Közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a kérdésben, de egyik sem tudott a miniszterelnök kijelentését alátámasztó dokumentumot mutatni.

Orbán Viktor tavaly szeptember 26-án, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján elmondott napirend előtti felszólalása a kormányzati kommunikáció újabb fordulatát jelezte. A miniszterelnök beszédében a növekvő inflációért már nem az orosz-ukrán háborút, hanem egyértelműen az EU szankciós politikáját tette felelőssé.

„Beszéljünk egyenesen: Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek” – mondta Orbán, majd hozzátette, hogy „ha megszüntetnék a szankciókat, az [energia]árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne”.

A kormány Facebook-oldalán rögtön népszerűsíteni kezdték a miniszterelnök tézisét, szeptember 29-i bejegyzésükben megismételték, hogy a szankciók megszüntetése esetén minimum megfeleződne az infláció.

A szankcióellenes politikáról azóta egy nemzeti konzultációt is tartottak, Orbán pedig továbbra is hangoztatja a szankciók és az infláció összefüggéséről szeptemberben elmondottakat. Január 13-i rádióinterjújában is úgy fogalmazott, hogy „ha a szankciókat megszüntetnék, akkor pillanatok alatt az energia ára leesne és vele együtt az általános árszínvonal, vagyis az infláció is azonnal megfeleződne”.

Szeptember 26-i felszólalásában Orbán annyival magyarázta a szankciók és az infláció közötti összefüggést, hogy az akkor még életbe sem lépett olajszállítási szankció, illetve a földgázvásárlás szankcionálásának “napirendre vétele” miatt három-négyszeresükre nőttek az energiaárak, és ez 15-20 százalékos inflációhoz vezetett Magyarországon.

Minthogy a miniszterelnök egy viszonylag konkrét helyzetleírást és gazdasági előrejelzést adott, úgy gondoltuk, lennie kell a kormánynál egy ennél részletesebb számításnak, ami alátámasztja, hogy a magyarországi inflációért legalább felerészben a szankciók felelősek, és hogy a szankciók megszüntetésével az infláció megfeleződne.

Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet a miniszterelnök felkészítésében, a kormányzati kommunikációban, az energiabeszerzésben vagy a gazdasági prognózisok készítésében.

Vagy azt válaszolták, hogy egyáltalán nincs a birtokukban ilyen dokumentum, vagy teljesen általános választ adtak, ami nem bizonyítja az uniós szankciós politika és a magyarországi infláció közötti összefüggést.

Az adatigénylések

Először a Miniszterelnöki Kabinetirodához címeztük a megkeresést, mert a kormánytagok feladatkörét kijelölő rendelet szerint a Rogán-minisztérium felel a miniszterelnök kommunikációs felkészítéséért és a kormányzati kommunikációért, továbbá a Kabinetiroda szakmai előkészítő anyagokat is kérhet a miniszterelnök részére.

Október 13-án adtuk be az adatigénylésünket. Azt kértük, küldjenek el a kormány kezelésében lévő minden olyan adatot, illetve dokumentumot (számítást, hatástanulmányt), amelyre a miniszterelnök és a kormány az infláció megfeleződésével kapcsolatos kijelentéseket alapozta, illetve amelyek a kijelentéseket alátámasztják.

A Kabinetiroda október 28-án azt válaszolta, hogy a kért adatokat nem kezeli.

Ezután november 4-én öt további helyre adtuk be az adatigénylést:

A Kormányirodát azért gondoltuk illetékesnek, mert feladatköre szerint „segíti a miniszterelnök tevékenységét”, illetve „szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást” kérhet kormányzati szervektől.

Azonban november 18-án azt a választ kaptuk, hogy a kért adatok tekintetében nem minősülnek adatkezelőnek.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója “felelős a miniszterelnök munkájához kapcsolódóan szükséges háttéranyagok, felkészítők, elemzések elkészítéséért”.

Őt is megkerestük, de mivel a politikai igazgató a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik, Orbán Balázs nevében is a Kabinetiroda válaszolt november 18-án. Azt írták, hogy az adatigénylést már korábban megválaszolták, tehát az október 28-i levelükre utaltak vissza, amelyben azt írták, nincs a kezelésükben olyan adat, ami megalapozná a miniszterelnök kijelentéseit.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium “az energiaforrások külföldről történő beszerzésével összefüggő feladatokat” látja el, és mivel Orbán elsősorban az energiaárak emelkedését kötötte össze a szankciókkal, feltételeztük, hogy a külügynél is lehetnek ezzel kapcsolatban dokumentumok.

Azonban a minisztérium november 18-án arról tájékoztatott, hogy „a feltett kérdésekkel kapcsolatban közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot nem kezel”.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter feladatköre alapján “folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi a gazdaságpolitikai lépéseket és szükség esetén javaslatot tesz a Kormány részére a beavatkozásokra”.

A miniszter kabinetje a „szankciós inflációval” kapcsolatos adatigénylés 15 napos határidejét 45 napra meghosszabbította, így csak december 19-én válaszoltak. Válaszuk szerint „a Kormány folyamatosan nyomon követi a globális, a regionális és a hazai makrogazdasági folyamatokat is, amely során a nyilvánosan elérhető adatforrások, illetve publikációk széles körére támaszkodik (Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, OECD, Eurostat, stb.), elemzéseit pedig ezek szintézisére építi”.

Végül megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, hiszen a pénzügyminiszter feladata figyelemmel kísérni és elemezni „a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai intézkedések gazdasági hatásait”.

A minisztérium két alkalommal is élt a 45 napos hosszabbítással, így a válaszuk csak január 23-án futott be. Ebben szintén általánosságban írtak arról, hogy a kormány évente legalább kétszer makrogazdasági és költségvetési előrejelzést készít, és hogy a középtávú tervezésnek mindig a legfrissebb előrejelzésen kell alapulnia.

Mi lesz az inflációval?

A Pénzügyminisztérium figyelmünkbe ajánlotta a legutóbbi, 2022 decemberében közzétett makrogazdasági és költségvetési előrejelzést. Ebben a hatoldalas dokumentumban az szerepel, hogy a 2022-ben tapasztalt átlagosan 14,6 százalékos infláció után 2023-ban 15, 2024-ben 4,3 százalék lesz az éves áremelkedés a minisztérium szerint.

Arról, hogy az infláció alakulása hogyan függ össze a szankciókkal, semmit sem mond a dokumentum, és az sem derül ki belőle, hogy a 2024-es csökkenésnél a szankciók fennmaradásával vagy eltörlésével számoltak.

Mindenesetre a miniszterelnök arról beszélt, hogy a szankciók eltörlése azonnal megfelezné az inflációt – a 2024-re prognosztizált csökkenés ezt a kijelentést semmi esetre sem alapozza meg.

A kormány előrejelzése egyébként nagy vonalakban egybecseng a Nemzeti Bankéval. Az MNB legfrissebb, decemberi inflációs jelentésében a 2022-es 14,4-14,6 százalék után 2023-ra 15 és 19,5, 2024-re 2,3 és 4,5 százalék közé várja az éves inflációt. A jegybank 2023 második felétől számít jelentősebb csökkenésre, de ők sem tesznek említést arról, hogy prognózisukban a szankciók eltörlésével kalkulálnának.

Legutóbbi, január 27-i rádióinterjújában már Orbán Viktor is a szankciók eltörlésének említése nélkül beszélt az infláció várható csökkenéséről. Azt mondta, a kormány beadta „az infláció elleni gyógyszert” a nemzetgazdaságnak, február-március tájékán csökkeni kezd majd az infláció, 2023 végére pedig – havi alapon számolva – egyszámjegyű lesz.

A Lakmuszon korábban írtunk arról, hogy már a háború is csak részben volt felelőssé tehető a magyarországi inflációért, hiszen az áremelkedés már korábban elkezdődött.

Bemutattuk az EU Oroszország elleni szankcióit is. Utóbbi cikkünkből kiderült, hogy szeptemberben, amikor Orbán először értekezett a szankciók inflációs hatásáról, még semmilyen energiaszankció nem lépett életbe az EU-ban. Az olajszankciók első üteme decemberben élesedett, de a behozatali tilalom alól a csővezetéken szállított olaj, és ezzel Magyarország, mentességet kapott.

(Nyitókép forrása: MTI/Máthé Zoltán)