A hirado.hu cikke szerint az Európai Bizottság több tízmillió euróval támogat két „iszlamista” páneurópai szervezetet. Megnéztük, mi van az állítás mögött, ehhez többek között a Muszlim Testvériség egy volt tagjával is beszéltünk.

„Tízmillió eurókkal finanszírozza Brüsszel az iszlamista egyesületeket.” Ezzel a címmel közölt cikket a közmédia weboldala, a hirado.hu március 10-én.

A cikk Florence Bergeaud-Blackler francia szociológus Le Figaro-ban megjelent interjújára hivatkozva azt állítja, hogy az Európai Bizottság jelentős összegekkel támogat két, a Muszlim Testvériség nevű iszlám mozgalomhoz kapcsolódó szervezetet: az Európai Muzulmán Ifjúsági- és Diákszervezetek Fórumát (Forum of European Muslim Youth and Student Organisations, FEMYSO), illetve az Európai Rasszizmusellenes Hálózatot (European Network Against Racism, ENAR).

A cikk szerint a FEMYSO 288 ezer, az ENAR 23 millió eurót kapott az Európai Bizottságtól. Az ENAR-ról azt írják, hogy „iszlamista fedőszervként” működik, illetve hogy korábban a Muszlim Testvériség egy tagja vezette. A FEMYSO-t külön magyarázat nélkül köti a cikk a Muszlim Testvériséghez és az iszlamizmushoz.

Florence Bergeaud-Blackler nemrég megjelent könyve a hirado.hu tolmácsolásában „a Muszlim Testvériség szervezetéből kisarjadt új iszlamista mozgalmat” mutatja be. Bár a mozgalom Európában „előszeretettel állítja be magát erőszakmentesnek és mérsékeltebbnek”, és szívesen társul „akár LMBTQ-szervezetekhez is”, végső célja „Európa elmozdítása a globális és egyetemes iszlám társadalom felé”- írja a közmédia weboldala.


A hirado.hu a cikket egy a párizsi Bataclan klubnál készült fotóval illusztrálta. A Bataclan a 2015-ös párizsi terrortámadás-sorozat egyik célpontja volt. A terrormerényletet az Iszlám Állam vállalta magára.

Ezzel a képválasztással a cikk az EU által támogatott szervezeteket nem csupán az iszlamistákkal, hanem a terroristákkal is összemossa. Ezt erősíti az alábbi képaláírás is:

„Az áldozatokra emlékeznek a Bataclan rendezvényterem előtt a 2015-ös párizsi merényletsorozat évfordulóján, 2021. november 13-án. A francia fővárosban elkövetett merényletsorozatban iszlamisták 130 fiatalt mészároltak le. Brüsszel bőkezűen támogat iszlamista szervezeteket.”

A 2015-ös terrortámadások és a FEMYSO vagy az ENAR között ugyanakkor nincs semmilyen kapcsolat, ahogy a Muszlim Testvériség sem köthető a merényletekhez.

A két EU által támogatott szervezet és a Muszlim Testvériség közötti kapcsolat megítélése bonyolultabb kérdés. Mindenesetre a közmédia cikkében idézett francia szociológus állításai vitatottak, az ENAR esetében kifejezetten önkényesnek tűnik a szervezet összekötése a Testvériséggel.

A továbbiakban bemutatjuk

• a hirado.hu cikkében támadott két szervezet felépítését, finanszírozását és magyar tagjait;
• azt, hogy mi a Muszlim Testvériség Európában;
• hogy milyen kapcsolat van (vagy nincs) a FEMYSO, az ENAR és a Muszlim Testvériség között;
• és hogy mennyiben nevezhető iszlamistának a szervezetek tevékenysége.

A FEMYSO és az ENAR

A FEMYSO egy 1996-ban alapított, muszlim ifjúsági egyesületeket összekötő páneurópai ernyőszervezet. Honlapja szerint a FEMYSO az európai muszlim fiatalok „vezető hangjává” szeretne válni, célja egy sokszínű, összetartó és élénk Európa építése. A FEMYSO-nak jelenleg 31 tagszervezete van 21 országban. Magyar tagjuk a Muszlim Ifjúsági Társaság, a Magyarországi Muszlimok Egyházának (MME) ifjúsági szervezete.

Az MME a gyakran a FEMYSO “anyaszervezeteként” emlegetett Európai Muszlimok Tanácsának (Council of European Muslims) honalpján a “tagok és partnerek” között van felsorolva, de Sulok Zoltán, az MME elnöke kérdésünkre azt írta, hogy 2010-ben kiléptek a Council of European Muslims elődszervezetéből, a FIOE-ból (Federation of Islamic Organisations in Europe). A FEMYSO-nak viszont 2001 óta tagjai.

Az ENAR 25 éve aktív, a rasszizmus és a diszkrimináció valamennyi formája ellen küzdő szervezet. A Lakmusz megkeresésére küldött válaszuk szerint foglalkoznak többek között romaellenességgel, antiszemitizmussal, iszlamofóbiával, migránsellenességgel, afrofóbiával és női jogokkal. Az ENAR honlapja szerint több mint 150 nem kormányzati szervezetet képvisel, bár ezek közül csak 133-at sorolnak fel tételesen. Az ernyőszervezet missziójának megfelelően a listán találunk roma, muszlim és zsidó szervezeteket, a feketék jogaiért és a női jogokért küzdő NGO-kat, de egy szexmunkás érdekvédelmi szervezetet és az LMBTQ-migránsok jogait zászlajára tűző olasz NGO-t is. A FEMYSO maga is tagja az ENAR-nak.

Az ENAR magyar tagjai a Szim Salom progresszív zsidó hitközség és a Szubjektív Értékek Alapítvány. Magyarországi bejegyzésű továbbá a UNITED for Intercultural Action nevű tagszervezet is, de az ő tevékenységük páneurópai rasszizmusellenes kampányokra koncentrálódik.

Mennyi pénzt kapnak?

A FEMYSO és az ENAR valóban több projektre kapott európai uniós támogatást az elmúlt években. Az Európai Bizottság pénzügyi átláthatósági rendszerében jelenleg a 2014-2021-es időszakról lehet adatokat lekérni. Ebben az időszakban a FEMYSO négy EU-s projektben vett részt, ezek összértéke 563 ezer euró volt, de a FEMYSO-ra csak 134 ezer euró jutott, mert a legnagyobb projektet másokkal együttműködésben valósította meg. Az ENAR a 2014-2021-es pénzügyi ciklusban 14 projektben vett részt, ezek összértéke 15,2 millió euró volt, amiből 8,5 millió jutott az ENAR-ra.

Az EU-s támogatás kontextusba helyezéséhez érdemes megjegyezni, hogy a FEMYSO és az ENAR magyar tagszervezeteit ugyanebben az időszakban a magyar állam is támogatta.

A Szubjektív Értékek Alapítvány az Art-ravaló projektben 2018 és 2021 között összesen 180 millió forintot kapott a Belügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácstól a gyermekvédelemben nevelkedett fiatalok művészeti és pályaorientációs képzésére – tájékoztatta a Lakmuszt Lőrincz Marcell, az alapítvány igazgatója.

A Szim Salom vallási egyesületet az elmúlt három évben évi egymillió forinttal támogatta a Miniszterelnökség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül – írta megkeresésünkre Árvai Péter, a hitközség alelnöke.

A Magyarországi Muszlimok Egyházát (a Magyarországi Iszlám Tanács részeként) a 2011-es egyházi törvény bevett egyházként ismerte el. A bevett egyházak jogosultak az egyházi szja 1 százalék felajánlás fogadására, annak költségvetési kiegészítésére és a hitoktatásban résztvevő gyerekek utáni normatív állami támogatásra.

A NAV táblázata szerint az MME 2022-ben 8,1 millió forintot kapott az szja-felajánlásokból. Hogy az állam ezt mennyivel egészítette ki, arról friss adatot nem találtunk. Egy 2019-ben a Miniszterelnökség által közzétett dokumentumból annyi derül ki, hogy az MME akkor egy félév alatt összesen 9,1 millió forintot kapott szja-felajánlásként és költségvetési kiegészítésként, 1,6 milliót pedig hittanoktatásra.

A Muszlim Testvériség

A hirado.hu cikke kiemeli, hogy az ENAR-t korábban a Muszlim Testvériség egyik tagja vezette. Ezzel Michael Privot belga iszlamológusra utalnak, aki 2010 áprilisa és 2021 augusztusa között volt az ENAR igazgatója. (Bár ezt a hirado.hu és a Le Figaro cikkei nem említik, Privot 2003 és 2007 között a FEMYSO vezetőségének is tagja volt.)

Privot saját bevallása szerint korábban valóban tagja volt a Muszlim Testvériségnek.

A nem vallásgyakorló keresztény családba született Privot 19 évesen tért át az iszlám hitre. Nagyon kevés európai muszlim vállalta fel nyíltan tagságát a Muszlim Testvériségben, ő az egyik közülük. 2008-ban „coming outolt” saját blogján és a Le Soir-ban, miután egy amerikai szervezet a belga Testvériség tagjaként azonosította.

Néhány év múlva, 2012-ben azonban Prviot otthagyta a szervezetet: ismét a blogján jelentette be, hogy minden kapcsolatot megszakít a Muszlim Testvériséggel. A Lakmusznak adott interjújában azt mondta, 2003 és 2012 között volt a Testvériség tagja, de miután 2010-ben az ENAR igazgatója lett, semmilyen tevékenységet nem végzett a mozgalomban. Már 2007 és 2010 között is csak helyi szinten volt aktív, a belgiumi Verviers egy mecsetében.

De mi az a Muszlim Testvériség? A konzervatív iszlám vallási-politikai mozgalmat az egyiptomi Hasszán al-Banna alapította 1928-ban, majd számos másik közel-keleti államban is megjelent. Egyiptomban a 2011-es arab tavasz után egy rövid ideig hatalomra is került a Testvériséghez közel álló Szabadság és Igazságosság Pártja, illetve Muhammad Morszi elnök. Európában az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején jelenhettek meg az első „testvérek”, részben politikai menekültek, részben a közel-kelet országaiból tanulni érkező fiatalok.

A mozgalom – különösen Európában - a nyilvánosságtól elzártan működik, nincsenek hivatalosan bejegyzett „Muszlim Testvériség szervezetek”.

Az esetek túlnyomó többségében így nem lehet 100 százalékos biztonsággal megállapítani, hogy egy személy tagja-e a Testvériségnek.

Az ezzel foglalkozó kutatók többnyire a Testvériséget elhagyó volt tagok elmondására, titkosszolgálati jelentésekre és az arab világban élő „testvérek” szórványos nyilatkozataira hagyatkoznak az európai Muszlim Testvériség feltérképezésekor.

Lorenzo Vidino és Sergio Altuna egy 2021-es tanulmányban az európai Testvériség szervezetének három rétegét különböztette meg.

• Vannak a nem nyilvánosan működő „tiszta Testvériség” csoportok. Ezek tömörítik a Muszlim Testvériség tulajdonképpeni tagjait, és meglehetősen nagy autonómiát élveznek az egyes államokban. Bár kapcsolódnak egymáshoz, a különböző országokban működő Testvériségeket nem irányítják sem egy európai központból, sem Egyiptomból.
• A második réteget a „Testvériség-származékok” alkotják. Ezek hivatalosan bejegyzett muszlim szervezetek, amelyek nem nevezik magukat Muszlim Testvériségnek, sőt többnyire tagadják, hogy bármi közük lenne a mozgalomhoz. Ugyanakkor az ilyen szervezeteket a Testvériség tagjai alapítják, és bár a tagságuk nem feltétlenül mutat teljes átfedést a Testvériségével, a főbb pozíciókat a „testvérek” kontrollálják. A kutatók szerint ezek a szervezetek jelentik a Testvériség titkos tevékenységének nyilvános arcát.
• Végül vannak a „Testvériség által befolyásolt szervezetek”. Ezek ideológiailag vagy egy-egy személyen keresztül kapcsolódnak a Testvériséghez, de szervezetileg elkülönülnek tőle.

Hozzá kell tenni, hogy az európai Muszlim Testvériségről több könyvet jegyző Lorenzo Vidino megítélése is vitatott. Az ENAR a Lakmusznak küldött válaszában azt írta, hogy Vidino „muszlimellenes összeesküvés-elméleteket propagáló szélsőjobboldali think-tankekhez kötődik”. A volt Testvériség-tag Michael Privot ugyanakkor úgy jellemezte Vidino leírását a mozgalomról, hogy „amennyire lehet, pontos”, míg például a hirado.hu által is idézett Florence Bergeaud-Blackler szerinte csak azokat a tényeket veszi figyelembe, amelyek megerősítik az elméleteit.

Mi a kapcsolat közöttük?

Nem Bergeaud-Blackler az első, aki összefüggésbe hozza a FEMYSO-t és az ENAR-t a Muszlim Testvériséggel, vagy aki kritizálja, hogy a szervezetek uniós támogatást kapnak. Az elmúlt években több EP-képviselő is írásbeli kérdésben vetette fel a témát az Európai Bizottságnak. A Bizottság lényegében ugyanazt válaszolta nekik, mint most a Lakmusznak: csak olyan szervezeteket támogatnak, amelyek tiszteletben tartják az alapvető jogokat és az EU alapértékeit, és a támogatási feltételek megsértése esetén megvannak az eszközeik az együttműködés leállítására és a pénz visszafizettetésére.

Mind a FEMYSO, mind az ENAR kategorikusan tagadja, hogy kapcsolatban állnának a Muszlim Testvériséggel.

De mi van valójában az ezt hangoztató állítások mögött?

A FEMYSO összekapcsolása a Testvériséggel elterjedtebb, mint az ENAR-é. Vidino és Altuna a már említett tanulmányban a „páneurópai Testvériség-miliő” részeként kezeli, és ifjúsági „Testvériség-származék” szervezetek egyesületeként azonosítja a FEMYSO-t. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy a FEMYSO alapításában komoly szerepet játszott a mai Council of European Muslims elődje, a FIOE. Márpedig a FIOE-t a „Testvériség-származékok” fő európai ernyőszervezetének nevezik, és ezt például azzal támasztják alá, hogy a FIOE egykori főtitkára Muhammad Morszi 2012-es elnökké választása után elnöki tanácsadó lett Egyiptomban.

A FEMYSO és a Muszlim Testvériség kapcsolatára a francia kormány is utalt 2021-ben, amikor Clément Beaune akkori Európa-ügyi államtitkár megosztott egy tweetet, amelyik a Testvériség „kesztyűbábjának” nevezte a szervezetet. A francia kormány kritizálta, hogy az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa, Helena Dalli találkozott a FEMYSO vezetőségével. A FEMYSO előzőleg részt vett az Európa Tanács egy kampányának kidolgozásában, amely a hidzsáb viselésének elfogadását népszerűsítette (az Európa Tanács nem EU-s intézmény, hanem 46 részes állam emberi jogi szervezete). A kampány anyagait az Európa Tanács visszavonta, többek között a francia kormány tiltakozása után.

C’est aberrant, en effet. Nous saisissons dès aujourd’hui la Commission européenne avec @MarleneSchiappa. Comme récemment au Conseil de l’Europe, action immédiate et résolue. Ne rien laisser passer. @EU_Commission https://t.co/Qpcj2XF5Xj

— Clement Beaune (@CBeaune) November 22, 2021

A FEMYSO-t Michael Privot is többször a Testvériséghez kötődő szervezetként azonosította, így a Lakmusznak adott interjújában is. „Lehetséges, hogy a tagságban vagy a tagszervezetek között vannak, akik nem a Testvériséghez tartoznak, de meglepődnék, ha a vezetőségben lenne olyan, aki nincs tisztában azzal, hol van” – mondta Privot.

A Muszlim Testvériség és a FEMYSO kapcsolatára vonatkozó állításokat nemcsak maga a FEMYSO, hanem a korábban Michael Privot által vezetett ENAR is visszautasította. Az állítások közötti ellentét feloldhatatlan, de annyit azért kijelenthetünk, hogy a FEMYSO-nál jóval több jel utal a Testvériséghez fűződő kapcsolatra, mint az ENAR-nál.

Bár a hirado.hu az ENAR-t nevezte „iszlamista fedőszervnek”, az antirasszista hálózatról jóval kevesebb forrás állítja, hogy a Testvériséghez tartozna (ez Vidinoék tanulmányában sem szerepel), és ennek alátámasztására leginkább Michael Privot igazgatói pozícióját hozzák fel, vagy azt, hogy a FEMYSO tagja az ENAR-nak.

Privot azonban, aki a FEMYSO esetében elismeri a kötődést a Testvériséghez, az ENAR esetében határozottan tagadja ezt.

A Lakmusz kérdésére azt mondta, igazgatóként sosem próbálta a Testvériség agendáját érvényesíteni az ENAR-ban, egyébként sem volt már aktív tag 2010 után, 2012-ben pedig – két évvel igazgatóvá választása után –formálisan is kilépett a Testvériségből.

Hozzátette, a FEMYSO egy a több mint 150 ENAR-tagszervezet közül, így még ha akarnák, akkor se tudnák a Testvériség érdekei szerint befolyásolni az ENAR működését. „Az ENAR-ban minden témában munkacsoportok dolgozzák ki a javaslatokat, ezeket utána vagy a vezetőség vagy a teljes közgyűlés fogadja el. Amíg igazgató voltam, talán egyetlen évben volt egy képviselője a FEMYSO-nak az ENAR boardjában.”

Az ENAR magyar tagszervezetei is megerősítik, hogy sem Privot, sem a FEMYSO részéről nem érzékeltek „iszlamista” törekvéseket. „Ellenkezőleg, ha van fantasztikus antirasszista tevékenység, akkor amit az ENAR végez, az ilyen” – mondta Árvai Péter. A Szim Salom 2018-ban csatlakozott az ENAR-hoz, és nem is tudtak Michael Privot múltbeli Testvériség-tagságáról. A Szubjektív Értékek Alapítvány 2013-ban lett ENAR-tag. Lőrincz Marcell szerint „Michael sosem titkolta a hátterét, de ez már akkor is a múltjának volt a része, és nem jött elő a beszélgetésekben”.

Milyen iszlamisták?

A Muszlim Testvériség egyetlen uniós tagállamban sincs betiltva, és nem szerepel az EU terrorszervezetekről vezetett listáján sem. Michael Privot szerint az európai iszlamista terrortámadások elkövetői gyűlölik a Testvériséget, „Korrumpált Testvérek” néven emlegetik őket, mert a Testvériség nagyobbik része a társadalom egészével való kapcsolatépítést, a demokratikus folyamatokban történő részvételt pártolja.

A Testvériség palesztin ágának számító Hamász ugyanakkor rajta van az EU terrorlistáján. A Testvériség többi részének hozzáállása a Hamászhoz Privot szerint problematikus, ez volt az egyik oka annak, hogy kilépett a mozgalomból. „Egy-egy Hamász-támadás után az erőszakot elítélik, de többnyire hozzátesznek valamit arról, hogy Izrael a kiváltó ok” – mondta Privot.

Kilépésének okaként említette még, hogy a Testvériségben nagy tekintélynek örvendő néhány tudós, például Juszuf al-Karadavi kijelentései egyértelműen szembementek azzal, amit a mozgalom Európában képviselt. „A FEMYSO-ban a 2000-es évek közepén elkezdtünk az addig tabunak számító LMBTQ-témával foglalkozni, de közben al-Karadavi olyanokat nyilatkozott, hogy a homoszexuálisokat meg kell kövezni. És nem volt elhatárolódás az európai Testvériség részéről, inkább elkenték a dolgot.”

Privot ugyanakkor leszögezi, hogy amíg az ENAR-t vezette, a FEMYSO részéről sosem tapasztalt az uniós alapértékekkel ellentétes hozzáállást.

„Ha ilyen történt volna, kizártuk volna őket, mint ahogy a vezetésem alatt LMBTQ-ellenes retorika miatt egy román, bevándorlóellenesség miatt pedig egy lengyel szervezetet el is kellett távolítani az ENAR tagjai közül” – mondta Privot.

Az EU alapértékeit és az Európai Bizottság szabta kereteket már csak az uniós finanszírozás miatt is szem előtt kell tartania az ENAR-nak és a FEMYSO-nak (ahogy az összes többi EU-s pénzt használó szervezetnek is). Ezért Privot szerint ha bárki „iszlamizálni” akarná Európát, „arra az EU-s projektek végrehajtása biztosan nem lenne hatékony eszköz”. Az uniós nyilvántartás szerint a FEMYSO például a lányok és nők elleni iszlamofóbia megelőzésére, az ENAR pedig a rasszizmus, a gyűlöletbűncselekmények és az intolerancia elleni közpolitikák támogatására kapott EU-s támogatást 2014 és 2021 között.

Az iszlamizáció vádja egyébként is az összeesküvés-elméletekre hasonlít Florence Bergeaud-Blackler írásaiban – mondta a Lakmusznak Michael Privot. „A Muszlim Testvériséget annyiban persze lehet iszlamista szervezetnek nevezni, hogy az iszlámot politikai üzenetként értelmezi, és e mentén szeretné alakítani a társadalmat. De európai kontextusban ez nyilvánvalóan csak egy konzervatív etikai beállítódást jelenthet, nem azt, hogy a hatalmat akarják megkaparintani.” Még a Testvériséggel szemben egyébként rendkívül kritikus Lorenzo Vidino is elismeri (a korábban idézett tanulmányban), hogy a „testvérek” Európa iszlamizálásánál realisztikusabb célokért dolgoznak: az iszlám identitás megerősítésén, a muszlim közösségek képviseletén és az iszlámmal kapcsolatos közpolitikák alakításán.

Bár Michael Privot híve a Muszlim Testvériséggel kapcsolatos őszinte párbeszédnek, úgy látja, hogy az iszlamizációs és terrorista narratíva, valamint a testvériség alaptalan összemosása az ENAR-ral, megakadályozhat szervezeteket abban, hogy muszlimellenes gyűlölet témájával foglalkozzanak. Így végső soron az ellen hat, hogy a muszlimok ugyanolyan védelmet élvezzenek a gyűlöletbűncselekmények és a diszkrimináció ellen, mint a feketék, a romák vagy a zsidók.

A cikk a Független Médiaközpont GTTO (Get the trolls out!) projektjének támogatásával készült. A cikkben megszólaló Lőrincz Marcell szakértőként vesz részt a GTTO projektben.

(Címlapkép: Alain Rolland/Európai Parlament)