Tényleg magasabb nálunk az infláció, mint Ukrajnában?

Több lap a NielsenIQ adataira hivatkozva írt arról, hogy a magyar infláció durvább, mint az ukrajnai. A piackutató cég azonban nem egészen úgy méri az árváltozást, mint a hivatalos statisztikák.

 

„Magyarországon már nagyobb az infláció, mint Ukrajnában”


– ezzel a címmel közölt cikket november 24-én az Euronews. A cikk a NielsenIQ piackutató cég legújabb elemzésére hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország kilóg az európai országok közül a harmadik negyedév 25 százalékos inflációjával, a magyarnál csak a hiperinflációs Törökországban és Kazahsztánban volt magasabb az áremelkedés egész Európában. „Még a háborús Ukrajnában is jobb a helyzet” – tette hozzá az Euronews.
 

A hírt átvette többek között a 24.hu is, az olkt.net nevű oldal pedig tévesen arra utalt a címében, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint nagyobb az infláció Magyarországon, mint Ukrajnában.

Az Euronews cikke és a NielsenIQ elemzése azért keltette fel a figyelmünket, mert a hivatalos magyar és ukrán statisztikai adatokat összevetve azt látjuk, hogy jelenleg Ukrajnában nagyobb az infláció, mint Magyarországon, és nem fordítva. Az Eurostat legutóbbi adatközlése szerint a magyar inflációs adat az EU-n belül is csak a harmadik legrosszabb volt Észtország és Litvánia után.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Rákérdeztünk az ellentmondásra a NielsenIQ-nál, és kiderült, hogy a cég teljesen más módszertannal dolgozik, mint a hivatalos állami statisztika.

Ráadásul nem is az általános inflációt mérik, hanem egy ennél behatároltabb jelenséget, a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható árszínvonal-növekedést.

Ebben az összehasonlításban 2022 harmadik negyedévében valóban Magyarország produkálta a legrosszabb kelet-európai adatot Törökország és Kazahsztán után. Még Ukrajnában is kisebb volt az árszínvonal-növekedés, mint nálunk.


Mit mutat a hivatalos statisztika?

A hivatalos KSH-adatok szerint 2022 októberében 21,1 százalék volt az infláció Magyarországon, ami azt jelenti, hogy átlagosan ennyivel emelkedtek a fogyasztói árak az előző év októberéhez képest.

Az ukrán statisztikai hivatalnál ugyanez az adat 26,6 százalék volt októberre, tehát 5,5 százalékponttal magasabb, mint a magyar infláció. Az Euronews által is hivatkozott NielsenIQ-elemzés nem októberre, hanem 2022 harmadik negyedévére, a július-augusztus-szeptemberi időszakra vonatkozott. Azonban a statisztikai hivatal által megállapított ukrán infláció (22,2; 23,8 és 24,6 százalék) ebben a három hónapban is meghaladta a magyar adatot (13,7; 15,6 és 20,1 százalék), így kijelenthető, hogy a hivatalosan mért infláció 2022 harmadik negyedévében is magasabb volt Ukrajnában, mint Magyarországon.

Magyarországról az Eurostat is rendszeresen tesz közzé inflációs adatot, az úgynevezett harmonizált fogyasztóiár-indexet. 

Az Eurostatnál októberben 21,9 százalékos volt a magyar infláció. Ez az EU-n belül a harmadik legmagasabb érték Észtország és Litvánia után.
 

A KSH és az Eurostat adatai közötti 0,8 százalékpontos eltérést módszertani különbségek magyarázzák. Az inflációt úgy számolják ki a statisztikai hivatalok, hogy összeállítanak egy hatalmas, Magyarországon jelenleg 945 termékből és szolgáltatásból álló fogyasztói kosarat, és az egyes tételek árát minden hónapban feljegyzik az ország több pontján, majd ezeket az árakat átlagolják. Fontos az is, hogy az egyes termékek és szolgáltatások mekkora súllyal szerepelnek a kosárban, ezt a korábbi évek tényleges fogyasztási adataira alapozzák. Az összes termék és szolgáltatás súlyozott, átlagos árváltozása maga az infláció.

Az Eurostat módszertana egyrészt a súlyozásban tér el a KSH-étól: míg a KSH a súlyok kialakításánál csak a magyar lakosság fogyasztását veszi alapul, az Eurostat beszámítja az ide látogató külföldieket is. Különbség továbbá, hogy a rezsiköltségeket az Eurostat ahhoz a hónaphoz számolja, amelyikben a tényleges fogyasztás megtörtént, míg a KSH a számla kiküldésének hónapjához, ami egy-két hónapos csúszást eredményez.


Mi az az árszínvonal-növekedés?

Ehhez képest a több mint 90 országban aktív NielsenIQ más termékkörre és más módszertannal számolja saját adatát, az árszínvonal-növekedést (unit value growth). Vágyi Eriktől, a cég magyarországi ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy ők az úgynevezett napi fogyasztási cikkek (fast-moving consumer goods, FMCG) piacát vizsgálják. Ebbe a körbe leegyszerűsítve a nagy áruházakban kapható termékek tartoznak, elsősorban az élelmiszerek és vegyi áruk.

A NielsenIQ által mért árszínvonal-változás így nem számol például az elektronikai cikkekkel, ahogy semmilyen szolgáltatással és a rezsiköltségekkel sem.

A Nielsen IQ alaptevékenysége szerint piaci elemzéseket készít FMCG gyártóknak (például Coca-Cola, Unilever, Procter&Gamble) és kereskedőknek. Ehhez folyamatosan gyűjtik az adatokat a piacról. Szerződésben állnak a jelentősebb kiskereskedőkkel, akik elküldik a cégnek a kasszaadatokat, így a tényleges fogyasztást tudják követni. Vágyi Erik tájékoztatása szerint Magyarországon a legtöbb áruházláncnál az összes üzlet forgalmát látják, néhány bolt esetében pedig panellal dolgoznak.

A nyers forgalmi adatokból látszik, hogy két időegység között hogyan változott a teljes költés a napi fogyasztási cikkek piacán. A NielsenIQ ezen felül mennyiségi adatokat is kap, és a kettőből együtt számítja ki az árszínvonal változását: az árszínvonal-emelkedés tulajdonképpen a forgalomnövekedésnek az a része, ami nem a mennyiségi növekedésből adódik.

Ha például szénsavas üdítőkből 2022 x hónapjában 20 százalékkal több bevétele van a kiskereskedelmi szektornak, mint 2021 x hónapjában, miközben literre ugyanannyit adnak el belőle, akkor a teljes növekedés az árszínvonal-emelkedésnek tudható be. Ha viszont úgy van 20 százalék forgalomnövekedés, hogy közben 10 százalékkal több áru fogy, akkor már csak 10 százalékot magyaráz az árszínvonal változása.

Magyarországon a napi fogyasztási cikkek piacának árszínvonal-emelkedése volt 25 százalékos 2022 harmadik negyedévében a NielsenIQ Quarter by Numbers kiadványa szerint (az elemzés nem nyilvános, de a cég lapunkkal megosztotta). Ez a vizsgált uniós országok közül valóban a legmagasabb, és magasabb a 22,3 százalékos ukrán adatnál, ahogy egyébként a 18,9 százalékos orosznál is. A tágabb értelemben vett kelet-európai régión belül csak Kazahsztánban (42,6 százalék) és Törökországban (108,9 százalék) volt magasabb az árszínvonal-emelkedés, mint nálunk.
 

Vágyi Erik kiemelte, hogy az árszínvonal változása nem feleltethető meg egy az egyben a termékek átlagos áremelkedésének. Inkább a fogyasztók által ténylegesen elszenvedett áremelkedést jelenti, és benne van az is, ahogy a vásárlók reagálnak az árváltozásra.

A korábbi példánál maradva, elképzelhető, hogy az üdítőitalok ára 2021 és 2022 x hónapja között átlagosan 10 százalékkal emelkedik, de a fogyasztók ugyanazért a mennyiségért csak 5 százalékkal fizetnek többet. Ez például akkor lehetséges, ha az áremelkedésre úgy reagálnak, hogy elkezdik jobban keresni az olcsóbb vagy leakciózott termékeket, illetve többet vásárolnak az általában olcsóbb üzletekben.

Ezt a magatartást az áremelkedés fogyasztók általi tompításának nevezi a NielsenIQ ügyvezetője, és úgy gondolja, hogy Magyarországon is jelen van. A cég időszakosan úgy is megvizsgálja az áremelkedést, hogy kigyűjti az élelmiszert forgalmazó nagyobb online láncok 500 legnagyobb forgalmú termékének polci árát. Legutóbb szeptemberben végeztek ilyen felmérést Magyarországon, és azt tapasztalták, hogy az árak egy év alatt átlagosan 35 százalékkal emelkedtek, míg az árszínvonal-növekedés – mint láttuk, - csak 25 százalékos volt. A különbség azzal magyarázható, hogy a vásárlók az olcsóbb termékek felé fordultak.


Miért vagyunk jobbak a hivatalos statisztikában?

Ha tisztában vagyunk a statisztikai hivatalok által mért infláció és a NielsenIQ által mért árszínvonal-emelkedés közötti különbséggel, már nem tűnik olyan meglepőnek, hogy a magyarországi helyzetet nemzetközi összehasonlításban az előbbi kedvezőbbnek mutatja, mint az utóbbi.

Az árszínvonal-növekedés a napi fogyasztási cikkek piacára vonatkozik, ennek a piacnak pedig jelentős szeletét adják az élelmiszerek. 

Márpedig az élelmiszerek ára Magyarországon kiugró mértékben emelkedett a hivatalos inflációs adatok szerint is. 

A KSH 2021 és 2022 októbere között 40 százalékos, az Eurostat 43 százalékos áremelkedést mért Magyarországon az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra. Ebben a mutatóban a hivatalos statisztika szerint is utolsók vagyunk az EU-ban, és rosszabbul állunk Ukrajnánál is, az ukrán statisztikai hivatal szerint ugyanis a háború sújtotta országban egy év alatt csak 35,7 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.
 

A NielsenIQ elemzésében azért szerepelhettünk rosszabbul Ukrajnánál, mert az csak a napi fogyasztási cikkeket vizsgálja, azaz jóval nagyobb súllyal szerepelnek benne az élelmiszerek, mint az általános infláció számításánál figyelembe vett fogyasztói kosárban.

Vágyi Erik szerint a másik magyarázó tényező az lehet, hogy Ukrajnában valószínűleg erősebb volt az áremelkedés fogyasztók általi tompítása, mint Magyarországon, illetve jóval jelentősebb mértékben és több szempontból változtak a vásárlási szokások, mint más országokban. Azaz hiába nőtt a termékek átlagos ára esetleg nagyobb mértékben, a háború sújtotta országban az emberek inkább fordultak az olcsóbb áruk felé, mint Magyarországon, ezzel csökkentve az árszínvonal-növekedést. 

(Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz