Kötelező lesz meghallgatni a magzat szívhangját az abortuszt kérő nőknek a beavatkozás elvégzése előtt, írja elő egy friss, szeptember 15-én életbe lépett minisztériumi rendelet. Az intézkedés szélsőségesen ellentétes reakciókat váltott ki a közbeszédben.
Nőjogi és emberi jogi civil szervezetek “nőellenes” és “megalázó” szabályozásról beszélnek és tüntetést szerveznek “az abortusz korlátozása ellen”. Hasonló felütéssel több ellenzéki politikus, például a momentumos Cseh Katalin, a párbeszédes Szabó Tímea, és Ráczné Földi Judit, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja is elítélték a szigorítást.
Az orvostársadalom megosztottnak tűnik a kérdésben. Több szülész-nőgyógyász névtelenül nyilatkozva fejezte ki aggályait az abortuszt kérő nőket “büntető” új szabályozás ellen. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász pedig az RTL Híradónak nyilatkozta, hogy szerinte semmilyen szakmai alapja nincsen az új intézkedésnek, az abortuszt választó nőkre viszont óriási pszichés terhet ró. A Magyar Orvosi Kamara viszont közleményben hangsúlyozta, hogy a szabályozást nem találják az orvosi etikai kódexszel szembe menőnek.
Kormánypárti politikusokon és véleményvezéreken kívül is vannak viszont, akik a szívhangrendeletet fontos előrelépésként ünneplik a terhességmegszakítások számának visszaszorításáért folytatott küzdelemben.
A kötelező szívhanghallgatás ötletét először Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke terjesztette az országgyűlés elé. Dúró az elmúlt napokban több médiafelületen, például az országos elérésű M1 hírcsatornán és az egyik legolvasottabb online hírportálon, a 24.hu-n is elmondta, hogy örül a kormány lépésének.
Dúró Dóra interjút ad a Mi Hazánk alakuló rendezvényén / Fotó: Botos Tamás/444
Ezekben az interjúkban igyekezett adatokkal alátámasztani álláspontját a kérdésben.
A hozott adatok között azonban több olyat is találtunk, amelyek megtévesztő képet festenek például a kötelező ultrahang- vagy szívhanghallgatás nemzetközi alkalmazásáról, az intézkedés hatásáról, vagy a terhességmegszakítások okairól.
A 24.hu cikkében Dúró Dóra “egy észak-macedón képviselő a Budapesten megrendezett demográfiai konferencián ismertetett adatai” alapján állította, hogy:
“A balkáni országban 2013-ban vezették be” a kötelező szívhanghallgatást abortusz előtt, “és azon nőknek a 20 százaléka, akik meghallották a szívhangot, elállt a terhességmegszakítástól, és a gyermek vállalása mellett döntött.”
Csakhogy a magyar politikus félrevezetően dicséri az észak-macedóniai szabályozást.
Elmagyarázzuk, hogy miért.
A hivatkozott észak-macedón képviselőre a legismertebb hazai konzervatív családpolitikai konferencia, a Novák Katalin köztársasági elnök, korábbi családügyi miniszter nevével fémjelzett Budapesti Demográfiai Fórum, vagy újabb nevén Budapesti Demográfiai Csúcs 2015-ös programfüzetében bukkantunk rá.
Vladimir Gjorchev parlamenti képviselő, nacionalista-kereszténydemokrata politikus egy tudósítás szerint valóban szinte szóról szóra ugyanazt mondta el ezen a fórumon, mint amit Dúró Dóra tulajdonított neki a 24.hu cikkében. A képviselő arról az abortuszszabályozásról beszélt, amelyet 2013-ban vezetett be Nikola Gruevszki jobboldali kormánya, és valóban szigorúbban korlátozta a terhességmegszakítást.
Azt azonban Dúró nem említette meg, hogy azóta az abortuszszabályozás radikális változáson esett át Észak-Macedóniában: a korábbi, szigorúbb szabályozást 2019-ben
Európa egyik legmegengedőbb abortusztörvénye váltotta fel.
Az új jogszabály értelmében
A magzati ultrahang megtekintése és a szívhang meghallgatása az abortusz előtti kötelező tanácsadás része volt a korábbi szabályozás szerint.
A kötelező tanácsadás mára megszűnt, Dúró Dóra azonban ezt a részletet is elfelejtette megemlíteni.
Az új észak-macedóniai szabályozás irányultságát jól mutatja, hogy a szexuális és reproduktív jogokkal foglalkozó Health Education and Research Association (HERA), Észak-Macedóniában működő civil szervezet “sok éves kitartó érdekérvényesítő munka” eredményének értékeli az új szabályozást, “amely előmozdítja a nők jogait, védi a nők egészségét és életét”.
“Végre igazságot szolgáltattak. Az új jogszabály megszünteti az abortuszhoz való hozzáférés minden adminisztratív akadályát”
- ünnepelték az új szabályozást a szervezet honlapján. Hasonlóan lelkendezett a 2019-es törvénymódosításról a témával nemzetközi szinten foglalkozó Nemzetközi Tervezett Szülőség Szövetség (International Planned Parenthood Foundation - IPPF) közleménye is.
Vladimir Gjorchev 2015-ben, az akkor épp kormányon lévő VMRO-DPMNE politikusaként azt állította a II. Budapesti Demográfiai Fórumon, hogy az ultrahang vizsgálattal egybekötött kötelező tanácsadás hatására az abortuszra jelentkező nők 20 százaléka meggondolta magát, és a terhesség folytatása mellett döntött. Ehhez az állításához azonban nem említett forrást a politikus.
Az észak-macedóniai Állami Statisztikai Hivatal készít ugyan nyilvántartást az országban elvégzett abortuszok számáról. A vonatkozó időszakban publikált jelentéseikből pedig kiderül, hogy 2013 és 2019 között, azaz a szigorúbb abortuszszabályozás idején valóban csökkent az országban elvégzett terhességmegszakítások száma.
2012-ben száz terhességre még 23, 2013-ban már csak 21,5 abortusz jutott, 2014-ben 20,5, 2015-ben (a budapesti előadás évében) már csak 19,9, 2019-re pedig száz terhességből 19,1 végződött abortusszal.
Az abortuszok számának csökkenése azonban (akárcsak Magyarországon) Észak-Macedóniában is régebben kezdődött folyamat. Egy-két év kivételével már 1991 óta évről évre kevesebb terhességmegszakítást végeznek az országban
A visszaesés tehát aligha magyarázható kizárólag a Gruevszki-kormány által bevezetett szigorító intézkedésekkel, amilyen a kötelező tanácsadás, ezen belül a magzati szívhang meghallgatása is volt.
Ezt az a tény is alátámasztja, hogy Észak-Macedóniában a trendszerű csökkenés ellenére még a szigorúbb szabályozás ideje (2013-2019) alatt is voltak olyan évek (2017; 2019), amikor az előző évhez képest kicsit nőtt is a 100 terhességre jutó abortuszok száma. *
A témában készült angol nyelvű tudományos publikációk után kutatva is mindössze egyet találtunk, amely a magzati ultrahangfelvétel megtekintése és az abortuszról való döntéshozatal kapcsolatát vizsgálta.
Abortusz-korlátozások ellen tiltakozó nő egy 2022-es berlini tüntetésen / Fotó: John MACDOUGALL / AFP
A Kaliforniai Egyetem kutatói egy nagyvárosi abortuszklinikán 2011-ben megforduló több mint 15 ezer nő ellátási adatait vizsgálták, akiknek a klinikán felajánlották, hogy a beavatkozás előtt megnézhetik a magzatuk ultrahangos felvételét. A nők 42,5 százaléka élt a lehetőséggel, de ezen nők elsöprő többségének (98,4 százalékának) döntését nem befolyásolta a képsorok megtekintése: utána is az abortusz mellett döntöttek. Az ultrahangfelvétel látványa az érintett nőknek azt az elenyésző kisebbségét tántorította el az abortusztól, akik nem, vagy kevésbé voltak biztosak a terhességmegszakítási szándékukban, mikor a klinikára érkeztek.
Dúró Dóra a 24.hu-nak adott interjújában többször is “statisztikai adatokra” hivatkozva tett kijelentéseket az abortuszról, annak okaira és esetleges következményeiről. Kijelentette, hogy:
Még az állításokat tartalmazó cikk megjelenése napján levélben fordultunk Dúró Dórához, hogy ossza meg velünk, pontosan milyen forrásokból (statisztikai adatokból vagy tudományos kutatásokból) idézte ezeket az adatokat, de a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a levelünkre. Pedig egy korábbi tényellenőrzésünknél segített a források beazonosításában: akkor egy 22 éve publikált, 442 nő részvételével az USA-ban készült kutatás alapján állította, hogy “mérések is vannak azzal kapcsolatban”, hogy egy hónappal az abortusz után a nők 10-15 százaléka megbánja a döntését.
Mivel Dúró nem jelölte meg, hogy pontosan milyen adatokra hivatkozva tette az állításait, így ezek közül csak azokat tudtuk ellenőrizni, amelyekre vonatkozóan egyértelmű statisztikai adatok állnak rendelkezésre - így például az abortuszok okairól.
Magyarországon ugyanis a kért és végrehajtott abortuszok számáról valóban készülnek statisztikák a terhességmegszakítás oka szerinti bontásban is. Az abortusz előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat (csvsz) védőnői minden esetben kötelesek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számára egy adatlapon dokumentálni a terhességmegszakítást kérő nő demográfiai adatait (életkorát, családi állapotát, korábbi terhességeinek, megszületett gyerekeinek számát) és a tervezett terhességmegszakítás okát is - olvasható a KSH módszertani tájékoztatójában. Eszerint a bűncselekmény következtében teherbe esett nőknél a “kriminalitás” szerepel a terhességmegszakítás okaként.
Okok szerinti bontásban a legfrissebb adatok 2016-ra vonatkoznak, és a KSH Terhességmegszakítások című tematikus elemzésében fellelhetők. Eszerint 2016-ban az összesen 30 439 elvégzett abortuszból mindössze 11 esetben indokolta a nő választását “kriminalitás”. (Az esetek elsöprő többségében, 96 százalékában a nő “válsághelyzete” volt a döntés oka.)
A valóban elenyészően kicsi szám hátterében azonban az is állhat, hogy az okot szolgáltató bűncselekmény megtörténtéről, illetve annak gyanújáról a nők a rendőrség igazolását kötelesek kérni. Márpedig kriminológiai alapvetés, hogy a szexuális bűncselekményekre “nagyfokú látencia” jellemző: a szexuális erőszak áldozatai szégyenükben, az áldozathibáztatástól vagy a megbélyegzéstől félve nagyon gyakran inkább nem beszélnek a velük történtekről, és inkább rendőrségi feljelentést sem tesznek.
Hogy az abortuszt választó nők saját akaratukból, vagy “külső nyomásra” jelentek meg az egészségügyi intézményekben, arról a magyar ellátórendszerben nem vezetnek statisztikát.
Közreműködött: Német Szilvi