A gyermekvédelminek nevezett törvény könyvesboltokra vonatkozó rendelkezéseit eddig nem alkalmazták a gyakorlatban. Most lépett a fogyasztóvédelem, a Libri fóliázni kezdett, de a homályos szabályokat nem mindenki ugyanúgy értelmezi.

Kisebb könyvpiaci botrányt okoztak az elmúlt hetekben az arról szóló hírek, hogy a Libri könyvesboltjaiban egyes LMBTQ-tematikájú könyveket az ifjúsági irodalmi polcról a szórakoztató irodalom kategóriába helyeztek át és/vagy fóliába csomagolva árultak, hogy megfeleljenek a gyermekvédelmi törvénynek.

Papp Dóra még május 30-án közölte Facebook-oldalán, hogy a Libri az ifjúsági polcról a szórakoztató kategóriába helyezte három könyvét, Rácz-Stefán Tibor július 4-i bejegyzése szerint pedig több LMBTQ-témájú vagy LMBTQ-karaktert ábrázoló, külföldi ifjúsági regényt lefóliázva árultak az egyik budapesti Libri-üzletben. Rácz-Stefán később saját, Téged kérlek karácsonyra című regényét is fóliába csomagolva találta egy másik Libriben.

Címlapi kép: Róka László/MTI

Az ügyről politikai vita indult, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról írt, hogy a Harry Potter-sorozat egyik kötetére is fólia került a Libriben. Orbán Balázs, a Miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az esetben nem a gyermekvédelmi törvény végrehajtásáról volt szó, csak arról, hogy egy nagy értékű könyvet védtek a fóliával (Orbán a Libriben nemrég többségi tulajdonrészt szerző Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke is).

Általánosságban viszont megerősítette a Libri a Telex cikkeiben, hogy az áthelyezésekre és a fóliázásokra is a gyermekvédelmi törvény miatt volt szükség.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a törvény szövege valóban kötelezi-e arra a könyvesboltokat, hogy egyes könyveket befóliázzanak.

Pontosan mi is van a törvényben?

A címe szerint a pedofil bűnelkövetőkkel szemben és a gyermekek védelmében alkotott, tartalmában a homoszexualitás és a transzneműség nyilvános megjelenítését korlátozó „gyermekvédelmi” törvény több mint két éve, 2021. július elején lépett hatályba.

A törvény általános érvénnyel mondta ki, hogy tilos 18 éven aluliak számára olyan tartalmat elérhetővé tenni, ami

„a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

A kormány ezután 2021 szeptemberi hatállyal módosította a kereskedelmi tevékenységekről szóló rendeletet. Ez a módosítás határozta meg a gyermekvédelmi törvény végrehajtási szabályait a kereskedelemben, így a könyvesboltokban is.

A három vonatkozó paragrafust szó szerint idézzük:

A módosítás kimondta azt is, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából gyermeknek a 18 év alatti személyek számítanak (tehát könyvesboltok esetén például 18 év alattiaknak szóló könyvekről beszélünk).

Későn kapcsoltak

Ezeket a szabályokat közel két évig egyáltalán nem próbálták meg betartatni a könyvesboltokkal a hatóságok. A Meseország mindenkié című könyv kiadója ellen, illetve a Micsoda család! című kiadvány terjesztéséért még a gyermekvédelmi törvény hatálybalépése előtt indult fogyasztóvédelmi eljárás. A fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal ebben a két ügyben a régi szabályok alapján is bírságolt, az érintettek perre mentek, és a bíróságon mindkétszer a kormányhivatal veszített.

Idén tavasszal viszont már az új gyermekvédelmi szabályokat kezdték számonkérni a könyvesboltokon.

A Telex július elején arról írt, hogy a fogyasztóvédelem egymillió forintos bírságot szabott ki a Librire a gyermekvédelmi szabályok megsértéséért egy meg nem nevezett könyv miatt.

Összeget nem említett, de a bírság tényét megerősítette az RTL híradójának Kovács Péter, a Libri vezérigazgatója is. Azt mondta, a fogyasztóvédelem azt kifogásolta, hogy az érintett könyv „nem volt zárt csomagolásban és nem volt a gyermekkönyvektől eltérő tematikába kihelyezve”.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) eddig erről az egyetlen bírságról értesült, amit az új gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt szabtak ki. „A Líra ellen van még folyamatban lévő eljárás, a fogyasztóvédelmi ellenőrzések pedig máshol is zajlanak, több boltból kaptunk jelzést arról, hogy keresik a bűnös könyveket az ellenőrök” – mondta Gál Katalin, az MKKE elnöke.

A Telex cikkéből tudható, hogy a Líra esetében Alice Oseman Heartstopper – Fülig beléd zúgtam című képregényével van baja a fogyasztóvédelemnek. Ez a kiadvány egyébként Rétvári Bence belügyi államtitkár figyelmét is felkeltette.

Itt is azt kifogásolta a fogyasztóvédelem, hogy az ifjúsági könyvek között volt kihelyezve a könyv. Az eddigi ügyekben tehát a kereskedelmi rendelet fent idézett három paragrafusa közül az utolsó alapján indultak az eljárások. Azért, mert a könyvesboltok a hatóság szerint nem elkülönítve és nem zárt csomagolásban árultak gyerekeknek szóló LMBTQ-könyveket.

Arról egyelőre nem merült fel információ, hogy a másik két paragrafus, vagyis a kirakatba helyezés és a templom vagy iskola 200 méteres körzetében árusítás miatt fellépett volna a fogyasztóvédelem.

Eltérő gyakorlatok

A fogyasztóvédelem eddigi gyakorlata alapján tehát akkor lehet gondja egy könyvesboltnak, ha olyan „gyermekeknek szóló” könyvet árul, ami a transzneműséget vagy a homoszexualitást jeleníti meg (vagy népszerűsíti), illetve a szexulitást öncélúan ábrázolja. Az ilyen könyveket a rendelet értelmében csak elkülönítve és zárt csomagolásban lehetne forgalmazni.

Úgy tűnik, a Libri bizonyos esetekben úgy próbál megfelelni a szabályozásnak, hogy valóban lefóliáz egyes könyveket, más esetekben úgy, hogy kihelyezi őket az ifjúsági irodalom polcról, hogy ne minősüljenek „gyermekeknek szóló” kiadványnak.

Mivel a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy mitől lesz „gyermekeknek szóló” egy termék, nem egyértelmű, hogy önmagában az ifjúsági irodalom kategóriából való kikerüléssel meg lehet-e felelni a szabálynak. Mi történik például akkor, ha egy LMBTQ-témát érintő könyv – fóliázatlanul – átkerül a szórakoztató irodalom polcra, de a borítójára rá van írva, hogy ifjúsági regény vagy mesekönyv?

Nem világos a jelentése annak a szabálynak sem, ami szerint a gyermekeknek szóló LMBTQ-témájú könyveket nem elég lefóliázni, hanem „a többi terméktől elkülönítve” kell forgalmazni. Elég, ha ezeket a könyveket a gyermek- és ifjúsági irodalom szekción belül külön polcra rakják, vagy valamilyen módon jelölni is kell az LMBTQ-tematikát?

A helyzet abszurditását érzékelteti, hogy Gál Katalin tájékoztatása szerint az MKKE egyik ülésén viccesen még az is felvetődött, hogy létre lehetne hozni egy „18 éven felülieknek szóló gyermek- és ifjúsági irodalom” kategóriát.

Bár az elkülönítés és zárt csomagolás nehezen értelmezhető az online kereskedelemben, a Libri websopjában is változtatott egyes könyvek besorolásán. Papp Dóra, Rácz-Stefán Tibor és Alice Oseman fentebb említett könyveit a libri.hu-n a szórakoztató irodalom címke alatt találtuk meg, és mindegyik leírásában szerepelt a „18 éven felülieknek” kitétel.

Alice Oseman könyve a libri.hu-n (kiemelés tőlünk)

A líra.hu ellenben az ifjúsági irodalom címke alatt hozza Papp Dóra regényeit, az Oseman-könyveket pedig 14 éves kortól ajánlja.

Ugyanannak a könyvnek az ismertetője a Líra webshopjában (kiemelés tőlünk)

Homályos szabályok

Gál Katalin szerint a gyermekvédelmi törvény és a könyvesboltokra vonatkozó végrehajtási rendelet általában sem egyértelmű, és problémás, hogy jelenleg a fogyasztóvédelmi hatóságra van bízva annak eldöntése, hogy mely könyvek tartoznak a törvény, illetve a rendelet egyes kategóriái alá. Például, hogy mi számít a szexualitás öncélú ábrázolásának vagy a homoszexualitás népszerűsítésének.

Az MKKE többször kérte a kultúráért felelős államtitkárságtól, hogy mondják meg, pontosan mely könyvekre gondoltak, de a kormány erre nem volt hajlandó.

A homályos szabályozás és a büntetés lehetősége az egyes könyvpiaci szereplők közti kapcsolatot is mérgezheti. „A törvény a kereskedőt bünteti, de a kereskedő beleírhatja a kiadókkal kötött bizományosi szerződésekbe, hogy amennyiben a kiadó nem helytállóan nyilatkozik arról, hogy a könyve a törvény hatálya alá esik-e, akkor áthárítható rá a későbbi büntetés. Egy kisebb kiadót 3-4 ilyen bírsággal tönkre lehet tenni. Nem csoda, ha ők is igyekszenek bebiztosítani magukat. Már hallani olyanról, hogy egy kiadó a műfordítóktól kéri, jelezzék, ha a történetben LMBTQ-karakterek is felbukkannak” – mondta Gál Katalin.

A Libri korábban arról tájékoztatta a Telexet, hogy a kiadókat kínálatuk ellenőrzésére kérte „a gyerekkönyvek besorolása, ismertetése, csomagolása kapcsán”. Gál Katalin szerint több kisebb bolthálózat felől is érkezett hasonló kérés a kiadókhoz.