Senki nem tudja megmondani, mire alapozta Orbán, hogy szankciók nélkül a felére csökkenne az infláció

Közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a kérdésben, de egyik sem tudott a miniszterelnök kijelentését alátámasztó dokumentumot mutatni.


Orbán Viktor tavaly szeptember 26-án, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján elmondott napirend előtti felszólalása a kormányzati kommunikáció újabb fordulatát jelezte. A miniszterelnök beszédében a növekvő inflációért már nem az orosz-ukrán háborút, hanem egyértelműen az EU szankciós politikáját tette felelőssé.

„Beszéljünk egyenesen: Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek” – mondta Orbán, majd hozzátette, hogy „ha megszüntetnék a szankciókat, az [energia]árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne”.
 

A kormány Facebook-oldalán rögtön népszerűsíteni kezdték a miniszterelnök tézisét, szeptember 29-i bejegyzésükben megismételték, hogy a szankciók megszüntetése esetén minimum megfeleződne az infláció.

A szankcióellenes politikáról azóta egy nemzeti konzultációt is tartottak, Orbán pedig továbbra is hangoztatja a szankciók és az infláció összefüggéséről szeptemberben elmondottakat. Január 13-i rádióinterjújában is úgy fogalmazott, hogy „ha a szankciókat megszüntetnék, akkor pillanatok alatt az energia ára leesne és vele együtt az általános árszínvonal, vagyis az infláció is azonnal megfeleződne”.

Szeptember 26-i felszólalásában Orbán annyival magyarázta a szankciók és az infláció közötti összefüggést, hogy az akkor még életbe sem lépett olajszállítási szankció, illetve a földgázvásárlás szankcionálásának “napirendre vétele” miatt három-négyszeresükre nőttek az energiaárak, és ez 15-20 százalékos inflációhoz vezetett Magyarországon.

Minthogy a miniszterelnök egy viszonylag konkrét helyzetleírást és gazdasági előrejelzést adott, úgy gondoltuk, lennie kell a kormánynál egy ennél részletesebb számításnak, ami alátámasztja, hogy a magyarországi inflációért legalább felerészben a szankciók felelősek, és hogy a szankciók megszüntetésével az infláció megfeleződne.

Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a miniszterelnök felkészítésében, a kormányzati kommunikációban, az energiabeszerzésben vagy a gazdasági prognózisok készítésében.

Azonban egyetlen minisztérium sem tudott olyan dokumentumot, számítást vagy hatástanulmányt mutatni, ami alátámasztaná az Orbán által elmondottakat.

Vagy azt válaszolták, hogy egyáltalán nincs a birtokukban ilyen dokumentum, vagy teljesen általános választ adtak, ami nem bizonyítja az uniós szankciós politika és a magyarországi infláció közötti összefüggést.


Az adatigénylések

Először a Miniszterelnöki Kabinetirodához címeztük a megkeresést, mert a kormánytagok feladatkörét kijelölő rendelet szerint a Rogán-minisztérium felel a miniszterelnök kommunikációs felkészítéséért és a kormányzati kommunikációért, továbbá a Kabinetiroda szakmai előkészítő anyagokat is kérhet a miniszterelnök részére.

Október 13-án adtuk be az adatigénylésünket. Azt kértük, küldjenek el a kormány kezelésében lévő minden olyan adatot, illetve dokumentumot (számítást, hatástanulmányt), amelyre a miniszterelnök és a kormány az infláció megfeleződésével kapcsolatos kijelentéseket alapozta, illetve amelyek a kijelentéseket alátámasztják.

A Kabinetiroda október 28-án azt válaszolta, hogy a kért adatokat nem kezeli.

Ezután november 4-én öt további helyre adtuk be az adatigénylést:
 
  • a Miniszterelnöki Kormányirodához,
  • a miniszterelnök politikai igazgatójához,
  • a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz,
  • a gazdaságfejlesztési miniszterhez és
  • a Pénzügyminisztériumhoz.

A Kormányirodát azért gondoltuk illetékesnek, mert feladatköre szerint „segíti a miniszterelnök tevékenységét”, illetve „szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást” kérhet kormányzati szervektől.

Azonban november 18-án azt a választ kaptuk, hogy a kért adatok tekintetében nem minősülnek adatkezelőnek.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója "felelős a miniszterelnök munkájához kapcsolódóan szükséges háttéranyagok, felkészítők, elemzések elkészítéséért".

Őt is megkerestük, de mivel a politikai igazgató a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik, Orbán Balázs nevében is a Kabinetiroda válaszolt november 18-án. Azt írták, hogy az adatigénylést már korábban megválaszolták, tehát az október 28-i levelükre utaltak vissza, amelyben azt írták, nincs a kezelésükben olyan adat, ami megalapozná a miniszterelnök kijelentéseit.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium "az energiaforrások külföldről történő beszerzésével összefüggő feladatokat" látja el, és mivel Orbán elsősorban az energiaárak emelkedését kötötte össze a szankciókkal, feltételeztük, hogy a külügynél is lehetnek ezzel kapcsolatban dokumentumok.

Azonban a minisztérium november 18-án arról tájékoztatott, hogy „a feltett kérdésekkel kapcsolatban közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot nem kezel”.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter feladatköre alapján "folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi a gazdaságpolitikai lépéseket és szükség esetén javaslatot tesz a Kormány részére a beavatkozásokra".

A miniszter kabinetje a „szankciós inflációval” kapcsolatos adatigénylés 15 napos határidejét 45 napra meghosszabbította, így csak december 19-én válaszoltak. Válaszuk szerint „a Kormány folyamatosan nyomon követi a globális, a regionális és a hazai makrogazdasági folyamatokat is, amely során a nyilvánosan elérhető adatforrások, illetve publikációk széles körére támaszkodik (Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, OECD, Eurostat, stb.), elemzéseit pedig ezek szintézisére építi”.

Munkájuk általános leírásán túl tehát semmi konkrétat nem mondtak arról, miért csökkenne azonnal a felére az infláció a szankciók eltörlésével.

Végül megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, hiszen a pénzügyminiszter feladata figyelemmel kísérni és elemezni „a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai intézkedések gazdasági hatásait”.

A minisztérium két alkalommal is élt a 45 napos hosszabbítással, így a válaszuk csak január 23-án futott be. Ebben szintén általánosságban írtak arról, hogy a kormány évente legalább kétszer makrogazdasági és költségvetési előrejelzést készít, és hogy a középtávú tervezésnek mindig a legfrissebb előrejelzésen kell alapulnia.


Mi lesz az inflációval?

A Pénzügyminisztérium figyelmünkbe ajánlotta a legutóbbi, 2022 decemberében közzétett makrogazdasági és költségvetési előrejelzést. Ebben a hatoldalas dokumentumban az szerepel, hogy a 2022-ben tapasztalt átlagosan 14,6 százalékos infláció után 2023-ban 15, 2024-ben 4,3 százalék lesz az éves áremelkedés a minisztérium szerint.

Arról, hogy az infláció alakulása hogyan függ össze a szankciókkal, semmit sem mond a dokumentum, és az sem derül ki belőle, hogy a 2024-es csökkenésnél a szankciók fennmaradásával vagy eltörlésével számoltak.

Mindenesetre a miniszterelnök arról beszélt, hogy a szankciók eltörlése azonnal megfelezné az inflációt – a 2024-re prognosztizált csökkenés ezt a kijelentést semmi esetre sem alapozza meg.

A kormány előrejelzése egyébként nagy vonalakban egybecseng a Nemzeti Bankéval. Az MNB legfrissebb, decemberi inflációs jelentésében a 2022-es 14,4-14,6 százalék után 2023-ra 15 és 19,5, 2024-re 2,3 és 4,5 százalék közé várja az éves inflációt. A jegybank 2023 második felétől számít jelentősebb csökkenésre, de ők sem tesznek említést arról, hogy prognózisukban a szankciók eltörlésével kalkulálnának.

Legutóbbi, január 27-i rádióinterjújában már Orbán Viktor is a szankciók eltörlésének említése nélkül beszélt az infláció várható csökkenéséről. Azt mondta, a kormány beadta „az infláció elleni gyógyszert” a nemzetgazdaságnak, február-március tájékán csökkeni kezd majd az infláció, 2023 végére pedig – havi alapon számolva - egyszámjegyű lesz.

Mivel 2022 decemberében 24,5 százalékos volt az áremelkedés 2021 azonos hónapjához képest, a miniszterelnök legújabb jóslata azt jelenti, hogy év végére a szankciók megszüntetése nélkül is meg fog feleződni az infláció.

A Lakmuszon korábban írtunk arról, hogy már a háború is csak részben volt felelőssé tehető a magyarországi inflációért, hiszen az áremelkedés már korábban elkezdődött.

Bemutattuk az EU Oroszország elleni szankcióit is. Utóbbi cikkünkből kiderült, hogy szeptemberben, amikor Orbán először értekezett a szankciók inflációs hatásáról, még semmilyen energiaszankció nem lépett életbe az EU-ban. Az olajszankciók első üteme decemberben élesedett, de a behozatali tilalom alól a csővezetéken szállított olaj, és ezzel Magyarország, mentességet kapott. 

(Nyitókép forrása: MTI/Máthé Zoltán)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz