Putyin 5 erős állítása Ukrajnáról

Vlagyimir Putyin hétfő este közel egyórás televíziós beszédet tartott. Az orosz elnök elismerte a donecki és a luhanszki szakadár köztársaságok függetlenségét, majd orosz csapatokat vezényelt a kelet-ukrajnai területekre. Putyin beszédének több állítását is ellenőrizte a The Washington Post és a BBC, most ezekből válogatunk.

1. Lenin Ukrajnája
 

“A mai Ukrajnát teljes egészében Oroszország hozta létre, pontosabban a bolsevik, kommunista Oroszország.”

Putyin azzal indított, hogy Ukrajna zavaros körülmények között jött létre. Az orosz elnök szerint a szovjet Ukrajna a bolsevik politika eredménye, nyugodtan nevezhetjük tehát “Vlagyimir Lenin Ukrajnájának”. 

Valójában az ukrán kultúra és nyelv már évszázadok óta létezik, az ukrán nacionalista mozgalom pedig már az 1800-as években jelentőssé vált. Később, az 1991-es népszavazáson az ukránoknak megvolt a lehetőségük, hogy az Oroszországhoz tartozás mellett döntsenek, azonban a megjelentek kilencven százaléka Ukrajna függetlensége mellett voksolt. 

JAVÍTÁS: Az 1991-ben megtartott népszavazáson nem arról döntöttek, hogy Oroszország, hanem hogy a Szovjetunió része maradjon-e az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság. Az ukrán függetlenségi népszavazást 1991 december elsején tartották meg. Előzményeként augusztus 24-én az ukrán parlament már elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, amely értelmében Ukrajna kivált a Szovjetunióból. Így a népszavazáson feltett kérdés is a következő volt decemberben:

„Megerősíti-e ön Ukrajna függetlenségi nyilatkozatát?”

A végül 84,2 százalékos részvételű népszavazáson a lakosság elsöprő többségben állt ki a függetlenség mellett: az igenek aránya országosan 92,3 százalékot ért el. Egy héttel később a Belavezsai Megállapodással a Szovjetunió felbomlott. A témával kapcsolatban ezt a cikket ajánljuk, a pontatlan fogalmazásért elnézést kérünk.

2. Napi egymillió dollár
 

“A szélsőséges nacionalisták arra használták a majdani tüntetést, hogy puccsot kövessenek el 2014-ben. Közvetlen támogatást kaptak külföldi államoktól. Beszámolók szerint az USA nagykövetsége napi egymillió dollárral támogatta a tüntetőket a kijevi Függetlenség téren.”

A Putyin által említett ukrajnai tüntetések azután robbantak ki, hogy az akkori oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics nem írta alá az Európai Unióval kötendő társulási szerződést és szabadpiaci megállapodást. A több hónapon át tartó demonstrációk során Janukovics elmenekült az országból.

A Washington Post elemzése elimseri, hogy az Egyesült Államok valóban nyíltan támogatta a nyugattal szimpatizáló tüntetőket. Azonban nem egyértelmű, hogy ez - a szavak és a diplomácia szintjén túlmenően - pénzügyi támogatást is jelentett-e: Putyin ezt állítja, azonban a Washington Post szerint erről nem találhatók olyan “beszámolók”, amelyekről az orosz elnök beszélt. 

Fotó: Sergey Guneev / Sputnik / Sputnik via AFP

Az orosz médiában évek óta hivatkoznak egy 2013-as beszédre, amelyben az USA akkori Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkára, Victoria Nuland kijelenti, hogy az Egyesült Államok több mint 5 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát.  A PolitiFact tényellenőrzése azonban részletezi, hogy ez a kijelentés nem a majdani tüntetők finanszírozására vonatkozott, hanem arra, hogy az USA 1991 óta ennyi pénzzel segítette Ukrajna demokratikus átmenetét. Például azt, hogy a civil szféra és a kormányzás területén demokratikus intézményeket és gyakorlatot hozzanak létre az országban.

3. Nukleáris fegyverek
 

“Ukrajna azt tervezi, hogy saját nukleáris fegyvereket gyárt (…) Ukrajna rendelkezik a szovjet nukleáris technológiákkal és az eszközökkel, amelyekkel létre tud hozni ilyen fegyvereket.”

Egy múlt heti biztonsági konferencián az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nincsenek nukleáris fegyvereik. Ukrajna a hidegháború alatt jelentős nukleáris arzenállal rendelkezett, azonban az 1990-es években leszerelte ezeket a fegyvereket, azt követően, hogy biztonsági megállapodásokat kötött az USA-val, az Egyesült Királysággal és Oroszországgal. “Biztonsági szakértők szerint Ukrajna jelenleg nem rendelkezik az atomfegyverek gyártásához szükséges eszközökkel”- írja a BBC.

A Nemzeti Atomenergia-ügynökség is azt mondta a BBC-nek, hogy “nem tapasztalt semmilyen arra utaló jelet”, hogy Ukrajna a békés célokra szánt nukleáris anyagait egyéb célokra fordítaná.

4. Népirtás Donbaszban
 

“Az úgynevezett civilizált világ (…) inkább figyelmen kívül hagyja ezt a horrort, népirtást, amelynek közel négymillió ember van kitéve.”

Putyin itt a kelet-ukrajnai Donbasz régióról beszélt, ahol szerinte az orosz nyelvű lakosok “népirtásnak” vannak kitéve.

A ​​népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ egyezmény (ún. Genocídium-egyezmény) szerint a népirtás “bizonyos bűncselekmények valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával történő elkövetését” jelenti. Genocídiumnak minősül például a ruandai vagy a srebrenicai népirtás, de a Donbaszban zajló eseményeket nem minősítették annak.

Azonban tény, hogy jelentős konfliktusok dúlnak Ukrajna keleti részén. Az ENSZ becslései szerint 14200-14400 ember vesztette életét 2014. április 14-e és 2022. február 21-e között, köztük 3407 civil áldozat. Körülbelül  39 ezer ember megsérült, köztük 7-9 ezer civil.

Az International Crisis Group elemzése szerint körülbelül 600000 lakos - a frontvonal mindkét oldalán - él veszélyes körülmények között, személyi szabadságukat korlátozzák és az alapvető szükségleteik sincsenek megfelelően biztosítva.

5. Korrupció Ukrajnában
 

“A korrupció kétségtelenül sok ország számára jelent kihívást és problémát, beleértve Oroszországot is. Ukrajnában ez különleges karaktert öltött. ”

A Transparency International 2021-es Korrupció Érzékelési Indexe  szerint Oroszország rosszabbul áll korrupció tekintetében, mint Ukrajna: világviszonylatban 180 ország közül Oroszország a 136., míg Ukrajna a 122 helyen áll (ahol az 1. a legkevésbé a 180. A leginkább korrupt országot jelöli).

A Transparency International szerint Ukrajna jelentősen csökkentette a korrupciót az elmúlt évtizedben. Ezzel szemben a Transparency International orosz munkatársa, Ilia Shumanov elmondta, hogy “Oroszország nem mutat fejlődést a korrupció tekintetében.”

Címlapi kép: Sergey Guneev / Sputnik / Sputnik via AFP
Kárpáti Jakab
A Mércénél szerezte első újságírói tapasztalatait. 2019 és 2020 között a Klubrádiónál és a 168 Óránál dolgozott. 2020 októberétől decemberig az I. kerületi önkormányzat kommunikációs munkatársa volt. 2021 januárjában csatlakozott a Partizán YouTube csatorna szerkesztőségéhez, ahol 2021 júniusáig dolgozott. 2022-től a Lakmusz.hu és a Magyar Jeti videósorozat munkatársa.