Az adatbiztonságot és az online névtelenséget előtérbe helyező alkalmazást a független újságírók és a Kreml propagandistái egyaránt használják. Valóban a Telegram lenne az anti-Facebook? 

Az elmúlt években a nagy tech szolgáltatók felületein (a Facebookon, a Twitteren, a YouTube-on) hatalmas mennyiségben terjedtek hamis információk - a nyomás pedig egyre nőtt, hogy a káros tartalmak terjedése ellen a platformok hatékonyabban lépjenek fel. A tech cégek erre többek közt független szakértők bevonásával, a moderálási elveik szigorításával, több esetben pedig a tartalmak és felhasználók elrejtésével, tiltásával igyekeznek reagálni.

A Big Tech felől érkező “cenzúrára” válaszul egy új online ökoszisztéma van kialakulóban: az alt-tech (azaz alternatív technológia), amely az “alulszabályozásból” kovácsol előnyt és a “szabad internet” ígéretével vonzza magához a felhasználókat. 

Ezeken a platformokon erőforrás vagy szándék hiányában még kevesebb figyelem irányul a tartalmak átnézésére. Ennek eredményeképp - a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború idején különösen -  

a korlátozások ellenére is utat találtak az erőszakos, ártalmas vagy az összeesküvés-elméletekkel határos tartalmak.

Cikksorozatunkban azokat a platformokat mutatjuk be, amelyekre a hazai felhasználók is felfigyeltek. Először a dubai székhelyű, egy orosz testvérpár által fejlesztett üzenetküldő és közösségimédia-alkalmazást, a Telegramot nézzük meg közelebbről. 
 

A digitális szabadság eszménye

A Telegram az egyik legígéretesebb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást is jelentő kommunikációs platform, amelyet ma már 550 millió ember használ világszerte. Az alkalmazás az orosz Mark Zuckerbergnek is nevezett Pavel Durov és testvére, Nikolai Durov slágerterméke - a testvérpárnak ugyanakkor nem ez volt az első nagy dobása. 

Még 2006-ban szintén a Durov-testvérek hozták létre a VKontake nevű orosz platformot is, azonban e fölött az orosz állam pár éven belül átvette az irányítást. A Telegram ezt követően, 2013 augusztusában látott napvilágot. A sajátos oroszországi tapasztalatok miatt a vállalkozókat leginkább a biztonsági kérdések érdekelték: egy olyan alkalmazást akartak fejleszteni, amelyet semmilyen hatóság vagy felügyeleti szerv nem tud megfigyelni. (Ráadásul a Telegram indulása az NSA botránnyal is egybeesett: Edward Snowden leleplezései nyomán ekkor robbant ki a hír, hogy az amerikai kormányzat a saját állampolgárai után is kémkedik). 

A Telegramon a felhasználók digitális jogai élveznek abszolút előnyt: 

• regisztrációkor nem kötelező valós nevet megadni, míg más közösségimédia-alkalmazás (mint például a Facebook) úgynevezett real name policyt alkalmaz. A névtelenség a rejtőzködő egyének és csoportok számára előnyös, ugyanakkor visszaélésekre is okot adhat (például a 2017-es oroszországi elnökválasztás előtt az orosz hatóságok a felületen 100 anonim csatornát regisztráltak);
• az alkalmazás saját, felhőalapú tárhelyére menti az adatokat, így nem hagyatkozik külső szolgáltatókra. (A Parler nevű, szintén alt-tech platform például az Amazontól bérelt tárhelyet, a cég így bármikor leállíthatta a szolgáltatást. Meg is tette.) Az üzenetek dekódolásához használt kulcsokat a Telegram különböző országokban, eltérő jogrendek alá eső adatközpontokban tárolja, ezeknek a pontos helyszíne azonban ismeretlen; 
• az alapfunkciók mellett igénybe lehet venni a végpontok közötti “titkos üzenetküldést” (secret chat), amelynek az adatait az eszközök tárolják (ha elveszik a telefon, elveszik az adat is). Beállítható, hogy az üzenetek egy bizonyos idő lejárta után automatikusan törlődjenek, a tartalmakhoz pedig még a Telegram sem fér hozzá. Ez a megoldás fizikailag is ellehetetleníti az információ átadását bármilyen harmadik fél számára. (Oroszországban emiatt 2 évig be is tiltották az alkalmazást a terrorizmus támogatásának vádjával, miután a Telegram nem volt hajlandó átadni felhasználói adatokat az orosz médiahatóságnak). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Telegram alapból nem titkosított (ezt a felhasználónak külön be kell állítani egyes beszélgetések esetén), és egyes szakértők szerint a felhőben tárolt adatok biztonsága sem száz százalékos;
• a Telegram nagy szabadságot ad a kifejezésnek: csak az erőszakra való felhívás, a pornó és a szellemi tulajdon megsértése ütközik a közösségi irányelvekbe. A kihágásokat a platform nem ellenőrzi aktívan, csak bejelentésre vizsgálják felül a visszaélésgyanús tartalmakat. A titkosított beszélgetések azonban még ettől is el vannak zárva.

 

Az amerikai Big Tech kritikusai számára szintén plusz pontot jelent, hogy a Telegram nem a Szilícium-völgyből jött, és az üzleti modellje sem a felhasználók adatainak értékesítésére épít. Sőt, a felületen még reklám sincs. Durov egészen 2020 végéig a VK eladásából származó összegből finanszírozta a Telegram működését, azután pedig prémium szolgáltatásokat vezetett be (például szponzorált csatornák, üzenetek, fizetős matricák), a szolgáltatás az átlagos felhasználók számára azonban továbbra is ingyenes. A digitális jogokkal foglalkozó kutató, Nathalie Maréchal szerint a Telegram a korai internetre emlékeztető kvázi anarchista/cyberpunk ethoszt képviseli, szemben a megfigyelő kapitalizmussal, amelynek a Facebook a zászlóshajója. 

A Telegramot tehát a privát szféra védelme teszi elsősorban vonzóvá a felhasználók számára, ezt pedig egyaránt kiaknázzák a szélsőségesek, és az államellenes grassroots mozgalmak. A Telegram jó hírnevét a szélsőjobboldali felhasználói bázisa mellett szintén beárnyékolják azok az esetek, amikor illegális, feketepiaci kereskedelemre használják fel a titkosított csatornáit. Az alkalmazást - mielőtt még kitiltották volna a terroristákat a platformról - még az ISIS is “biztonságosnak” minősítette.

 

A Telegramra vándorlás hullámai

A Telegramra először 2021 januárjában kezdtek nagyobb tömegben átvándorolni a hétköznapi felhasználók, miután versenytársa, a WhatsApp bejelentette az új adatvédelmi szabályzatát (a userek egy része attól félt, hogy a cég meg fog osztani bizonyos metaadatokat, mint például a regisztrációkor elkért telefonszámot, anyavállalatával, a Facebookkal). Nem sokkal később, a második hullámban főleg trumpisták és jobboldali radikálisok érkeztek a platformra, miután látták, hogy elnöküket a január 6-i események után mindkét közösségimédia-óriás, a Facebook és a Twitter is kitiltotta. De az alkalmazás abból is profitált, amikor tavaly októberben pár órára leállt a Facebook: ez 70 millió új felhasználót jelentett a telekommunikációs vállalatnak. 

Idén februártól, Ukrajna orosz invázióját követően ismét megnőtt az érdeklődés a Telegram iránt, amely azóta is az egyik fő információs csatornát jelenti mind a Kreml-párti és a Kreml-ellenes üzenetek számára. 
 

Telegram az orosz-ukrán háborúban

Oroszország március elején betiltotta a Facebookot, a Twittert és az Instagramot, miután a platformok az Európai Unió nyomására két orosz, állami irányítású média elérését is korlátozták. Az orosz blokádot egyedül az üzenetküldő alkalmazások (és a YouTube) élték túl, amelyeknél kevésbé számítottak arra, hogy tömeges üzenetküldésre fogják majd őket használni.

Míg például a WhatsApp esetében valóban kisebb közönséget lehet elérni az üzenetekkel (egy csoportban maximum 512 fő lehet), addig a Telegram “szupercsoportjai” akár 200 ezer fősek is lehetnek, és létszámkorlátozás nélküli, nyilvános csatornákat is létre lehet hozni - ezért a Telegram végül a szankciók nyertese lett.
 

A Telegram Oroszországban ma már az első számú információforrás a televízió mellett.

Az országban a teljes adatforgalomból a Telegramon küldött üzenetek aránya februárról márciusra 48-ról 63%-ra emelkedett (összehasonlításképp a WhatsApp-é pedig 48%-ról 32%-re esett).

A Telegram egyesíti a közösségi média és az üzenetküldő alkalmazások tulajdonságait, ráadásul alacsony szintű tartalommoderációval rendelkezik, így a háború kitörése óta 

mind a független média, mind a Kreml-közeli erők egyik kedvelt felületévé vált. 

• A Telegram az orosz-ukrán háborúban több magas rangú állami tisztségviselő egyik központi kommunikációs csatornája lett: az inváziót követő napokban Zelenszkij a Telegramon intézett beszédet az ukrán néphez Kijev szívében, de a volt orosz elnök, Medvegyev, aki ma a ​​nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője szintén élénken telegramozik. 
• A háború kritizálása Oroszországban törvényileg büntetett március eleje óta, így ma már több orosz újságíró is közvetlenül a Telegramon publikál, miután a “speciális katonai művelettel” szemben kritikus orgánumokat elnémították. 
• A Telegramot a nyugati média is kénytelen használni, ha el akarja érni az orosz közönséget, így március elején a Washington Post, a New York Times vagy a Guardian is saját Telegram csatornát indítottak a háborús közvetítéseknek.  
• Összességében ma már a Kreml-párti megszólalók vannak többségben a felületen, a DFRLab kutatása szerint ugyanis április végére a top 50 csatornából 38 közvetíti a hivatalos, állami üzeneteket. Az egyik legdinamikusabban növekvő csatorna Ramzan Kadirov, csecsen vezéré, oldalának látogatottsága az invázió óta negyvenszeresére nőtt. 
• Megállapodás szintjén a Telegram együttműködik az unióval az orosz állami média tiltásában, az Institute of  Strategic Dialogue kutatása szerint azonban ez nem mindig sikeres. Az RT például április közepén indított egy új csatornát Telegramon, amely jelenleg 17 nyelven teszi közzé az ukrajnai háborúval kapcsolatos híreket. 
• Az alkalmazást az ukránok már a háború előtt is használták (2021-ben a lakosság 70%-a rendelkezett Telegram-fiókkal), ez pedig egy kellően széles felvevő közeget jelent az orosz hírek számára. A Detector Media ukrán think-tank felmérése szerint az invázió óta az oroszok módszeresen hoznak létre Telegramon helyi híroldalakat: ezeken a csatornákon a megszállás tényét próbálják elfogadhatóvá tenni. Kijev környékén például 88 ilyen anonim híroldalt detektáltak február óta.
• Az orosz-ukrán háború az első olyan nagyszabású katonai konfliktus, amelyet élőben közvetítenek a közösségi médián. A katonák, civilek és újságírók helyben, első kézből készített felvételei és beszámolói nélkülözhetetlen anyagokkal látják el a nyílt forrású információ-és hírszerzést (angol rövidítése OSINT), amelyre a hagyományos média háborús jelentései is támaszkodnak. A Foreign Policy egyik elemzésében azonban beszámol arról, hogy a Kreml átvette ezt a taktikát és saját, OSINT-nak álcázott fiókokat működtet, amelyeken eredetinek tűnő fotókat, rádióüzeneteket vagy szemtanúkkal készített riportokat publikál.    
• Telegramon megjelentek propaganda- és troll akciókat szervező csoportok is, mint az orosz Cyber Front Z. A CFZ bérkommentelői és önkéntes trolljai információs hadviselést folytatnak a felületen: a Telegramon koordinálják, hogyan célozzanak meg más, népszerű platformokat az üzeneteikkel.  A Facebook már egy új “brigád-ellenes” szabályt is kidolgozott ennek megfékezésére.

 

Telegram-koordináció az orosz Cyber Front Z és a magyar Szolidaritás Oroszországgal! csoportban. Forrás: Telegram

 

Magyar nyelvű Telegram

A Telegram magyar felhasználóiról nincs nyilvánosan elérhető adat. 2021-ben az alkalmazás még nem volt olyan népszerű, hogy a hazai letöltések alapján szerepeljen az üzenetküldő alkalmazások 10-es listáján, idén júniusban azonban már a 6. helyen áll az App Store adatai alapján a Messenger, a WhatsApp és a Viber után. Az alkalmazás ugyanakkor népszerű az oroszbarát közösségek körében, amelyek a Facebook mellett Telegram csatornákat is fenntartanak kapcsolattartásra, hírek terjesztésére vagy (online és offline) események koordinálására.



A háborúról magyar nyelven hírt adó csatornák közül az Orosz Híreket követik a legtöbben Telegramon (több mint 10 ezer feliratkozó). A hírportál 2021 elejétől használja az üzenetküldő szolgáltatást, idén február és május között azonban kétszer annyian iratkoztak fel a csatornára, mint amennyien korábban egy év alatt (4600-ról 10 ezer felé emelkedett a követők száma). 
 

Az Orosz Hírek online felülete már az orosz invázió első napján elérhetetlen lett, a Facebookon arról tájékoztatták az olvasókat, hogy “túlterhelt” a weboldal. A szerkesztők emiatt a Telegramon kezdték közvetíteni a háborús eseményeket, és Facebookon is arra buzdították közönségüket, hogy az azonnali tájékoztatásért ezt a csatornát keressék fel.

A hírek terjesztésének korábban első számú felülete, a Facebook azért szorulhatott viszonylag háttérbe, mert az Európai Bizottság által kivetett szankciók a nyugati, nagy tech vállalatokat is nyomás alá helyezték. Amikor február 27-én az unió valamennyi tagállamában betiltották a Russia Today és a Sputnik sugárzását, az nemcsak a televíziós csatornákra, hanem a Kreml által támogatott orgánumok tartalmainak online (újra)közlésére is kiterjedt. 

Ebben az új és sokszor zavaros szabályozási környezetben az Orosz Hírek üzemeltetői attól tartottak, hogy a “Facebookról törölhetnek minket is”, és igyekeztek inkább a Telegramra terelni a közönséget. Ez a számokban is megmutatkozik: míg február 24 és március 31 között az Orosz Hírek a Facebookon átlagosan napi 6 posztot osztott meg, addig a Telegramon lényegesen többet, ennek a négyszeresét. A Telegramon több olyan felvételt is közzétettek (például foglyokkal készített interjúkat, sérülteket, rakétatámadásokat mutató tartalmakat), amelyek a Facebookon nem elérhetők.

Tipp: Telegramon minimális információ érhető el arról, hogy ki áll az egyes csatornák mögött. Az alkalmazáshoz kapcsolódó analitikai eszköz, a TGStat azonban betekintést nyújt abba, hogy egy csatorna milyen forrásokat idéz, illetve, hogy azt kik idézik. A hivatkozási háló feltérképezése pedig segíthet abban, hogy elhelyezzük a sokszor kontextus nélkül érkező híreket vagy olyan csatornákat, ahol az üzemeltetők kiléte rejtve marad.