Riasztó gyerekhalálozási adatokkal kelt oltásellenes hangulatot Dúró Dóra

A Mi Hazánk alelnöke arról posztolt, hogy 691 százalékkal nőtt a gyerekek többlethalálozása. Ez a szám azonban önmagában, a Covid-oltással összefüggésbe hozva rengeteg módon félrevezető.

Riasztó számok kezdtek terjedni gyerekek halálozásával és a Covid-oltásokkal kapcsolatban:

“691%-os növekedés tapasztalható a gyermekek többlethalálozásában, mióta az Európai Gyógyszerügynökség kiterjesztette a Pfizer-vakcina sürgősségi felhasználási engedélyét a 12-15 éves gyermekek számára”

- posztolta Facebook-oldalára Dúró Dóra országgyűlési képviselő, a választás előtt oltásellenes szlogenekkel is kampányoló, a “covid diktatúra” ellen lázadó Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. 

Dúró eredeti, szeptember 7-i posztján több mint 1300 lájk és 700 megosztás van. Két nappal később ugyanezt a szöveget újra megosztotta a képviselő, immár a pártja logójával és az “elhallgatott hírek” felirattal kiegészítve.

Azzal, hogy Dúró Dóra két eseményt egymás mellé állít (a többlethalálozás 691%-kal emelkedett, mindez pedig gyerekek Covid-oltásának engedélyezése után történt), könnyen azt a látszatot kelti, hogy a két esemény között ok-okozati összefüggés van.

Dúra Dóra posztja alatt sorjázni kezdtek az oltásellenes kommentek.

Pedig az összefüggésre sem a statisztika, sem egyéb források nem szolgálnak bizonyítékkal.

A poszt emellett több ponton is félrevezető:

  • A felhasznált többlethalálozási statisztikák csak azt mutatják meg, hogy az előzetesen becsülthöz képest mennyien haltak meg;
  • szám szerint nem 691% százalékkal, hanem 7,9% százalékkal több gyerek halt meg 2021 második félévében, mint az év első felében;
  • és a növekedés elsősorban az 5 év alatti korosztályt érintette, akik számára nem volt engedélyezve a Covid-oltás.


"Véletlen?"

Dúró Dóra írása – ahogy azt a Mi Hazánk kérdésünkre meg is erősítette – a posztok alatt is linkelt, a magyarjelen.hu-n megjelent cikk alapján készült. A Magyar Jelen főszerkesztője 2013-as megszűnéséig a Mi Hazánk jelenlegi elnöke, Toroczkai László volt, 2020-as újraindulásakor pedig úgy fogalmaztak: “ismét szükség van a Nemzeti Ellenállásra”.

A cikkben hosszan idézik Dr. Letoha Tamás Facebook-posztját (akire az ismerten oltásellenes Gődény György is rendre hivatkozik), és linkelnek egy cikket a The Exposé nevű oldalról is. Ez a weboldal oldal öndefiníciója szerint “alternatív” médiaplatform, amely azért jött létre, hogy megírja azokat a tényeket, amelyeket a “hatóságok”, illetve a “hazug mainstream média” el akarnak hallgatni. Szerzőikről azt írják, hogy “átlagos, keményen dolgozó emberek”, de nem nevezik meg őket.

Letoha és a The Exposé ugyanazokra az adatokra hivatkozik: az EuroMOMO nemzetközi hálózat többlethalálozási statisztikájára. A The Exposé cikkében a heti adatokból különféle módszerekkel különböző idősávokat választanak ki és átlagolnak. (A módszertanukról részletesen nem írnak, azonban feltűnő, hogy egyes grafikonokhoz több mint egy éves idősávokat hasonlítanak össze egymással, bizonyos hónapok adatait duplán számítva, míg például a 2017-es évből olyan hónapokat is felhasználnak az átlagszámításhoz, amikor nem történt adatfelvétel). Mindezek alapján jutnak arra a következtetésre, hogy “sokkoló”  691 százalékkal nőtt a gyerekek többlethalálozása, mióta engedélyezték a Covid-oltásukat. Arról, hogy a többlethalálozások és az oltások közt van-e összefüggés, a cikk végén úgy fogalmaznak:

“Vajon ez is csak egy szerencsétlen véletlen a 2020 eleje óta bekövetkezett “véletlenek” hosszú sorában? A hatóságok biztosan azt szeretnék, hogy azt hidd. De akkor is meg kell magyarázniuk, hogy Európa-szerte miért hal meg a vártnál ezrekkel több gyerek.”


Mit mutat a statisztika?

Az eredeti adatokat közlő EuroMOMO (European Mortality Monitoring) a WHO és az EU támogatásával működő nemzetközi hálózat. Célja, hogy összegezze a szezonális influenzával, világjárványokkal vagy más környezeti tényezőkkel (így például a hőhullámokkal) összefüggésbe hozható halálozási többletet heti bontásban. Vagyis az adatsorok azt mutatják be, hogy mennyiben tér el a halálozások száma az előzetesen várttól. A hálózatnak 29 ország és régió a tagja, de az utóbbi időben például Ukrajna nem szolgáltatott adatot.

Az EuroMOMO oldalán azt is jelzik: a többlethalálozások statisztikáiban nem jelennek meg a konkrét halálokok, erről nem is gyűjtenek adatokat, így arra is figyelmeztetnek,

hogy a statisztikákból nem lehet következtetéseket levonni ezzel kapcsolatban.

Kiemelik azonban, hogy a Covid-járvánnyal kapcsolatos halálozások miatt ingadozások figyelhetőek meg a statisztikákban, a járvány terjedésétől és az egyes országokban bevezetett vagy felfüggesztett korlátozó intézkedésektől függően.

És mit látunk a hivatkozott adatokban? Az EuroMOMO statisztikáiból az derül ki, hogy a 0-14 év közti gyerekek körében a többlethalálozások száma összességében valóban emelkedett 2021 közepe óta, erre a legutóbbi közleményében az EuroMOMO is felhívja a figyelmet.

A kumulált adatok azt mutatják be, hogy a hetente frissülő adatok alapján összesen hol tart a többlethalálozás.

A heti bontásból az látszik, hogy mennyire ingadozott hétről hétre a többlethalálozások száma.

Képek forrása: EuroMOMO


Ami a számok mögött van

Az EuroMOMO tehát azt közli, hogy az előzetesen várthoz képest mekkora eltérés van a halálozási számokban. Emellett egy tág (0-14 éves) korosztályt vizsgál, és az adatszolgáltatók között nem EU-s országok is szerepelnek (pl. Izrael).

Ehhez képest Eurostat adataiból pontosabb képet kaphatunk: ezek részletesebb korcsoportos bontásban, az EU-s tagországokra vonatkozóan mutatják meg, hogy - nem az előzetesen várthoz képest, hanem pontosan - hány gyerek halt meg az egyes hetekben.

Az Eurostat adataiból látszik, hogy 2017 első féléve és 2021 első féléve között a 14 év alatti gyerekek halálozása folyamatosan csökkent. Majd 2021 második félévében hirtelen nőtt a szám:

összesen 7627 esetről 8232-re, amely 7,9 százalékos emelkedést jelent az előző félévhez képest.

2022. első félévében pedig újra csökkent ez a szám, a korábbiaknál is alacsonyabb szintre.

A korcsoportos bontás azonban megmutatja, hogy a 2021 második félévében történt kiugrás az 5 év alattiak korcsoportját érintette a leginkább.

Az 5 év alattiak körében 8,7 százalékkal emelkedett a halálozások száma, míg az 5-9 éves korcsoportban 1 százalékkal, a 10-14 éves gyerekek közt 7,1 százalékkal nőtt.

Fontos kiemelni tehát, hogy a halálozások száma 2021. második félévében az 5 év alattiak esetében nőtt a legnagyobb mértékben.

Abban a korcsoportban, amelyet egyáltalán nem oltottak.

A Pfizer-vakcina sürgősségi felhasználását ugyanis először csak 12-15 éves gyermekek számára engedélyezték, 2021 májusában, az 5-11 év közti gyerekek oltása pedig 2021 decemberében kezdődött meg Európa országaiban.

Ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan mi áll a halálozási számok 2021-es emelkedésének hátterében, további kutatások szükségesek, ahogy erre az EuroMOMO is felhívta a figyelmet. A témával foglalkozó FactLab tényellenőrző oldalnak nyilatkozó szakértők kiemelték, hogy 2020-ban voltak érvényben a legszigorúbb korlátozások a járvány miatt Európa-szerte, így ezt az időszakot a legtöbben – így a gyerekek is – otthon töltötték. A fiatal korosztályra vonatkozó számokat így például befolyásolhatja, hogy egyes betegségeket (például légzőszervi betegségeket, influenzát) a karantén idején kevésbé kaptak el, és a megbetegedések akkor jelentkeztek, amikor visszatértek a közösségeikbe.

Azt pedig szintén érdemes megjegyezni, hogy 2021 második félévében összességében még így is kevesebben haltak meg a vizsgált korcsoportokban, mint 2019 második félévében és azt megelőzően.

Tehát mindazoknak a posztoknak és cikkeknek, amelyek azt sugallják, hogy az oltásoknak köze lehet ahhoz, hogy több gyerek halt meg egy adott időszakban, nincsen adatokkal alátámasztható bizonyítékuk.
 

Biztonságos és hatékony

A koronavírus-járvánnyal, illetve az oltásokkal kapcsolatban sok hamis hír terjedt már, és ez a gyerekek oltásával kapcsolatban is így történt. Ezeket azonban többen is cáfolták már, így például az AFP egyik, a témával foglalkozó cikkében kifejezetten a Covid-oltások gyerekek szervezetére gyakorolt hatásáról szóló megalapozatlan állításokat cáfolta. Az 5-11 év közti gyerekek oltásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról írt már többek közt cikket a Telex és a Válasz Online is.

Vezető magyar kutatók a Magyar Tudományos Akadémia ismeretterjesztő olalán úgy fogalmaztak 2021 decemberében megjelent cikkükben:

“Az mRNS-oltásokkal végzett, publikált klinikai vizsgálatok alapján most már, több százezer 5 év feletti gyermek oltása után elmondható, hogy az oltás biztonságos és hatékony immunválaszt vált ki.”

Mészner Zsófia infektológus, védőoltás-specialista a Népszavának korábban azt nyilatkozta:

“A gyerekek általában jól viselik az oltásokat, de a Pfizer szóban forgó vakcinája minden életkorban a legjobban tolerálhatók közé tartozik.”

Mint minden oltásnak, a koronavírus elleni oltásnak is lehetnek mellékhatásai, ezeket az Európai Gyógyszerügynökség folyamatosan figyelemmel követi és tájékoztatást nyújt róluk. Gyerekek esetében leginkább enyhe vagy közepesen kellemetlen oltási reakciók léphetnek fel, mint például a láz, fáradtság, fejfájás, hidegrázás, hasmenés, ízületi és izomfájdalom. Ritka oltási reakció lehet a nyirokcsomó-duzzanat és a bőrérzékenység, még ritkább a szívizomgyulladás. 

Az ügynökség legfrissebb, 2022. augusztus 3-i tájkoztatója szerint 

az összes engedélyezett Covid-19 vakcina biztonságos és hatékony,

"az előnyök továbbra is meghaladják a kockázatokat, figyelembe véve a Covid-19 betegség kockázatait, a vele járó szövődményeket, valamint azt, hogy tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy az oltások csökkentik a Covid okozta halálesetek és kórházi felvételek számát".

Az ügyben kerestük a Mi Hazánk Mozgalom sajtóosztályát is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Dúró Dóra szerint van-e összefüggés a gyerekek többlethalálozása és az oltás engedélyezése között, ha viszont nincs, akkor miért fogalmazott posztjában úgy, ahogy. Kérdésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ha mégis megérkezik, frissítjük azt.

A cikk elkészítésében Haszán Zoltán segített.
Frissítés (2022. szept. 14. 20:27): A címlapi ajánlóban hibásan 961 százalékot írtunk 691 százalék helyett, ezt javítottuk.

Címlapkép: ROBERT MICHAEL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.