Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára még márciusban, az Országos Polgárőr Szövetség március 15-i ünnepségén beszélt biztonságról és békéről. A polgárőrök munkáját dicsérve több adatot is megosztott arról, hogy mennyire érzik biztonságban magukat az emberek Magyarországon illetve más külföldi országokban.
Rétvári kijelentette, hogy
Kíváncsiak voltunk, hogy az államtitkár milyen forrásokból tájékozódott, de Rétvári Bence nem válaszolt a kérdéseinkre, ezért utánanéztünk az adatoknak. Azt találtuk, hogy a politikus által megosztott német adatok a német szövetségi rendőrség statisztikái alapján stimmelnek, viszont
Címlapi kép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országos Polgárõr Szövetség 1848-49-as forradalom és szabadságharcra emlékezõ ünnepségén Vácon, 2023. március 11. Fotó: MTI/Lakatos Péter
A franciák biztonságérzetének alakulásáról Rétvári kijelentése előtt több mint egy hónappal a hirado.hu is beszámolt. A február 2-i cikk a francia Le Figaro nevű újságban megjelent, a Fiducial/Odoxa céggel közösen készített biztonsági barométert idézi. A felmérés a nyugdíjreform elleni tüntetések fényében vizsgálja azt, mennyire érzik magukat biztonságban a franciák és mennyire tartanak attól, hogy a tiltakozások erőszakba torkollnak.
A kutatást megtaláltuk mind a Fiducial, mind az Odoxa honlapján. Míg Rétvári úgy fogalmazott, hogy 10 emberből 6 nem érzi teljesen biztonságban magát, addig a hirado.hu cikke a százalékot is közli: 56 százalék gyakran vagy néha nem érzi magát biztonságban. Ezt az adatot megtaláltuk a francia felmérésben is.
A másik francia adat számszerűen stimmel, ám azt mind Rétvári, mind a hirado.hu-n megjelent cikk torzítással közölte. Az államtitkár és a hirado.hu is kijelentette, hogy a migránsok lakta negyedekben élők 83 százaléka hiányolja a fokozottabb rendőri jelenlétet.
Az eredeti francia felmérés azonban egyáltalán nem említi a migránsokat, illetve azokat a negyedeket, ahol migránsok élnek, a szöveg csupán „nehéz helyzetű”, vagy „problémás” környékekről beszél.
A hirado.hu ráadásul még egy lépéssel tovább megy, mint Rétvári, cikkükben ugyanis azt is megemlítik, hogy „a franciák 92 százaléka támogatja, hogy a migránsok által sűrűn lakott Nantes-ban és Marseille-ben „civil milíciák” vették át a közterek ellenőrzését, bár 78 százalékuk nem tartja kizártnak, hogy „ez elfajulhat”.
A felmérésben azonban megint csak nem szerepel sem „a migránsok által sűrűn lakott” Nantes, sem Marseille város neve. A felmérés valójában csak arra tér ki, hogy a franciák 92 százaléka megérti azt a reakciót, hogy a környéken élők, szomszédok csoportba szervezik magukat és az utcán, illetve épületekben járőröznek a biztonságuk megőrzése érdekében. (Az is szerepel a kutatásban, hogy 78 százalékuk tart attól, hogy mindez önbíráskodáshoz vezethet, de kisebbségben vannak azok, akik szerint be kellene tiltani ezeket az akciókat.)
Szerettük volna megtudni, hogy a felmérést készítő cégek hogyan definiálják egészen pontosan a „problémás környéket”, de kérdésünkre cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A németországi adatok után kutatva, először egy, a Magyar Nemzet által január végén publikált cikkbe botlottunk bele. Az írás apropóját az adta, hogy január 25-én a Schleswig-Holstein tartománybeli Brokstedt nevű településnél, egy regionális vonaton egy 33 éves, palesztin származású férfi késsel támadt az utasokra és két embert megölt, többeket pedig megsebesített. Erről több médium, többek között a Deutsche Welle és a Reuters is beszámoltak.
A Magyar Nemzet a Bild am Sonntag nevű német lapra hivatkozik és azt írja, hogy Németországban 2022-ben kétszer annyi késes támadás történt a vonatokon és a vasútállomásokon, mint egy évvel korábban. A német lap szerint ezek az adatok a szövetségi rendőrségtől származnak, így mi is hozzájuk fordultunk.
A német szövetségi rendőrség sajtóosztálya megerősítette, hogy míg 2021-ben 44 késsel elkövetett bűncselekmény történt Németországban a vonatokon, addig ez a szám 2022-ben már 82 volt. Megerősítették továbbá azt is, hogy a vasútállomásokon történt késes támadások száma 2021-ben 122 volt, 2022-ben pedig 254.
A Rétvári által példának hozott utolsó adat Svédországra és Magyarországra vonatkozik. Hogy egészen pontosan milyen felmérésre alapozva mondta az államtitkár, hogy a magyarok 85 százaléka biztonságban érzi magát, nem tudjuk. A legközelebbi adat, amit erről találtunk, a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) származik.
A KSH a biztonságérzet alakulásának vizsgálatára a „Mennyire érzi biztonságban magát, ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után?” kérdést teszi fel. A „nagyon biztonságban érzem magam” és az „eléggé biztonságban érzem magam” válaszok 2022-ben több régióban is 85 százalék körül mozogtak, de nem lehetünk benne biztosak, hogy Rétvári is a KSH adatait használta forrásként.
A svéd és magyar adatok összehasonlításakor viszont minden bizonnyal az Ipsos 2022 szeptemberi kutatását vette alapul, jobban mondva egy Magyar Nemzet cikket, amiben a kutatásról írnak. A felmérést a lap január végén szemlézte, amikor már elérhetők voltak a szeptemberinél frissebb adatok az Ipsostól, a Magyar Nemzet mégis azt állította, hogy a tavaly őszi volt a francia kutatócég legutóbbi felmérése. Ráadásul az adatokat nem is adták meg helyesen.
Az Ipsos „Mi aggasztja a világot – 2022 szeptember” című kutatásából a Magyar Nemzet azt szűrte le, hogy „a világon a magyarok aggódnak a legkevésbé a bűnözés és az erőszak miatt hazájukban”. Majd azt írják, hogy a
"a világszerte 28 országot lefedő kutatás szerint átlagosan az emberek 26 százaléka aggódik hazájának a közbiztonsága miatt, míg Magyarországon mindössze négy százalék. Kirívó, hogy a migránsok által sújtott Svédországban az emberek 58 százalékát nyugtalanítja a romló közbiztonság, ezzel a listán a második helyen vannak Chile mögött."
Éppen ezeket az adatokat említette márciusban Rétvári is.
Az adatok az Ipsos felmérésében másképp szerepelnek. Az stimmel, hogy átlagosan az emberek 26 százaléka aggódik a bűnözés és az erőszak miatt, ahogy az is, hogy ez Chilében a legnagyobb probléma. Svédország azonban nem a mádoik, hanem a negyedik helyen áll a maga 51 százalékával (nem 58 százalékkal), Chile, Peru és Mexikó mögött.
Magyarország pedig nem az utolsó helyen áll, hanem az utolsó előtti helyen: míg ugyanis a magyarok 5 százalékát aggasztja a közbiztonság, addig Lengyelországban ez a szám csak 4 százalék.
Kíváncsiságképpen megnéztük az Ipsos 2023 márciusi adatait is (amik a Rétvári-beszéd idején aktuális adatokat tartalmazzák). A friss adatok már kevésbé mutatnak kedvező képet Magyarországra nézve, Svédországra vonatkozóan viszont némi javulás látszik. Idén márciusban a svédek 49 százaléka aggódott a bűnözés és az erőszak miatt, a vizsgált országok közül ezzel az ötödik helyen állnak, egy helyet javítva a tavaly szeptemberi pozíciójukon.
Magyarország viszont rontott egy helyet: a tavaly őszi 5 százalékról idén márciusra már 11 százalékra nőtt azok száma, akik aggódnak a közbiztonság miatt.
