Putyin valóban letérdelt Hszi Csin-pingnek? Mutatjuk, hogyan szúrj ki AI-gyanús képeket

Gyakorlati tippek arról, hogyan állapítsd meg, ha egy kép mesterséges intelligencia alkalmazással készült.

Hétfő óta több ezren osztották meg a közösségi médiában azt a képet, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök féltérdre ereszkedve csókol kezet Hszi Csin-Ping kínai államfőnek - a képről azonban gyorsan kiderült, hogy nem valós eseményeket ábrázol.

Hszi aznap, március 20-án érkezett egy háromnapos látogatásra Moszkvába. A találkozó az ukrajnai háború miatt is kiemelt geopolitikai jelentőséggel bírt, és előzetes spekulációkra adott okot Kína és Oroszország erősödő szövetségéről és élénkülő gazdasági kapcsolatairól. Az orosz energiaszektort érintő európai szankciók tükrében ugyanis Oroszország arra kényszerül, hogy új piacok felé irányítsa exportját, amelynek egyik potenciális felvevője a szomszédos Kína lehet.

A viziten a kínai pártfőtitkár kedves barátjának szólította Putyint és több gesztust is tett, amellyel elismerte a két ország közös eredményeit. A Twitteren azonban hétfő délután egy olyan kép kezdett terjedni, amely jelentősen eltúlozza a két államfő közeledését. A szokatlan felvételen az orosz elnök rá nem jellemző módon és minden protokollt felrúgva alázkodik meg külföldi partnere előtt: Hszi kezét szorongatja, miközben előtte térdepel. Az erős szimbolikájú képet az elsők közta Kyiv Post ukrán lap közreműködője, Jason Jay Smart osztotta meg virális tweetjében azzal a szöveggel, hogy “Putyin-Hszi találkozó. Putyin megpróbálja meggyőzni Hszit.”

Más felhasználók olyan feliratokat fűztek a fotóhoz, mint “Putyin tradicionális orosz fogadtatásban részesíti Hszi Csin-pinget - de nem tartott sokáig, mert Putyin térde fájni kezdett”, de olyan is volt, amelyik BREAKING news felkiáltással írta a képhez, hogy “#Putyin térdre ereszkedett, engedelmességet és hűséget esküdött urának és panacsolójának, #Hsziinek”.

Bár főleg külföldi csatornákon terjedt, a megtévesztő felvételről két magyar feliratos verzió is készült. Az egyiket a nemzetközi internetes mémmozgalom, a NAFO (North Atlantic Fella Organization) magyar tagozata osztotta meg Facebookon egy március 21-i bejegyzésében. “#Putyin és #Xi találkozásának ez a pillanata mindent elárul, mennyire a tervek szerint megy minden! #RussiaIsLosing” – olvasható a Shiba Inu avatárral megosztott poszt szövegében.

A magyar Facebook-csoportokban azonban nem ez a mém lett népszerű, hanem az a változat, amelyen az orosz és kínai elnökről készült képet kiegészíti egy Orbán Viktort ábrázoló panel is. Ezen a magyar miniszterelnök az “Adjad át az én csókjaimat is…” mondattal kommentálja a fenti jelenetet. A mémet egy 61 ezer követővel rendelkező, “Andras” néven regisztrált digitális tartalomfejlesztő oldala tette közzé. Az eredeti posztot két nap alatt több mint 220-szor osztották meg erről az oldalról, elsősorban kormányellenes Facebook-csoportokban.


Annak ellenére, hogy a képek itthon mémoldalakról kezdtek keringeni az interneten, élénk vita alakult ki a felhasználók körében arról, hogy a jelenet tényleg megtörtént-e vagy digitális manipuláció eredménye. Egyesek határozottan állították, hogy Putyin térdelése “nem néz ki photoshopnak”, mások viszont az ellenkezője mellett foglaltak állást (“annak néz ki”).

Az Oroszországot Kína vazallusaként láttató képről, amelyen Putyin egy államfőtől szokatlan testhelyzet vesz fel, már aznap többen is igyekeztek lerántani a leplet.



Amada Florian újságíró például kiszúrta, hogy a képet elsősorban hongkongi, lengyel és ukrán közösségimédia-fiókok osztották meg. Bár ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a felvétel ne lenne valódi, azonban

több hiba is árulkodik arról, hogy a virális kép nem a valóságot képezi le (fénykép), hanem generatív eljárással készült.

A médiaeseményről itthon elsőként az RTL számolt be, az elmúlt napokban pedig számos tényellenőrző cikk (például ez és ez) született a hamisított képről.

Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, hogy mit csinálj, ha kételkedsz abba, hogy egy kép eredeti-e:

  • vesd össze a képet az eseményről készült más felvételekkel,
  • ellenőrizd le, hogy található-e információ a kép készítőjéről vagy a hírügynökségről,
  • vedd alaposan szemügyre, hogy találsz-e hibákat a képen (úgynevezett számítógépes "glitch"-eket),
  • esetleg futtasd le egy képfelismerő programon, hogy AI készítette-e a képet.

A platformok különbözőképp reagáltak a hamis kép megjelenésére: az Instagram például kitakarta a megtévesztésre alkalmas illusztrációt, a Twitter azonban – ahol a leginkább terjedt a tartalom – nem tett semmit.



Miért nem lehet valódi Putyin térdeplése?

Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő március 20-án, hétfő reggel érkezett Moszkvába, hogy háromnapos tárgyalássorozaton vegyen részt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hszinek ez az első külföldi utazása azóta, hogy harmadszor is újraválasztották Pekingben, és egyben ő a legjelentősebb vezető, aki az ukrajnai invázió óta látogatást tett a Kremlben.

1. Helyszín

A kínai államfő fogadására (ahogy a BBC felvételén is látszik) az egykori orosz cár rezidenciájában, a Nagy-Kreml palota egyik fogadóterében került sor, a Szent Katalin Rendről elnevezett Jekatyerinszkij-teremben. A palotának ez a része zárva van a turisták elől: az orosz elnök általában itt fogadja a külföldi delegációkat. A ceremoniát követően a két államfő a Kreml egyik termébe vonult vissza, ahol a megbeszélés sajtónyilvános része zajlott – ezt az eseményt örökítette meg valamennyi hírügynökség, amely beszámolt a kínai-orosz találkozó első napjáról.

A Sputnik / AFP felvétele a március 20-i találkozóról:


Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel a moszkvai Kremlben 2023. március 20-án.
Szergej KARPUKHIN / SPUTNIK / AFP

A másnap megjelent, nyomtatott kínai napilap, a Beijing Daily címlapján is a jellegzetes óraművel díszített kandalló előtt fog kezet egymással a két államfő.


Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai találkozójáról készült címlapfotók egy pekingi újságos standon 2023. március 21-én. GREG BAKER / AFP

A virálisan terjedő képen azonban nem a Kreml-palota jellegzetes és jól felismerhető bútorzata köszön vissza: a barokkosan mozgalmas, arany berakásokkal díszített stílbútorok helyett jóval visszafogottabb, sötét mahagóni keretes garnitúra szerepel. A fal színét és a fehér féloszlopokkal váltakozó rendjét viszont majdnem eltalálta a mesterséges intelligencia: az eredeti helyszínhez képest csak pár színárnyalattal kalibrálta félre a fal diszkrét pisztácia zöldbe hajló festését.

A 21. századi politikával és esztétikával foglalkozó olasz Iconografie magazin arra tett javaslatot, hogy a mesterséges intelligenciával előállított képeket a jövőben “Getty AImages”-ként lehetne hivatkozni (a Getty Images mintájára).

Az ilyen államfői vizitekhez hasonló, sajtónyilvános eseményeken kizárólag előre regisztrált, akkreditációval rendelkező fotó- és médiaügynökségek munkatársai vehetnek részt és készíthetnek felvételeket. Az így készült dokumentációt mint szolgáltatást megvásárolhatják tőlük más sajtóorgánumuk is, a kép készítőjét és az általa képviselt ügynökséget azonban kreditálni kell. A Putyin térdeplését ábrázoló kép esetében a szerző személye nem ismert, és egyik megosztásból sem derül ki, hogy honnan vagy kitől vették át a közösségimédia-fiókok az eredeti felvételt.

Bár a kép készülhetett volna olyan helyszínen is, ahová a sajtó munkatársainak nem volt bejárása, a párost körülvevő biztonsági intézkedések miatt nem valószínű, hogy bárkinek is lehetősége lett volna ezt megörökíteni, nemhogy kiszivárogtatni a közösségi médiába – jegyzi meg a Newsweek.


3. Zavaró részletek

A képen látható építészeti részletek és szereplők alakja is tele van glitchekkel. Glitchnek nevezzük, amikor egy rövid zavar áll be egy rendszer működésében, ennek pedig vizuálisan is nyoma lehet. Egy kód vagy algoritmus akadozása általában egymáson elcsúszó mintákat és illeszkedési zavarokat eredményez egy képen belül. Lásd az oszlop függőleges élének göcsörtösségét Putyin alakja mögött:


Ha közelebbről szemügyre vesszük, az egyes testrészek megformálásánál is ordító hibák tűnnek fel: a Hszi Csin-ping haját ábrázoló részlet elmosódott és zajos, a fülek furán deformáltak, és az államfőket kísérő személyzet kezén az ujjak szinte egy masszában olvadnak össze. Szintén feltűnő, hogy Putyin feje aránytalanul nagy a testéhez képest, ezen felül pedig mindkét politikus arca takarásban van. Ez utóbbi talán nem lehet véletlen.
Forrás: DW

Az ingyenesen elérhető képgeneráló programok, mint az OpenAI által fejlesztett DALL-E, eleinte biztonsági okokból blokkolta az arcok generálását – írja a The Decoder. A cég attól félt, hogy a politikusokról és hírességekről készült hamis képek majd elárasztják az internetet. Így amikor először enyhítték a korlátozást tavaly nyáron, akkor is csak nem létező emberekhez lehetett nem létező arcot rendelni. Szeptember óta azonban már valós személyekről is lehet fotorealisztikus arcképet generálni, annak ellenére, hogy a program felhasználási feltételei kikötik, hogy
  • ne töltsünk fel képet más emberekről a beleegyezésük nélkül,
  • csak olyan képeket használjunk, amelyek felhasználási jogaival rendelkezünk is, valamint,
  • ne készítsünk képeket közszereplőkről.
DALL-E-val generált fotó Putyinról, amint foganatosítják a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) március 17-én kiadott elfogatóparancsát. Forrás: Facebook.

Az ajánlások ellenére a program melegágya a képmáshoz való joggal való visszaéléseknek, és az egyre elszaporodó esetek azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia a dezinformáció egyre potensebb eszköze lehet a közeljövőben.

A hamis információk “nehézfegyveréről”, az ultrarealisztikus deepfake-kről a Lakmusz alábbi podcast-adásában beszélgettünk a téma szakértőivel.


+1 AI detektor

A kép- és szöveggenerátorok fejlesztésével párhuzamosan próbál felkapaszkodni egy másik iparág, amely képes észlelni és megbízható információt közölni arról, hogy egy produktumot mesterséges intelligencia hozottt-e létre. Ez a két fejlesztési irány gyakran egy kézben fut össze: a Chat GPT-t megalkotó Open AI például most februárban dobta a piacra az AI felismerésére alkalmas szoftverét.

Vizuális anyagok esetén a Hugging Face nevű francia tech cég kínál ehhez hasonló szolgáltatást, amelyet a Putyin-Hszi képen le is teszteltünk. Az eredmények megosztóak, két próbálkozásra más-más százalék jött ki arra, hogy a kép “emberi” vagy “mesterséges” eredetű.


Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.