“Ma valójában, ha megnézzük, hogy a tüntetések kik ellen irányulnak, miért kell tüntetni, akkor azért kell tüntetni, mert a pedagógusbéreket még nem emeltük meg. Miért nem emeltük még meg? Azért, mert az Európai Bizottsággal való megállapodás még nem jött létre. És azért nem jött létre, mert a magyar baloldal mindent megtesz az ellen, hogy az Európai Bizottsággal meg tudjunk állapodni.”
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter értékelte így a legutóbbi, október 13-án tartott kormányinfón, hol tart az a hetek óta tartó tiltakozási hullám, amit tanárok, diákok és szülők indítottak az oktatás állapota miatt. A miniszter alaposan leegyszerűsítette a helyzetet.
Kormánypárti politikusok még hónapokkal ezelőtt dobták be, hogy a pedagógusok béremelése csakis az Európai Bizottság és az ellenzék miatt késik, ez pedig mostanra bevett panel lett az elégedetlenség lecsillapítására.
Cikkünkben megnéztük, mi igaz mindebből.
Röviden:
Gulyás Gergely a cikk elején idézett júliusi rádióinterjúban kicsit bővebben is kifejtette az érvelés lényegét.
Az “európai uniós pénzek között”, amelyek kifizetéséről jelenleg az Európai Bizottság és a magyar kormány között tárgyalások folynak, található az a forrás is, “ami pedagógus bérekre lenne fordítható”
- jelentette ki. Mielőtt a kifizetés feltételeiről és a tárgyalási folyamatról szót ejtenénk, nézzük, milyen források ezek, és milyen terveket tartalmaznak az oktatásra nézve.
“Uniós pénzek” címszó alatt valójában két különböző forrást vett egy kalap alá a miniszter.
A strukturális vagy kohéziós alapok közül az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzeit magában foglaló Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) foglalkozik “humán szakterületekkel”:
A kormány 2022. július 29-én nyújtotta be az EFOP Pluszt, a 2020-27-es uniós költségvetési ciklus humán területre vonatkozó fejlesztési tervét, amely összesen 1105 milliárd forint elköltésére vonatkozik. Ennek 82,5 százaléka uniós forrás, 17,5 százaléka a magyar központi költségvetésből származik.
A hivatalos terv ennek a pénznek az elköltésére, amelyet a kormányzati honlap tájékoztatása szerint október 14-ig lehetett véleményezni,
valóban tartalmaz terveket pedagógusok bérfejlesztésére.
A dokumentum 52-58. oldalán olvasható, hogy pontosan milyeneket. Eszerint az EFOP Plusz keretében a kormánya kormány célja,
“hogy a pedagógus átlagbér 2028-ra elérje a magyarországi diplomás átlagbérnek a 80 százalékát, a kedvezményezett településeken dolgozó, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok esetében pedig (többletjuttatás biztosításával) még magasabb legyen.”
Így szeretné elérni, hogy a pedagógus életpálya “vonzóbb és kiszámíthatóbb legyen”, hogy a “strukturális hiányosságok megszűnjenek”, és végső soron javuljon a “tanulói eredményesség”. A tervezetben szerint a beígért “bérösztönzésből” nagyobb arányban részesülnének azok a pedagógusok, akik “nehéz körülmények között” dolgoznak, és akik kiemelkedően teljesítettek a jövőben bevezetendő “teljesítményértékelési” rendszerben.
Érdekesség, hogy a tájékoztató honlapon elérhető az EFOP Plusz egy korábbi változata is, amelyet a fájlnévből ítélve 2021. szeptember 30-án nyújtottak be. Ekkor a tervben még
nyoma sem volt a pedagógusok béremelésének.
Az aktuális EFOP Plusz terv számításai szerint viszont 2029-ig 140 ezer pedagógus részesülhet így “emelt juttatásban, és 17 ezer pályakezdő pedagógus helyezkedhet el emelt bérezéssel. A kormány ugyaneddig az évig, 2029-ig vállalja azt is, hogy az elért bérszínvonal megőrzése érdekében az infláció mértékével kiigazítja a béreket. Mindez összesen nagyságrendileg 1 milliárd euróba kerülne a programban. Ez mai, 2022. október 19-i árfolyamon 412,77 milliárd forintot jelent, de ez a támogatás tényleges kifizetésekor változhat.
Összehasonlításképp:
A másik szóban forgó forrás, a helyreállítási terv pedig erről a honlapról tölthető le. Az Európai Bizottságnak benyújtott, “Final” címmel ellátott tervben valóban van szó a közoktatás fejlesztéséről (36-66. oldal), de inkább struktuális kérdések, például a digitális oktatáshoz való hozzáférés javítása, tantermi digitalizáció, és a korai nevelésre koncentrálva bölcsődei férőhelyek bővítése állnak a fókuszában,
bérjellegű kiadások azonban egyáltalán nem kerülnek elő benne.
Egyelőre azonban sem az EFOP Plusz, sem a Helyreállítási Alap oktatási pénzeit nem kezdhette még el költeni a kormány. Ennek oka pedig az országgyűlési választások másnapján a magyar kormánnyal szemben elindított feltételességi (vagy jogállamisági) mechanizmus.
Ez az eszköz 2021 januárja óta van az Európai Unió kezében, annak kezelésére, ha a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos súlyos problémák állnak fenn. Idén vetették be először, eddig kizárólag Magyarország ellen. “Az eljárásban pénzt lehet elvonni egy tagállamtól, ha a Bizottság, és utána a tagállamok többsége is úgy látja, hogy a helyi kormány annyira megrendítette a demokráciát, hogy emiatt rossz kezekbe kerülhetnek az EU-s támogatások” - magyarázta a mechanizmus lényegét a 444 szeptemberi cikke.
Közel egy hónapja, szeptember 22-én zárult le az az egyeztetési időszak a magyar kormány és az Európai Bizottság között, amelyben az Orbán-kormány a jogállamisági problémákat kezelő törvénymódosításokat ígért, hogy a pénzelvonást elkerülje. De csak részben jártak sikerrel:
Szeptember 18-án az Európai Bizottság javasolta Magyarország megbüntetését a feltételességi mechanizmus alapján, de november 19-éig időt adtak a magyar kormánynak, hogy érdemi reformokat hozzon, és elkerülje a forráselvonást.
A Bizottság javaslata a büntetés mértékét is meghatározza. Az EU öt kohéziós alapjából háromra vonatkozóan a Magyarországra eső támogatás 65 százalékának elvonása forog kockán, összesen 7,5 milliárd euró elvesztése, amely a harmada a Magyarországnak járó kohéziós pénzeknek.
Az érintett három operatív program
Nincs tehát köztük az oktatási költéseket tartalmazó EFOP operatív program.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ebben a kohéziós alapban található pénzeket és a Helyreállítási Alap forrásait, amelyben szintén vannak oktatási tételek, biztosan maradéktalanul lehívhatja majd Magyarország.
Szakértő elemzők szerint ez utóbbi probléma nem független a jogállamisági vitáktól. Bár a helyreállítási terv elfogadása és a feltételességi mechanizmus két különböző jogi folyamat, politikailag nagyon is összekapcsolódnak. Hogy a magyar helyreállítási terveket elfogadják-e, az nagyban múlik a feltételességi mechanizmus november közepén esedékes végeredményétől. Hogy a magyar kormány mit tett, hogy hozzáférhessen az EU-s pénzekhez, a 444 is körüljárta ebben a cikkben.
Címlapi kép: A Diákok a Tanárokért mozgalom tüntetése 2022. szeptember 2-án. Fotó: Kristóf Balázs/444
Az EFOP Plusz és a Helyreállítási Alap lezáratlan ügyeivel kapcsolatban megkerestük az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletét. Kérdésünkre közölték: a partnerségi megállapodás (benne a tanárok béremelésének tervével) és a magyar helyreállítási terv értékelése még folyamatban van. A Bizottság és Magyarország ezek “lehető leggyorsabb lezárásán” dolgozik. “Amíg az értékelés folyamatban van, nem tudunk nyilatkozni az egyes intézkedésekkel kapcsolatban” - írták.
Valójában nem is megszokott, hogy európai uniós kohéziós alapokból bérjellegű kiadásokat fedezhessenek a tagállami kormányok. A kohéziós pénzek elköltését szabályozó uniós jogszabály ugyan nem tiltja a források ilyen felhasználását, a Magyarországra idáig juttatott kohéziós támogatások azonban eddig másfajta célokat támogattak.
Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető lista alapján, a teljesség igénye nélkül:
De jutott uniós forrás 2015 és 2019 között hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó tanodák működésére is, amikor állami forrás erre még nem állt rendelkezésre.
A mostani kormányzati szándék, miszerint a tanárok bérfejlesztésének legalábbis egy részét - jelenleg érvényes tervek alapján - a kohéziós alapból finanszíroznák, felvet egy problémát is, amelyre a hvg.hu hívta fel a figyelmet egy friss cikkében. A kohéziós alapok a hétéves költségvetési ciklusokhoz igazodva működnek. Ha az egyik hétéves ciklusban sikerül is a béremelést finanszírozni belőlük, egyáltalán nem biztos, hogy a következőben is így lesz.
A cikk a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve, az Együtt a Dezinformáció Ellen (EDE) projekt részeként, az Európai Unió támogatásával készült. A tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét, azért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.