"Többször elhangzott, hogy a mostani törvény elfogadása után többen elmennek az országból. Semmiképpen nem javasolnám nekik, hogy elmenjenek ebből az országból, mert bármelyik országba mennek, mindenhol magasabb adózással fognak találkozni. Több társasági adót fognak fizetni, több személyi jövedelemadót fognak fizetni, és több munkaadói járulékot fognak fizetni.”
Ezek Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkárának szavai, amelyekkel ellenzéki képviselők kritikus felszólalására reagált a kata, azaz a kisvállalkozók tételes adója szabályait teljesen átíró törvényjavaslat parlamenti vitájában. A július 12-én tartott vitát követően, egy nappal a törvényjavaslat benyujtása után, a kormánypártok parlamenti képviselői meg is szavazták a törvénymódosítást.
De valóban ne lenne olyan ország, ahol a fideszes javaslat megszavazását szorgalmazó Tállai felsorolásában szereplő adóterhek kisebb mértékűek, mint Magyarországon?
Ennek néztünk utána, és elég volt csak az OECD, azaz a Gazdásági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországainak adórendszereit összehasonlítani, hogy kiderüljön: Tállai tévedett. Már ebben a körben is találni olyan országokat, ahol alacsonyabb a Tállai által említett adók mértéke.
A magyarországon működő gazdasági társaságoknak jelenleg a nyereségük 9 százalékát kell társasági adó (tao) formájában befizetniük az államkasszába. Ez 2017. január 1-je óta van így, korábban magasabb, és egy- helyett kétkulcsos volt ez az adónem: 500 millió forintos profit alatt annak 10 százalékát, afelett 19 százalékát fizették a cégek.
Az intézkedéssel az EU-s országok közül valóban Magyarországon lett a legalacsonyabb a társasági adó (az offshore-világban többek közt ezért is emlegetik Magyaroszágot - kis túlzással - adóparadicsomként).
Az EU-n kívül azonban van olyan ország, ahol még a magyarnál is alacsonyabb a tao.
Az alábbi ábrán az OECD-tagországok összehasonlításából is látszik, hogy a társasági adó mértéke Svájcban 8,5 százalék, tehát alacsonyabb, mint Magyarországon.
A PwC könyvvizsgáló cég összehasonlításából pedig az látszik, hogy a Karib-térségben elhelyezkedő Barbadoson még ennél is alacsonyabb, 5,5 százalékos a társasági adó legmagasabb kulcsa. Az adó mértéke ráadásul a cégek profitjának növekedésével fokozatosan csökken.
Emellett a régiós versenytárs Montenegró progresszív, többkulcsos tao-rendszere is 9 százalékos adót vet ki a cégekre 100 ezer eurós nyereség alatt. Ott viszont a nyereséggel együtt az adóteher is növekszik.
A személyi jövedelemadó (szja) mértéke Magyarországon egységesen 15 százalék, ami a magasabb jövedelmű adózóknak jó hír. Nekik ugyanis OECD-összehasonlításban tényleg kevés helyen alacsonyabbak az adóterheik.
De mégis létezik ilyen hely: Svájcban őket csak 8,8 százalékos szja terheli.
Az alacsony, vagy közepes jövedelműek viszont már több olyan országot találnának az OECD tagállamai között is, ahol kevesebb személyi jövedelemadót fizethetnének.
A legkevesebbet keresőket egyenesen szja-mentesség illeti Svédországban, Luxemburgban, Finnországban, Németországban, Ausztriában, Ausztráliában, Svájcban, Kolumbiában vagy épp Costa Ricán. De a magasabb, a 2-3. grafikonon ábrázolt jövedelmi sávba tartozók szja-kulcsa is a magyarországi alatt marad például Norvégiában, Mexikóban vagy Chilében.
Ismét megnézve a PwC összehasonlítását látható, hogy Magyarország régiós versenytársai közül is vannak alacsonyabb szja-t kiszabó országok: Romániában, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában egységesen 10 százalék, Moldovában 12 százalék ez az adónem, Koszovóban pedig sávos rendszerben sem haladja meg a 10 százalékot.
A magyar adórendszerben a munkáltatókat jelenleg egyedül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szochó) terheli a munkavállalók után. Ebből az adónemből is vetettek ki alacsonyabb mértékűeket az OECD tagállamaiban.
Az OECD adatbázisában Magyarországnál ugyan még a 2021-es 15,5 százalékos szochó szerepel. De még a 13 százalékos adókulcsnál is bőven akadnak alacsonyabbak az OECD-országokban, köztük olyan európai államokban, mint Hollandia, Írország, az Egyesült Királyság vagy Észtország.
Régiós összehasonlításban a már emlegetett Romániában is alacsonyabbak a munkáltatói járulékok: a PwC összegzése alapján a munkáltatókat
terheli az alkalmazottaik után.
Címplapon: Tállai András a katatörvény vitáján a parlamentben. Fotó: Németh Dániel / 444
E-mailben a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán keresztül megkérdeztük Tállai András államtitkárt, milyen adatokra alapozva tette szóban forgó kijelentését a parlamentben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
