Tényleg Brüsszelen múlik a tanárok béremelése?

Magyarország valóban betette a tanárok béremelését egy programtervezetbe, a jogállamisági vita azonban elsősorban nem ezt a pénzt érinti. Ráadásul nem is szokványos, hogy az EU az állam alapműködését finanszírozza.

 

“Ma valójában, ha megnézzük, hogy a tüntetések kik ellen irányulnak, miért kell tüntetni, akkor azért kell tüntetni, mert a pedagógusbéreket még nem emeltük meg. Miért nem emeltük még meg? Azért, mert az Európai Bizottsággal való megállapodás még nem jött létre. És azért nem jött létre, mert a magyar baloldal mindent megtesz az ellen, hogy az Európai Bizottsággal meg tudjunk állapodni.”

 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter értékelte így a legutóbbi, október 13-án tartott kormányinfón, hol tart az a hetek óta tartó tiltakozási hullám, amit tanárok, diákok és szülők indítottak az oktatás állapota miatt. A miniszter alaposan leegyszerűsítette a helyzetet.

 

Kormánypárti politikusok még hónapokkal ezelőtt dobták be, hogy a pedagógusok béremelése csakis az Európai Bizottság és az ellenzék miatt késik, ez pedig mostanra bevett panel lett az elégedetlenség lecsillapítására.

 
  • Az imént idézett Gulyás Gergely már júliusban erről beszélt egy a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
 
 
  • Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár pedig augusztus végén erre hivatkozva napolta el a sztrájkoló pedagógus-szakszrevezetekkel tervezett tárgyalásokat.
 
  • De elhangzott az állítás Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő, Sárospatak volt polgármestere, Deutsch Tamás, kormánypárti EP-képviselő, és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára szájából is, derül ki a 444 videójából.
 
 


Cikkünkben megnéztük, mi igaz mindebből.

 

Röviden:

 
  • Az európai uniós strukturális vagy kohéziós alapok közül az EFOP Plusz program keretében valóban fordítana tanárok béremelésére a kormány, de ez nem volt kezdettől így: a költési terv egy korábbi verziójában még szó sem esett a források ilyen felhasználásáról.
  • A másik szóban forgó forrás, a Helyreállítási Alap (RRF)  jelenleg publikusan elérhető költési terve pedig - több fideszes politikus állításával ellentétben - egyáltalán nem szól a pedagógusok fizetéséről. Inkább az oktatás minőségét kiegyenlítő intézkedések, például a digitális oktatáshoz való hozzáférés segítését célzó tervek találhatók benne.
  • Ennek a két forrásnak a folyósítása valóban azon múlik, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e a Magyarország által benyújtott terveket. 
  • Mindettől jogi értelemben külön zajló (de politikailag összefüggő) folyamat az úgynevezett feltételességi mechanizmus, amelyet az unió jogállamisági és korrupciós aggályok miatt indított Magyarország ellen, és összesen 7,5 milliárd euró elvonását helyezte kilátásba. Ez közvetlenül nem érinti az EFOP Plusz programot, amelyben jelenleg a béremelésre vonatkozó tervek vannak.
 

Pontosan mi van a dokumentumokban?

 

Gulyás Gergely a cikk elején idézett júliusi rádióinterjúban kicsit bővebben is kifejtette az érvelés lényegét.

 

Az “európai uniós pénzek között”, amelyek kifizetéséről jelenleg az Európai Bizottság és a magyar kormány között tárgyalások folynak, található az a forrás is, “ami pedagógus bérekre lenne fordítható”

 

- jelentette ki. Mielőtt a kifizetés feltételeiről és a tárgyalási folyamatról szót ejtenénk, nézzük, milyen források ezek, és milyen terveket tartalmaznak az oktatásra nézve.

 

“Uniós pénzek” címszó alatt valójában két különböző forrást vett egy kalap alá a miniszter.

 
  • Az Európai Unió öt, különböző területeket lefedő strukturális alapjából a tagállamoknak, így Magyarországnak is 7 éves ciklusonként juttatott támogatásokat (összesen 21,7 milliárd eurót, közel 9 ezer milliárd forintot),
  • illetve az eredetileg a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek enyhítésére létrehozott Helyreállítási Alap (RRF) forrásait (5,9 milliárd euró támogatást és 9,6 milliárd euró kedvezményes hitelt).
 

A strukturális vagy kohéziós alapok közül az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzeit magában foglaló Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) foglalkozik “humán szakterületekkel”:

 
  • egészségüggyel,
  • közneveléssel,
  • társadalmi felzárkózással,
  • a szociális ügyekkel és gyermekvédelemmel,
  • család- és ifjúságpolitikával.
 

A kormány 2022. július 29-én nyújtotta be az EFOP Pluszt, a 2020-27-es uniós költségvetési ciklus humán területre vonatkozó fejlesztési tervét, amely összesen 1105 milliárd forint elköltésére vonatkozik. Ennek 82,5 százaléka uniós forrás, 17,5 százaléka a magyar központi költségvetésből származik.

 

A hivatalos terv ennek a pénznek az elköltésére, amelyet a kormányzati honlap tájékoztatása szerint október 14-ig lehetett véleményezni,

 

valóban tartalmaz terveket pedagógusok bérfejlesztésére.

 

A dokumentum 52-58. oldalán olvasható, hogy pontosan milyeneket. Eszerint az EFOP Plusz keretében a kormánya kormány célja,

 

“hogy a pedagógus átlagbér 2028-ra elérje a magyarországi diplomás átlagbérnek a 80 százalékát, a kedvezményezett településeken dolgozó, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok esetében pedig (többletjuttatás biztosításával) még magasabb legyen.”

 

Így szeretné elérni, hogy a pedagógus életpálya “vonzóbb és kiszámíthatóbb legyen”, hogy a “strukturális hiányosságok megszűnjenek”, és végső soron javuljon a “tanulói eredményesség”. A tervezetben szerint a beígért “bérösztönzésből” nagyobb arányban részesülnének azok a pedagógusok, akik “nehéz körülmények között” dolgoznak, és akik kiemelkedően teljesítettek a jövőben bevezetendő “teljesítményértékelési” rendszerben.

 

Érdekesség, hogy a tájékoztató honlapon elérhető az EFOP Plusz egy korábbi változata is, amelyet  a fájlnévből ítélve 2021. szeptember 30-án nyújtottak be. Ekkor a tervben még 

 

nyoma sem volt a pedagógusok béremelésének.

 

Az aktuális EFOP Plusz terv számításai szerint viszont 2029-ig 140 ezer pedagógus részesülhet így “emelt juttatásban, és 17 ezer pályakezdő pedagógus helyezkedhet el emelt bérezéssel. A kormány ugyaneddig az évig, 2029-ig vállalja azt is, hogy az elért bérszínvonal megőrzése érdekében az infláció mértékével kiigazítja a béreket. Mindez összesen nagyságrendileg 1 milliárd euróba kerülne a programban. Ez mai, 2022. október 19-i árfolyamon 412,77 milliárd forintot jelent, de ez a támogatás tényleges kifizetésekor változhat.

 

Összehasonlításképp:

 
  • 715 milliárd forintért vásárolja meg Vodafone-t a magyar kormány és a 4iG IT-vállalat közösen - jelentették be augusztusban. Az 49 százalékos tulajdonrészt szerző állami félre bő 350 milliárd forint esik ebből az összegből. (A felvásárlásról a Fidesz-média alapembere, Bencsik András azt mondta, fontosabb, mint a tanárok béremelése.)
 
  • 670 milliárd forintba kerül a költségvetésből a "rezsivédelmi alap", amelyből a kormány az átlagfogyasztási szintig fedezi a gáz és az áram árának csökkentését.
 
  • A bankszektor, az energiaszektor, a biztosítói piac, a légitársaságok, a telekomcégek, a gyógyszerforgalmazók, a kiskereskedelem és a reklámozók "extraprofitadójából"  800 milliárd forintot meghaladó bevétellel kalkulál a kormány.
 
  • Júliusban 416 milliárd forinttal vágták meg a minisztériumok költségvetését a kormányzati költségcsökkentés jegyében.
 

 

A másik szóban forgó forrás, a helyreállítási terv pedig erről a honlapról tölthető le.  Az Európai Bizottságnak benyújtott, “Final” címmel ellátott tervben valóban van szó a közoktatás fejlesztéséről (36-66. oldal), de inkább struktuális kérdések, például a digitális oktatáshoz való hozzáférés javítása, tantermi digitalizáció, és a korai nevelésre koncentrálva bölcsődei férőhelyek bővítése állnak a fókuszában, 

 

bérjellegű kiadások azonban egyáltalán nem kerülnek elő benne.

Függőben

 

Egyelőre azonban sem az EFOP Plusz, sem a Helyreállítási Alap oktatási pénzeit nem kezdhette még el költeni a kormány. Ennek oka pedig az országgyűlési választások másnapján a magyar kormánnyal szemben elindított feltételességi (vagy jogállamisági) mechanizmus.

 

Ez az eszköz 2021 januárja óta van az Európai Unió kezében,  annak kezelésére, ha a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos súlyos problémák állnak fenn. Idén vetették be először, eddig kizárólag Magyarország ellen. “Az eljárásban pénzt lehet elvonni egy tagállamtól, ha a Bizottság, és utána a tagállamok többsége is úgy látja, hogy a helyi kormány annyira megrendítette a demokráciát, hogy emiatt rossz kezekbe kerülhetnek az EU-s támogatások” - magyarázta a mechanizmus lényegét a 444 szeptemberi cikke.

 

Közel egy hónapja, szeptember 22-én zárult le az az egyeztetési időszak a magyar kormány és az Európai Bizottság között, amelyben az Orbán-kormány a jogállamisági problémákat kezelő törvénymódosításokat ígért, hogy a pénzelvonást elkerülje. De csak részben jártak sikerrel:

 

Szeptember 18-án az Európai Bizottság javasolta Magyarország megbüntetését a feltételességi mechanizmus alapján, de november 19-éig időt adtak a magyar kormánynak, hogy érdemi reformokat hozzon, és elkerülje a forráselvonást.

 

A Bizottság javaslata a büntetés mértékét is meghatározza. Az EU öt kohéziós alapjából háromra vonatkozóan a Magyarországra eső támogatás 65 százalékának elvonása forog kockán, összesen 7,5 milliárd euró elvesztése, amely a harmada a Magyarországnak járó kohéziós pénzeknek.

 

Az érintett három operatív program

 
  • a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
  • Közlekedés Operatív Program (KOP)
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP).
 

Nincs tehát köztük az oktatási költéseket tartalmazó EFOP operatív program.

 

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ebben a kohéziós alapban található pénzeket és a Helyreállítási Alap forrásait, amelyben szintén vannak oktatási tételek, biztosan maradéktalanul lehívhatja majd Magyarország.

 
  • A kohéziós alapok aktuális, 2020-27-re vonatkozó magyar költségvetéséről ugyanis még nem született megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között. Ha ez az év végéig nem történik meg, az előre egyeztetett keretösszeg egyhatoda elveszhet. Igaz, nem vagyunk ezzel egyedül az EU-ban: olyan tagállamokkal sem kötött még megállapodást a Bizottság, mint Észtország, Lettország vagy Spanyolország, amelyekkel szemben nem állnak fenn jogállamisági viták.
 
  • A Helyreállítási Alap esetében viszont egyedül a magyar elköltési tervet nem hagyták még jóvá a tagállamok közül, pedig megállapodás hiányában ez év végén itt is elveszik a lehívható pénz jó része.
 

Szakértő elemzők szerint ez utóbbi probléma nem független a jogállamisági vitáktól. Bár a helyreállítási terv elfogadása és a feltételességi mechanizmus két különböző jogi folyamat, politikailag nagyon is összekapcsolódnak. Hogy a magyar helyreállítási terveket elfogadják-e, az nagyban múlik a feltételességi mechanizmus november közepén esedékes végeredményétől. Hogy a magyar kormány mit tett, hogy hozzáférhessen az EU-s pénzekhez, a 444 is körüljárta ebben a cikkben



Címlapi kép: A Diákok a Tanárokért mozgalom tüntetése 2022. szeptember 2-án.  Fotó: Kristóf Balázs/444


Az EFOP Plusz és a Helyreállítási Alap lezáratlan ügyeivel kapcsolatban megkerestük az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletét. Kérdésünkre közölték: a partnerségi megállapodás (benne a tanárok béremelésének tervével) és a magyar helyreállítási terv értékelése még folyamatban van. A Bizottság és Magyarország ezek “lehető leggyorsabb lezárásán” dolgozik. “Amíg az értékelés folyamatban van, nem tudunk nyilatkozni az egyes intézkedésekkel kapcsolatban” - írták.

 

Nem szokványos, hogy az állam alapműködését az EU finanszírozza

 

Valójában nem is megszokott, hogy európai uniós kohéziós alapokból bérjellegű kiadásokat fedezhessenek a tagállami kormányok. A kohéziós pénzek elköltését szabályozó uniós jogszabály ugyan nem tiltja a források ilyen felhasználását, a Magyarországra idáig juttatott kohéziós támogatások azonban eddig másfajta célokat támogattak.

 

Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető lista alapján, a teljesség igénye nélkül:

 
  • a pedagógusképzés,
  • a helyi oktatásirányítás,
  • és az esélyteremtő óvodai nevelés fejlesztését,
  • a tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézményeket,
  • az iskolákban végzett pályaorientációs munkát.
 

De jutott uniós forrás 2015 és 2019 között hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó tanodák működésére is, amikor állami forrás erre még nem állt rendelkezésre.

 

A mostani kormányzati szándék, miszerint a tanárok bérfejlesztésének legalábbis egy részét - jelenleg érvényes tervek alapján - a kohéziós alapból finanszíroznák, felvet egy problémát is, amelyre a hvg.hu hívta fel a figyelmet egy friss cikkében. A kohéziós alapok a hétéves költségvetési ciklusokhoz igazodva működnek. Ha az egyik hétéves ciklusban sikerül is a béremelést finanszírozni belőlük, egyáltalán nem biztos, hogy a következőben is így lesz.

A cikk a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve, az Együtt a Dezinformáció Ellen (EDE) projekt részeként, az Európai Unió támogatásával készült. A tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét, azért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.