A Lakmusz egy szerkesztőség, ahol újságírók dolgoznak. Mint a legtöbb újságnak, nekünk is az a célunk, hogy megbízható, ellenőrzött információkat kínáljunk az olvasóinknak.
Az egyik (de nem az egyetlen) terület, amivel hangsúlyosan foglalkozunk, hogy figyeljük, milyen állítások terjednek a nyilvánosságban. Hogy mit mondanak a politikusok és más közhatalommal bíró emberek és intézmények, vagy a nyilvánosság más olyan szereplői, akiknek a szava sokakhoz eljut. Azt vizsgáljuk, milyen bizonyítékok vannak (vagy nincsenek) az ő állításaik mögött.
Ez nem valamilyen különleges, korábban még sosem alkalmazott módszer, egy sor újság végez ilyen vagy ehhez hasonló munkát, a különbség talán annyi, hogy ez nálunk kiemelt terület. Ezt a tevékenységet mostanában sok helyen “fact-checkingnek” vagy magyarul “tényellenőrzésnek” nevezik, bár vitatható, hogy ez a szó írja-e le legjobban, amit csinálunk.
Az elmúlt években a technológiai fejlődés következtében átalakult a nyilvánosság, megváltozott az információ terjedésének logikája és sebessége. Pont emiatt esélyünk sincs minden fontos állítást ellenőrizni a nyilvánosságban, erre a világ összes újságírója sem lenne elég. Azt reméljük viszont, hogy rá tudunk mutatni olyan módszerekre, forrásokra, olyan fajta kritikus látásmódra, ami segíthet eligazodni olvasóinknak akkor is, amikor nem a Lakmuszt olvassák.
Sokféle formátummal kísérletezünk. Vannak rövid és hosszú cikkeink, olvashattok nálunk interjút, elemzést, kutatást, hírcikket, módszertani összefoglalót, vannak élő videóink, podcastunk, szervezünk beszélgetéseket és képzéseket, szóval próbálunk sokszínű, érdekes és közszolgálati újságot csinálni.
A tényellenőrzés - jó esetben - többféle formában is része egy újság mindennapi működésének. Például egy gazdasági újságíró a cégbírósági iratokon nézheti meg, hogy valóban annyira nyereséges-e egy cég, mint ahogy a tulajdonosok állítják. De tényellenőrzés az is, amikor egy újságnál a belső szerkesztési folyamat részeként a megjelenés előtt még egyszer átnézik a cikket, hogy biztosan ne maradjon benne pontatlanság.
Az elmúlt években azonban sok helyen a tényellenőrzés az újságírás egyik külön műfajává vált, sőt, egyre több, kifejezetten tényellenőrzésre szakosodott szerkesztőség is megjelenik: az első ilyen szerkesztőségek még a kétezres évek elején jöttek létre, majd a 2010-es években, különösen a 2016-os amerikai elnökválasztást követően erősödött meg a szerepük.
Világszerte nagyon sok szerkesztőség foglalkozik ilyen munkával. Magyarországon az Urban Legends és az AFP Ténykérdés dolgozott már korábban is fókuszáltan ezen a területen, a Lakmusz pedig az első nagyobb, dedikált műhely.
Olyan információkat és kijelentéseket ellenőrzünk, amelyek nagy közönséghez jutnak el: megnézzük, hogy ezek mögött állnak-e tények, bizonyítékok, adatok. Minden kijelentést ugyanolyan alapelvek és módszertan alapján vizsgálunk, erről itt írtunk bővebben.
Nem. Nem dolgunk, hogy bárkinek megmondjuk, mit gondoljon, miben higgyen, milyen döntéseket hozzon. A munkákkal abban szeretnénk minél több embernek segíteni, hogy megbízható, több oldalról ellenőrzött információk alapján tudja értékelni Magyarország és a világ történéseit.
Ez nem igaz, egyáltalán nem múlik rajtunk. Ha mi valamiről azt mondjuk, hogy nincs rá bizonyíték, esetleg azt, hogy nem igaz, annak legfeljebb a Lakmusz olvasóira lehet hatása. Nem döntjük el, mi terjedjen a közösségi oldalakon, nem mondjuk meg, miről szóljanak a hírek a rádióban, mit mondjanak be a tévéhíradóban. Senkit sem korlátozunk abban, hogy azt gondoljon, mondjon, írjon, amit jónak lát, mi maximum annyit teszünk, hogy megírjuk: a mi vizsgálatunk szerint van-e az adott állítás mögött bizonyíték.
Itt tudod megnézni, melyik országban ki a Facebook partnere. Magyarországon a francia AFP hírügynökség, akik a már említett Ténykérdés nevű oldalt is csinálják. Az AFP a Lakmusznak is fontos partnere, tartottak nekünk szakmai képzést, egyes cikkeik is megjelennek az oldalunkon, de a két szerkesztőség egymástól függetlenül működik, semmilyen beleszólásunk sincs az AFP munkájába, így a Facebook számára végzett tényellenőrzésbe sem.
Az AFP a világ több országában is végez a Facebooknak ilyen tényellenőrző munkát, ezt írják róla:
“Az AFP a Facebookkal együttműködve küzd a dezinformáció terjedése ellen, akárcsak tucatnyi másik tényellenőrzéssel foglalkozó szervezet, amik megszerezték az IFCN (International Fact-Checking Network - Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat) minősítését. Az együttműködés keretében a Facebookon álhírként jelentett tartalmak egy részét megvizsgáljuk, de az AFP-nek teljes szerkesztői szabadsága van a sztorik kiválasztásában és elkészítésében. Az AFP megítélése szerint az együttműködés hozzájárul a nagy közösségi platformokon terjedő dezinformáció elleni küzdelemhez. Amikor például az AFP megcáfol egy hamis állítást, ami a Facebookon terjed, a platform figyelmeztetéssel látja el a félrevezető posztot, és olyan hivatkozást fűz hozzá, ami az AFP tényellenőrző cikkére mutat. A statisztikák azt mutatják, hogy a munka eredményeként az ilyen posztokat kevesebbet osztják meg: a megcáfolt hamis állítások ritkábban jelennek meg a facebookos hírfolyamban, így kevesebben találkoznak velük. Az AFP valamennyi ellenőrzésének eredményét nyilvánosan publikálja saját felületén.”
Ha egy politikus azt állítja, hogy esik az eső, egy másik pedig azt, hogy nem, akkor nekünk nem az a dolgunk, hogy mindkettejüket azonos terjedelemben idézzük egy cikkben, és ezzel letudjuk a dolgot, hanem az, hogy kimenjünk az utcára, és megnézzük, hogy esik-e vagy sem, és megírjuk, mi a valóság.
A Lakmusz szerkesztőségében - bár az élet ezer fontos kérdéséről ezer különböző dolgot gondolunk - abban egyetértünk, hogy léteznek tények, és ezek jelentik a munkánk alapját. Igyekszünk olyan témákkal foglalkozni, ahol az állítások megerősíthetőek vagy cáfolhatóak adatokkal vagy más bizonyítékokkal. Minden esetben arra törekszünk, hogy a munkánkat pártpolitikai vagy bármely egyéb elfogultság nélkül végezzük.
Mindez nem jelenti azt, hogy érzelmek vagy személyes meggyőződés nélküli robotok lennénk. A függetlenség azt jelenti, hogy a tartalommal kapcsolatos döntések csak és kizárólag a szerkesztőség kezében vannak. Azt, hogy minden esetben a legjobb szakmai tudásuk szerint, a módszertanunkban lefektetett alapelvek szerint végezzük a munkánkat, ha pedig hibát követünk el, azt transzparensen jelezzük.
Te magad. A cikkeinkben minden esetben feltüntetjük, hogy milyen forrásokra, adatokra támaszkodtunk, milyen lépéseket tettünk egy-egy állítás ellenőrzéséhez, ehhez milyen technikai eszközöket használtunk. Ezzel is igyekszünk segíteni, hogy saját magad is ellenőrizhesd az állítást - vagy bármelyik másikat, amelyik szembejön veled.
A Lakmusz ennek az európai uniós pályázatnak eredményeként jött létre 2022 januárjában, a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO - Hungarian Digital Media Observatory) projekt első fázisának részeként. A pályázaton egy nemzetközi konzorcium nyert, amelynek a francia AFP hírügynökség, a Magyar Jeti Zrt. (a Lakmusz, a Qubit és a 444 kiadója), a médiakutatókat tömörítő Media Universalis Alapítvány, és a lakmusz.hu oldalt fejlesztő és üzemeltető, francia ePressPack volt a tagja.
A projekt 2023 januárjától egy új, kibővített szakaszába lépett. A második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg, és a Lakmusz 5 másik szervezettel dolgozik együtt (Political Capital, Mérték Médiaelemző Műhely, AFP, Idea Alapítvány, ePressPack). A projektről bővebb információk itt találhatók, a projekt közös oldala pedig itt érhető el.
A Lakmusz projekt első szakaszában 2021. októbere és 2023. januárja között az Európai Bizottság az oldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. részére 130 611 euró támogatást biztosított a “EU grants for small-scale online media: supporting high-quality news products and tackling fake news” pályázat keretében. A második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság, és minden tevékenységben teljes függetlenséget élvez.
Az uniós támogatáson felül az elmúlt hónapokban 4 forrásból összesen 20 ezer eurót el nem érő összeget kaptunk:
Nem, a tartalommal kapcsolatos döntések csak és kizárólag a szerkesztőség kezében vannak, abba kívülről senki sem szólhat bele. Bármely szervezettel csak abban az esetben működünk együtt, illetve abban az esetben fogadunk el támogatást, ha a szerkesztőségi függetlenségre vonatkozó alapelvünket elismeri és tiszteletben tartja. Ezt az autonómiát egyébként az unió maga is garantálja a támogatási szerződésben, és meg is követeli.
Valamennyi magyar cég legfontosabb adatai, így például a tulajdonosi körre vonatkozó információk is bárki számára elérhetőek az Igazságügyi Minisztérium online céginformációs adatbázisából itt. A kiadó többségi tulajdona fele-fele részben Kardos Gábor vezérigazgató és Uj Péter 444 főszerkesztő kezében van. Rajtuk kívül 28 százalékos, kisebbségi tulajdonrésze van a Digital News Ventures (DNV) nevű tőkealapnak, aminek Media Development Investment Fund (MDIF) non-profit tőkebefektetési alap a tulajdonosa.
A Magyar Jeti Zrt utolsó pénzügyileg lezárt évében, 2022-ben a bevétel 1.268 milliárd forint volt. Ez a kiadó összes kiadványának és tevékenységének együttes bevétele. A Magyar Jeti Zrt 2022-es bevételében 5 százalékot önmagában meghaladó forrás:
