozatalukat uniós szinten engedélyeztetni kell. Az uniós engedélyezés során az élelmiszerként történő felhasználás biztonságosságát kell bizonyítani. Tekintve, hogy a parlagfű citotoxikus (sejtmérgező) hatását tudományos kutatások igazolják, a forgalomba hozatalt megelőző engedélyezési eljárás különösen lényeges”.



2017-ben az „Istenek eledele” fantázianéven forgalmazott parlagfűtermékből zárolt a NÉBIH több mint 200 kilogrammot. Nem sokkal korábban az „Istenek eledele” kapszulát ajánlotta – akár pálinkába áztatva - egy allergiáról szóló videóban (10:46-tól) Weixl Várhegyi László természetgyógyász, akire a Facebookon terjedő posztok ma is hivatkoznak, amikor a parlagfű állítólagos jótékony hatásairól írnak.

Weixl Várhegyi a természetdoktor.hu-n közzétett, parlagfűről szóló írásában arra a népszerű összeesküvés-elméletre is rácsatlakozik, amely szerint a „Világkormány-háttérhatalom” (a gyógyszeripar érdekeinek kiszolgálása mellett) azért is üldözi az alternatív gyógymódokat (például a parlagfüvet), mert ezzel akarja megakadályozni a világ túlnépesedését. (Ez az oltásellenes narratíváknak is visszatérő témája, amint azt a Died Suddenly című filmről írt tényellenőrzésünkben bemutattuk.)

Magyarországon nemcsak, hogy tilos parlagfüvet élelmiszerként árulni, a parlagfüvet irtani is kötelező.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény kimondja, hogy „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”.

A szabály be nem tartása esetén a kiszabható növényvédelmi bírság összege a terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió forint között lehet.

(Címlapkép forrása: Oláh Tibor/MTI)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz