A kormány üzemanyagellátási problémák miatt véget vet a benzinárstopnak, azaz nem lehet ezentúl a piaci árnál olcsóbban üzemanyagot vásárolni, jelentette be kedden késő este rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, oldalán Hernádi Zsolttal, a Mol Nyrt. vezérigazgatójával.
A sajtótájékoztatón Hernádi tájékoztatott az aktuális, piaci üzemanyagárakról:
lesz az “irányadó ára” mostantól a MOL-kutakon(persze az árazás benzinkúttól függően ettől eltérő lehet).
“Csak halkan mondom, hogy ugyan lényegesen megdrágul a dízelár is és a benzinár is, de még így is az alsó egyharmadban leszünk az árakat tekintve Európában”
- segített gyorsan értelmezni az új árakat Gulyás Gergely.
Ennek apropóján
A nemzetközi üzemanyagárakat uniós szinten heti átlagár alapján hasonlítják össze, amit a tagállamokban illetékes energiahatóságok (Magyarországon a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal - MEKH) számolnak ki az országban működő benzinkutakon jellemző árak átlagolásával. A hetente, hétfőnként beküldött átlagárakat aztán az Európai Bizottság nemzeti valutában és euróban is közzéteszi az Olajjelentésben (Weekly Oil Bulletin).
A Magyarországon eddig érvényben lévő 480 forintos hatósági ár azonban torzította ezt a statisztikát, hiszen az átlagszámításban összekeveredett a piaci árakkal.
Most azonban, hogy mindenki piaci áron vásárolhat csak üzemanyagot, megszűnt ez a torzító hatás. A frissen bejelentett piaci árak összevetése az európai átlagárakkal megmutatja, a fogyasztók - mindegy, hogy cégek vagy magánszemélyek -, milyen árakkal találkoznak a kutakon.
A jelenleg elérhető legfrissebb Olajjelentés még a november 28-án kiszámolt, december 5-ig érvényes heti átlagárak összehasonlítását tartalmazza. Ezekkel vethetők össze a Mol által bejelentett új dízel- illetve benzinárak.
A grafikonon látható, hogy Magyarországon uniós összehasonlításban a MOL új piaci árai Gulyás állításával összhangban valóban az alacsonyabbak között vannak, ugyanakkor drágábbak, mint a közép-kelet-európai régió több másik országában. A benzin például olcsóbb Szlovéniában, Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában. A gázolaj pedig Csehországban, Szlovéniában, Lengyelországban és Bulgáriában.
Az az ár, amivel a fogyasztók a benzinkutaknál szembesülnek, bruttó ár, tehát tartalmazza a benzinre és a gázolajra, valamint a forgalmazásukra kivetett adók összegét is.
Magyarországon ez
jelenti.
Ezeket levonva a 641 és a 699 forintos árból kiderül, hogy a benzin és a gázolaj, mint termékek ára adók nélkül Magyarországon most 384,72 és 440,04 forint.
Ezeket az árakat euróra átváltva, és összehasonlítva az üzemanyagpiaci szempontból hasonló adottságokkal rendelkező országokéval az látszik, hogy
A gázolaj ára pedig Horvátországgal van nagyjából egy színvonalon, olcsóbb, mint Lengyelországban és Romániában, de magasabb, mint Ausztriában, Bulgáriában, Szlovéniában, Szlovákiában és Csehországban.
Mindez annak fényében igazán érdekes, hogy Szlovákia mellett Magyarország az az ország, amelyik kivételt kapott az orosz nyersolajat érintő uniós szankciók alól, így olcsóbb nyersanyagból finomíthat üzemanyagot. Ez alapján az itt előállított üzemanyagnak jóval olcsóbbnak kellene lennie, mint azokban az országokban, amik nem támaszkodhatnak az orosz olajra. Ehhez képest azt látjuk, hogy ez a benzin esetében egyáltalán nem, a gázolaj esetében pedig korlátozottan jelenik meg a kutak által meghatározott árakban.