Rég kivezetett észak-macedón szabályozással turnézik a szívhangrendeletet ünneplő Dúró Dóra

A Mi Hazánk parlamenti képviselője úgy tesz, mintha Észak-Macedóniában még mindig érvényes lenne a rendszer, amit Magyarországon épp bevezettek. Emellett ellenőrizhetetlen forrásból származó statisztikákkal érvel az abortuszok szigorúbb korlátozása mellett.

Kötelező lesz meghallgatni a magzat szívhangját az abortuszt kérő nőknek a beavatkozás elvégzése előtt, írja elő egy friss, szeptember 15-én életbe lépett minisztériumi rendelet. Az intézkedés szélsőségesen ellentétes reakciókat váltott ki a közbeszédben.

Nőjogi és emberi jogi civil szervezetek “nőellenes” és “megalázó” szabályozásról beszélnek és tüntetést szerveznek “az abortusz korlátozása ellen”. Hasonló felütéssel több ellenzéki politikus, például a momentumos Cseh Katalin, a párbeszédes Szabó Tímea, és Ráczné Földi Judit, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja is elítélték a szigorítást.

Az orvostársadalom megosztottnak tűnik a kérdésben. Több szülész-nőgyógyász névtelenül nyilatkozva fejezte ki aggályait az abortuszt kérő nőket “büntető” új szabályozás ellen. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász pedig az RTL Híradónak nyilatkozta, hogy szerinte semmilyen szakmai alapja nincsen az új intézkedésnek, az abortuszt választó nőkre viszont óriási pszichés terhet ró. A Magyar Orvosi Kamara viszont közleményben hangsúlyozta, hogy a szabályozást nem találják az orvosi etikai kódexszel szembe menőnek. 

Kormánypárti politikusokon és véleményvezéreken kívül is vannak viszont, akik a szívhangrendeletet fontos előrelépésként ünneplik a terhességmegszakítások számának visszaszorításáért folytatott küzdelemben.

A kötelező szívhanghallgatás ötletét először Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke terjesztette az országgyűlés elé. Dúró az elmúlt napokban több médiafelületen, például az országos elérésű M1 hírcsatornán és az egyik legolvasottabb online hírportálon, a 24.hu-n is elmondta, hogy örül a kormány lépésének.

Dúró Dóra interjút ad a Mi Hazánk alakuló rendezvényén / Fotó: Botos Tamás/444


Ezekben az interjúkban igyekezett adatokkal alátámasztani álláspontját a kérdésben.

A hozott adatok között azonban több olyat is találtunk, amelyek megtévesztő képet festenek például a kötelező ultrahang- vagy szívhanghallgatás nemzetközi alkalmazásáról, az intézkedés hatásáról, vagy a terhességmegszakítások okairól.
 

  • Dúró az Észak-Macedóniában bevezetett rendszert hozta példaként arra, hogy a szívhang meghallgatása csökkenti az abortuszok számát. Az országban azonban változtak a szabályok, és 2019 óta már nem kötelező meghallgatni a magzati szívhangot.
  • Azokban az években, amikor kötelező volt meghallgatni szívhangot az országban (2013-2019), valóban csökkent az abortuszok száma. Ez a csökkenő tendencia azonban már 1991 óta folyamatosan megfigyelhető. 
  • Dúró arról is beszélt, hogy Magyarországon elenyésző azoknak a száma, akik nemi erőszak miatt kérnek abortuszt. A statisztikák valóban kevés esetet regisztrálnak, de ez a szám jóval alacsonyabb lehet, mint az érintett nők valós száma.

 

Észak-Macedónia mostanra már az egyik legmegengedőbb

 

A 24.hu cikkében Dúró Dóra “egy észak-macedón képviselő a Budapesten megrendezett demográfiai konferencián ismertetett adatai” alapján állította, hogy:
 

“A balkáni országban 2013-ban vezették be” a kötelező szívhanghallgatást abortusz előtt, “és azon nőknek a 20 százaléka, akik meghallották a szívhangot, elállt a terhességmegszakítástól, és a gyermek vállalása mellett döntött.”


Csakhogy a magyar politikus félrevezetően dicséri az észak-macedóniai szabályozást. 

Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hivatkozott észak-macedón képviselőre a legismertebb hazai konzervatív családpolitikai konferencia, a Novák Katalin köztársasági elnök, korábbi családügyi miniszter nevével fémjelzett Budapesti Demográfiai Fórum, vagy újabb nevén Budapesti Demográfiai Csúcs 2015-ös programfüzetében bukkantunk rá.

Vladimir Gjorchev parlamenti képviselő, nacionalista-kereszténydemokrata politikus egy tudósítás szerint valóban szinte szóról szóra ugyanazt mondta el ezen a fórumon, mint amit Dúró Dóra tulajdonított neki a 24.hu cikkében. A képviselő arról az abortuszszabályozásról beszélt, amelyet 2013-ban vezetett be Nikola Gruevszki jobboldali kormánya, és valóban szigorúbban korlátozta a terhességmegszakítást.

Azt azonban Dúró nem említette meg, hogy azóta az abortuszszabályozás radikális változáson esett át Észak-Macedóniában: a korábbi, szigorúbb szabályozást 2019-ben

Európa egyik legmegengedőbb abortusztörvénye váltotta fel.

Az új jogszabály értelmében 
 

  • az abortuszt kérő nőknek már nem kötelező speciális, a magzat megtartását propagáló tanácsadáson részt venniük, és aztán 3 napot várni a beavatkozás előtt.
  • Az abortusz az eddigi 10 hetes felső határ helyett már a terhesség 12. hetéig végrehajtható, nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant terhesség, magzati rendellenesség, vagy az anya súlyos válsághelyzete esetén pedig a 22. hétre tolódik ez a határ.
  • A nőknek már nem szükséges kórházi bizottságok előtt hivatalos iratokkal alátámasztani, ha szexuális bűncselekmény áldozataként van szükségük abortuszra.
  • 2021 óta pedig az ország több nőgyógyászatán elérhető megoldás a gyógyszeres terhességmegszakítás.
 

A magzati ultrahang megtekintése és a szívhang meghallgatása az abortusz előtti kötelező tanácsadás része volt a korábbi szabályozás szerint.

A kötelező tanácsadás mára megszűnt, Dúró Dóra azonban ezt a részletet is elfelejtette megemlíteni.

Az új észak-macedóniai szabályozás irányultságát jól mutatja, hogy a szexuális és reproduktív jogokkal foglalkozó Health Education and Research Association (HERA), Észak-Macedóniában működő civil szervezet “sok éves kitartó érdekérvényesítő munka” eredményének értékeli az új szabályozást, “amely előmozdítja a nők jogait, védi a nők egészségét és életét”.
 

“Végre igazságot szolgáltattak. Az új jogszabály megszünteti az abortuszhoz való hozzáférés minden adminisztratív akadályát”

 

- ünnepelték az új szabályozást a szervezet honlapján. Hasonlóan lelkendezett a 2019-es törvénymódosításról a témával nemzetközi szinten foglalkozó Nemzetközi Tervezett Szülőség Szövetség (International Planned Parenthood Foundation - IPPF) közleménye is.
 

Egyébként is csökkent az abortuszok száma
 

Vladimir Gjorchev 2015-ben, az akkor épp kormányon lévő VMRO-DPMNE politikusaként azt állította a II. Budapesti Demográfiai Fórumon, hogy az ultrahang vizsgálattal egybekötött kötelező tanácsadás hatására az abortuszra jelentkező nők 20 százaléka meggondolta magát, és a terhesség folytatása mellett döntött. Ehhez az állításához azonban nem említett forrást a politikus.  

Az észak-macedóniai Állami Statisztikai Hivatal készít ugyan nyilvántartást az országban elvégzett abortuszok számáról. A vonatkozó időszakban publikált jelentéseikből pedig kiderül, hogy 2013 és 2019 között, azaz a szigorúbb abortuszszabályozás idején valóban csökkent az országban elvégzett terhességmegszakítások száma.

2012-ben száz terhességre még 23, 2013-ban már csak 21,5 abortusz jutott, 2014-ben 20,5, 2015-ben (a budapesti előadás évében) már csak 19,9, 2019-re pedig száz terhességből 19,1 végződött abortusszal.

Az abortuszok számának csökkenése azonban (akárcsak Magyarországon) Észak-Macedóniában is régebben kezdődött folyamat. Egy-két év kivételével már 1991 óta évről évre kevesebb terhességmegszakítást végeznek az országban

A visszaesés tehát aligha magyarázható kizárólag a Gruevszki-kormány által bevezetett szigorító intézkedésekkel, amilyen a kötelező tanácsadás, ezen belül a magzati szívhang meghallgatása is volt.

Ezt az a tény is alátámasztja, hogy Észak-Macedóniában a trendszerű csökkenés ellenére még a szigorúbb szabályozás ideje (2013-2019) alatt is voltak olyan évek (2017; 2019), amikor az előző évhez képest kicsit nőtt is a 100 terhességre jutó abortuszok száma. *

A témában készült angol nyelvű tudományos publikációk után kutatva is mindössze egyet találtunk, amely a magzati ultrahangfelvétel megtekintése és az abortuszról való döntéshozatal kapcsolatát vizsgálta.

Abortusz-korlátozások ellen tiltakozó nő egy 2022-es berlini tüntetésen / Fotó: John MACDOUGALL / AFP


A Kaliforniai Egyetem kutatói egy nagyvárosi abortuszklinikán 2011-ben megforduló több mint 15 ezer nő ellátási adatait vizsgálták, akiknek a klinikán felajánlották, hogy a beavatkozás előtt megnézhetik a magzatuk ultrahangos felvételét. A nők 42,5 százaléka élt a lehetőséggel, de ezen nők elsöprő többségének (98,4 százalékának) döntését nem befolyásolta a képsorok megtekintése: utána is az abortusz mellett döntöttek. Az ultrahangfelvétel látványa az érintett nőknek azt az elenyésző kisebbségét tántorította el az abortusztól, akik nem, vagy kevésbé voltak biztosak a terhességmegszakítási szándékukban, mikor a klinikára érkeztek.

Dúró Dóra és a statisztikák


Dúró Dóra a 24.hu-nak adott interjújában többször is “statisztikai adatokra” hivatkozva tett kijelentéseket az abortuszról, annak okaira és esetleges következményeiről. Kijelentette, hogy:

 
  • “Elenyésző – egy százalékra tehető – azoknak a száma, akik nemi erőszak útján megfogant gyermek miatt választják a terhességmegszakítást.”
  •  “Az édesanyák 30-60 százaléka külső nyomásnak engedve végezteti el az abortuszt.”
  • “Az abortuszon átesett nők esetében hatszor akkora az öngyilkosság aránya, mint akik gyermeket szültek.”
  • “Egy kanadai kutatás” szerint  “61 százalékkal megemelkedett a szociális szorongásos zavar azoknál a nőknél, akiknél abortuszt végeztek, és 81 százalékkal nőtt a mentális problémák száma az abortuszon átesett nők körében.”
  • “Az abortusz elvégzése után tíz százalék azoknak az aránya, akik megbánják a terhességmegszakítást.”
  • Valamint hogy “az abortusz 193 százalékkal növeli a mellrák esélyét, 60 százalékkal nagyobb eséllyel szembesülnek a nők vetéléssel egy későbbi várandósság során, és magasabb kockázatnak teszik ki a nőket a meddőség, a halva születés, a vetélés és a koraszülés tekintetében is.”
 

Még az állításokat tartalmazó cikk megjelenése napján levélben fordultunk Dúró Dórához, hogy ossza meg velünk, pontosan milyen forrásokból (statisztikai adatokból vagy tudományos kutatásokból) idézte ezeket az adatokat, de a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a levelünkre. Pedig egy korábbi tényellenőrzésünknél segített a források beazonosításában: akkor egy 22 éve publikált, 442 nő részvételével az USA-ban készült kutatás alapján állította,  hogy “mérések is vannak azzal kapcsolatban”, hogy egy hónappal az abortusz után a nők 10-15 százaléka megbánja a döntését.

Mivel Dúró nem jelölte meg, hogy pontosan milyen adatokra hivatkozva tette az állításait, így ezek közül csak azokat tudtuk ellenőrizni, amelyekre vonatkozóan egyértelmű statisztikai adatok állnak rendelkezésre - így például az abortuszok okairól.

Magyarországon ugyanis a kért és végrehajtott abortuszok számáról valóban készülnek statisztikák a terhességmegszakítás oka szerinti bontásban is. Az abortusz előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat (csvsz) védőnői minden esetben kötelesek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számára egy adatlapon dokumentálni a terhességmegszakítást kérő nő demográfiai adatait (életkorát, családi állapotát, korábbi terhességeinek, megszületett gyerekeinek számát) és a tervezett terhességmegszakítás okát is - olvasható a KSH módszertani tájékoztatójában. Eszerint a bűncselekmény következtében teherbe esett nőknél a “kriminalitás” szerepel a terhességmegszakítás okaként.

Okok szerinti bontásban a legfrissebb adatok 2016-ra vonatkoznak, és a KSH Terhességmegszakítások című tematikus elemzésében fellelhetők. Eszerint 2016-ban az összesen 30 439 elvégzett abortuszból mindössze 11 esetben indokolta a nő választását “kriminalitás”. (Az esetek elsöprő többségében, 96 százalékában a nő “válsághelyzete” volt a döntés oka.)

A valóban elenyészően kicsi szám hátterében azonban az is állhat, hogy az okot szolgáltató bűncselekmény megtörténtéről, illetve annak gyanújáról a nők a rendőrség igazolását kötelesek kérni. Márpedig kriminológiai alapvetés, hogy a szexuális bűncselekményekre “nagyfokú látencia” jellemző: a szexuális erőszak áldozatai szégyenükben, az áldozathibáztatástól vagy a megbélyegzéstől félve nagyon gyakran inkább nem beszélnek a velük történtekről, és inkább rendőrségi feljelentést sem tesznek. 

Hogy az abortuszt választó nők saját akaratukból, vagy “külső nyomásra” jelentek meg az egészségügyi intézményekben, arról a magyar ellátórendszerben nem vezetnek statisztikát.

Közreműködött: Német Szilvi

* Javítás 2022. szeptember 30-án, 15:36-kor: Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a 100 terhességre jutó abortuszok száma 2013 és 2019 között folyamatosan csökkent Észak-Macedóniában. Valójában nem volt folyamatos ez a csökkenés: 2017-ben és 2019-ben az előző évnél valamivel magasabb volt a terhességmegszakítások száma. A csökkenés trendszerű volt, ezzel a két kivétellel.
Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.