Fricz Tamás CÖF-szóvivő, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója döbbenetes vallomásként tálalta azt a kezdettől fogva ismert tényt, hogy nem tesztelték a Pfizer hatását a vírus továbbadására, és hamisan híresztelte, hogy 1200-an haltak meg az oltás következtében.

Tényellenőrző oldalak által már jóval korábban megcáfolt hamis vagy félrevezető állításokat ismételt meg a Pfizer koronavírus elleni vakcinájáról január 4-i publicisztikájában Fricz Tamás.

Fricz politológus, közgazdász, a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja és a szervezet szóvivője. Emellett az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadójaként is dolgozik.

A Magyar Nemzetben „Egy következmények nélküli mondat a Pfizer egyik igazgatójától” címmel közzétett írásában Fricz arra a végkövetkeztetése jut, hogy „valami bűzlik, nem Dániában, hanem a Pfizernél”.

A cikk két fő állítás köré épül:

• Fricz „döbbenetes vallomásnak” nevezi, hogy a Pfizer egyik vezetője egy EP-képviselőnek megerősítette, a Pfizer koronavírus elleni vakcináját a piacra dobás előtt nem tesztelték abból a szempontból, hogy megakadályozza-e a vírus továbbadását is.
• Továbbá egy korábbi amerikai politikusra hivatkozva azt állítja, hogy „a Pfizer saját belső dokumentumai 1 200 halálesetet jegyeztek fel az oltás következtében két hónap alatt”.

Ezeket az állításokat külföldi tényellenőrző oldalak már hónapokkal korábban megvizsgálták, és hamisnak vagy félrevezetőnek találták őket.

• A forgalombahozatal előtt valóban nem tesztelték a Pfizer vakcina vírus terjesztésére gyakorolt hatását (ahogy egyik másik Covid-oltásét sem), csak azt, hogy véd- a tünetes Covid-megbetegedés ellen. De a Pfizer soha nem állította ennek ellenkezőjét, és az engedélyező hatóságok is tisztában voltak azzal, miről szólt a vakcina klinikai vizsgálata.
• A Pfizer belső dokumentumai egyáltalán nem állítják, hogy 1 200-an haltak meg az oltás következtében. Annyi derül ki belőlük, hogy a cég információi szerint ennyien haltak meg - akármilyen okból - az oltás felvétele után, de semmi nem utal arra, hogy a haláleseteknek közük lett volna az oltáshoz.

Első állítás: a Pfizer-vezető „vallomása”

Fricz publicisztikájában arra a 2022. október 10-i európai parlamenti meghallgatásra hivatkozik, amelyen Janine Small, a Pfizer nemzetközi piacokért felelős igazgatója vett részt.

A meghallgatáson Rob Roos holland EP-képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció alelnöke azt kérdezte Smalltól, „tesztelték-e a Pfizer vakcináját arra, hogy megállítja-e a vírus terjesztését, mielőtt a piacra került”. Small erre azt válaszolta, hogy nem volt információjuk a vakcina vírus terjesztésére gyakorolt hatásáról, és hogy „a tudomány sebességével” kellett haladniuk.

Fricz Tamás ezt a „Pfizer-vallomást” életbevágóan fontosnak és döbbenetesnek nevezi. Idézi Roos kommentárját is, miszerint „a Pfizer igazgatójának beismerése ellenére milliókat oltottak be annak a mítosznak a jegyében, hogy másokért is teszed. Ez mostanra vált világossá, hogy csak egy olcsó hazugság volt”.

🚨 BREAKING:

In COVID hearing, #Pfizer director admits: #vaccine was never tested on preventing transmission.

"Get vaccinated for others" was always a lie.

The only purpose of the #COVID passport: forcing people to get vaccinated.

The world needs to know. Share this video! ⤵️ pic.twitter.com/su1WqgB4dO

— Rob Roos MEP 🇳🇱 (@Rob_Roos) October 11, 2022

Fricz azt is állítja, hogy erről az EP-meghallgatásról legfeljebb az „alternatív médiumokban” van szó. Ez azonban nem egészen igaz, az októberi meghallgatás után több tényellenőrző oldal, így a factcheck.org és az AP is írt arról, miért félrevezető az, ahogyan Rob Roos értelmezte a Pfizer-vezető szavait.

Elsősorban azért, mert a Pfizer soha nem állította, hogy a forgalombahozatal előtt vizsgálta volna a vakcina vírus terjesztésére gyakorolt hatását, sőt kimondottan rögzítette ennek ellenkezőjét a vizsgálat eredményéről beszámoló publikációban.

Ahogyan ez a Science folyóiratban megjelent cikk is magyarázza, a vakcinák a beoltott személyeket közvetlenül védik a megbetegedéstől, de indirekt hatásuk is lehet a be nem oltottakra. Az oltás akkor tudja visszaszorítani a vírus terjedését és védeni az oltatlanokat is, ha nemcsak a betegség kialakulását, hanem a tünetmentes megfertőződést is megakadályozza, vagy ha mérsékli annak valószínűségét, hogy a vírust elkapó beoltottak továbbadják a fertőzést – például úgy, hogy csökkenti a szervezetükben lévő vírus mennyiségét.

Fontos tehát különbséget tenni a koronavírussal történő megfertőződés és a Covid-betegség között. A Pfizer-vakcina 2020 decemberi engedélyezésekor a klinikai vizsgálatokból azt tudtuk, hogy az oltás rendkívül magas, 95 százalékos hatékonysággal véd a tünetes megbetegedés ellen, azt viszont nem tudtuk, hogy megakadályozza-e a tünetmentes megfertőződést és/vagy a vírus továbbadását.

Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense, a Védőoltásokról - a tények alapján című szakkönyv szerzője a Lakmusznak azt mondta, a vírus továbbadása elleni védelmet praktikusan nem is lehetett volna tesztelni a vakcina forgalombahozatala előtt, ennek számszerűsítéséhez mindenképpen széleskörű alkalmazás kell.

A tünetmentes fertőződés elleni védelmet is csak úgy lehetne vizsgálni, ha a klinikai kutatás minden alanyát folyamatosan tesztelnék. Már ez sem túl életszerű, de a terjesztésre gyakorolt hatás vizsgálatához igazából ez sem elég, hiszen ebből a szempontból éppen hogy a klinikai vizsgálaton kívüli emberek az érdekesek. Erről tehát a forgalombahozatal előtti vizsgálat nem nyilatkozott.

Ezt a Pfizer nem is titkolta, a klinikai vizsgálat eredményeit közlő tanulmányban világosan leírták, hogy a “végpont” a megerősített, tünetes Covid-megbetegedés volt, és hozzátették, hogy az adatok semmit nem mondanak arról, a vakcina megakadályozza-e a tünetmentes fertőzést („these data do not address whether vaccination prevents asymptomatic infection”). Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója 2020. december-3-án az NBC-nek adott interjújában is elmondta, hogy egyelőre nem biztosak benne, elkaphatják és továbbadhatják-e a vírust a beoltottak is.

A vakcinát az USA-ban engedélyező Élelmezés- és Gyógyszerügyi Hatóság (Food and Drug Administration, FDA), illetve az Európai Gyógyszerügynökség is hangsúlyozta a jóváhagyáskor (2020 decemberében), hogy az oltás tünetmentes megfertőződésre és terjesztésre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert.

Rob Roos állításaiban annyi igazság van, hogy a tudományos publikációk és a hatósági közlemények ellenére az oltási kampány kezdeti szakaszában a közbeszédben valóban túl sok szó esett arról, hogy a vakcina visszaszoríthatja a vírus terjedését is, holott erre akkoriban nem volt bizonyíték. Paul Offit, az FDA tanácsadó testületének tagja az AP-nek azt nyilatkozta, hogy helyesebb lett volna a vakcinák fő előnyére, a súlyos megbetegedések megakadályozására koncentrálni.

Ferenci Tamás is problematikusnak látja, hogy a politikusok, de gyakran még az orvosok kommunikációjában is elsikkadt az a tény, hogy nem ismert a vakcina terjesztésre gyakorolt hatása, sőt szerinte azt sem hangsúlyozták kellően, hogy a megbetegedés elleni védelem időtartama is bizonytalan. “Lehet, hogy ez rövidtávon megnyugtatóbbnak tűnő kommunikációs üzeneteket eredményezett, de már középtávon is visszaütött, például a harmadik oltások kapcsán.”

Ettől függetlenül azóta több kutatás is kimutatta, hogy a Pfizer-vakcina nyújt valamekkora védelmet a tünetmentes megfertőződés és a terjesztés ellen, bár ez a hatás idővel csökken és erősen függ attól is, a vírus melyik variánsával találkozik a beoltott személy.

A már idézett Science-cikk például hivatkozik egy izraeli tanulmányra, amely azt vizsgálta, mekkora hatása van az oltatlan gyerekek megfertőződési esélyére annak, hogy a velük egy háztartásban élő szülőket beoltották-e. A két beoltott szülővel élő gyerekek 71,7 százalékkal kisebb valószínűséggel fertőződtek meg akkor, amikor a koronavírus alfa variánsa volt domináns Izraelben, és 58,1 százalékkal kisebb eséllyel akkor, amikor a delta volt az uralkodó.

Egy kontaktszemélyek megfertőződési esélyeit vizsgáló brit kutatás is azt találta, hogy az oltás (itt a Pfizer mellett az AstraZenecát is nézték) kisebb mértékben szorította vissza a delta variáns terjesztését, mint az alfáét. Azt is kimutatták, hogy a terjesztésre gyakorolt hatás az oltás felvétele után három hónappal már jelentősen csökkent.

Második állítás: a Pfizer belső dokumentuma

Fricz Tamás Paul Craig Roberts korábbi amerikai politikus (Ronald Reagan alatt a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára) blogposztját is idézi. Ebben Roberts olyan dokumentumokat elemez, amelyeket Fricz szerint a Pfizer 75 évre akart titkosítani.

A következőket veszi át az Alapjogokért Központ munkatársa a blogposztból: „A Pfizer saját belső dokumentumai 1 200 halálesetet jegyeztek fel az oltás következtében, és több tízezer káros egészségügyi hatást, köztük szívbetegségeket és spontán abortuszt jegyeztek fel két hónap alatt.”

Ezek az állítások sem újak, az AFP már 2021 decemberében tényellenőrzést írt róluk.

Az 1200 haláleset és a „több tízezer” káros egészségügyi hatás a Pfizer úgynevezett „jóváhagyás utáni nemkívánatos eseményeket” elemző jelentéséből származik. Ebben az szerepel, hogy a 2020. december 11-i első jóváhagyás és 2021. február 28. között összesen 42 086 oltás utáni „nemkívánatos eseményről” szerzett tudomást a Pfizer, ebből 1 223 volt haláleset.

Azonban a jelentés egyáltalán nem állítja, hogy a „nemkívánatos események” az oltás mellékhatásai lennének, és a haláleseteket sem köti az oltáshoz. Ezt a kérdést még csak nem is vizsgálja a dokumentum.

A jelentést a Pfizer a vakcinát az USA-ban jóváhagyó FDA-nek készítette, és összegyűjtöttek benne minden olyan eseményt, amelyet az oltás beadása után jelentettek a gyógyszergyártó cégnek, függetlenül attól, hogy köze volt-e az oltáshoz vagy sem.

„Önmagában az, hogy az oltás megkapása után haltak meg emberek, nem túl meglepő, ez csak akkor nem fordulna elő, ha az oltás halhatatlanná tenné a beoltottakat. A kérdés tehát nem az, hogy haltak-e meg emberek oltás után, hanem hogy többen haltak-e meg, mint ahányan oltás híján haltak volna meg. Erről azonban ez a szám semmit nem mond: az 1200 haláleset nagyon is kedvező szám lehet, ha oltás nélkül 1300-an haltak volna meg. És rossz, ha 1100-an. Az 1200-as számból önmagában semmi nem derül ki” – magyarázta a Lakmusznak Ferenci Tamás.

„Az ilyen adatgyűjtés célja az, hogy ha a kutatók szokatlan jelenségeket észlelnek az adatokban, akkor azokat tovább tudják vizsgálni” – mondta az USA Today-nek Patrick Jackson, a Virginiai Egyetem infektológusa.

A jelentésben ugyanakkor a Pfizer éppen azt állapította meg, hogy az adatok nem utalnak semmilyen új biztonsági kockázatra a vakcinával kapcsolatban.

Az amerikai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (Centres for Disease Control and Prevention, CDC) eddig egyetlen esetben sem állapította meg, hogy a Pfizer-vakcina bárkinek a halálához hozzájárult volna. Az USA-ban közel 670 millió dózis Covid-vakcina beadása után összesen kilenc alkalommal találtak összefüggést az oltás és a halálozás között, de minden esetben a Janssen vakcinájánál.

A CDC adatai jól illusztrálják, hogy az oltás utáni események nem egyenlőek az oltás hatására bekövetkező eseményekkel. Az oltás utáni nemkívánatos események hivatalos amerikai adatbázisában jelenleg 18 977 haláleset szerepel, de mint láttuk, a vizsgálatok ezek közül mindössze kilencnél mutattak ki összefüggést a Janssen-vakcinával.

Az oltásellenes narratívák visszatérő eleme, hogy az oltás utáni eseményeket bármiféle bizonyíték nélkül a vakcina hatásának tudják be. Jó példa erre a Died Suddenly című film, amelynek állításait és manipulációs technikáit részletesen elemeztük a Lakmuszon.

Fricz Tamás cikkében egyébként az az állítás sem stimmel, hogy a belső dokumentumot a Pfizer 75 évre titkosítani akarta.

A nemkívánatos eseményekről szóló jelentést a Public Helath and Medical Professionals for Transparency nevű szervezet publikálta, a honlapjuk szerint 2021. november 17-én, miután az FDA közérdekű adatigénylés keretében kiadta nekik.

A szervezet a Pfizer engedélyezésével kapcsolatos összes dokumentumot kikérte az amerikai hatóságtól. Az igaz, hogy pert kellett indítaniuk az adatok nyilvánosságáért, és az ügyvédjük szerint a per egy pontján az FDA azt szerette volna elérni, hogy csak 75 év alatt kelljen nyilvánosságra hozniuk az összes dokumentumot. 451 ezer oldalról volt szó, és az FDA-nek ki kellett takarnia az összes személyes adatot és üzleti titkot, így a bíróság előtt azzal érveltek, hogy havonta csak 500 oldalt tudnak feldolgozni. Ezzel a tempóval 2096-ra végeztek volna, azonban 2022. január 6-án a bíróság arra kötelezte a hatóságot, hogy havonta legalább 55 ezer oldalt adjon ki.

A szóban forgó Pfizer-jelentést viszont már az ítélet előtt, 2021 novemberében nyilvánosságra hozták. Egy bírósági dokumentumból kiderül, hogy az FDA maga ajánlotta fel ennek a dokumentumnak a gyorsabb kiadását, tehát erre pont nem igaz az az állítás, hogy akár évtizedekre el akarták húzni a publikálását.

Fricz Tamást az Alapjogokért Központ e-mail címén keresztül kerestük meg, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz.

(Nyitókép forrása: Vajda János/MTI/MTVA)