A magyar kormány és az Európai Unió közötti költségvetési-jogállamisági viták egyik fontos pontja az egyetemi modellváltás. Az elmúlt néhány évben összesen 21, korábban állami egyetem került közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába. Ezzel egyidejűleg az alapítványokat vezető kuratóriumokban tagságot kapott számos aktív kormánypárti politikus, köztük miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők.
Az Európai Bizottság szerint a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozás nem tartalmaz elég szigorú összeférhetetlenségi szabályokat, ezért fordulhatott elő, hogy politikusokkal töltötték fel a kuratóriumokat. A Bizottság javaslatára a Tanács novemberben az úgynevezett költségvetési feltételességi eljárásban úgy döntött, hogy az alapítványokkal és a hozzájuk tartozó egyetemekkel nem lehet új szerződéseket kötni az EU-s források terhére, amíg meg nem oldódik az összeférhetetlenségi probléma.
A Népszava írta meg, hogy ez érinti az Erasmus+ nemzetközi diákcsereprogramot és a Horizon Europe kutatási pályázatokat is.
A téma kiemelkedő helyet kapott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter január 12-i kormányinfóján. Gulyás valóságos adatcunamit zúdított hallgatóságára, amivel azt próbálta bizonyítani, hogy a modellváltás jót tett a magyar felsőoktatás fejlődésének.
Ebben a cikkben a miniszter által közölt adatokat vesszük szemügyre. Gulyás a sajtótájékoztatón nem adta meg a statisztikák forrását, a Miniszterelnökség pedig nem válaszolt az ezzel kapcsolatos megkeresésünkre, így a számunkra hozzáférhető adatokból dolgoztunk.
Legfontosabb megállapításaink:
Ezt az állítást a felvi.hu portálon közzétett adatok nem támasztják alá. 2020-ban általános felvételi eljárásban és pótfelvételivel összesen 74 799 hallgató jutott be a magyar felsőoktatásba, 2021-ben 82 007, 2022-ben pedig 80 264.
2020 és 2021 között tehát 9,6 százalékkal emelkedett a felvett hallgatók száma, 2021-ről 2022-re azonban nem emelkedett “további 7,5 százalékkal”, hanem körülbelül 2 százalékkal csökkent.
Gulyás talán arra utalhatott, hogy 2022-ben nem a 2021-es, hanem megint csak a 2020-as évvel összehasonlítva volt nagyjából 7,5 százalékkal (pontosan 7,3 százalékkal) magasabb a felvételi létszám, és ezt adta elő úgy, mintha “további” növekedés történt volna. Pedig 2021-ről 2022-re csökkenés történt.
Mivel a miniszter a frissen érettségizettek számával összefüggésben beszélt a felvételi adatokról, és érettségivel mesterképzésre értelemszerűen nem lehet jelentkezni, megnéztük azt is, hogy csak alap- és osztatlan képzéseken hogy alakult a felvettek száma. Azonban itt sem találtuk nyomát 7,5 százalékos emelkedésnek 2021 és 2022 között. 2021-ben 60 005, 2022-ben 59 797 fő került be ezekre a képzési szintekre.
Érdemes hozzátenni, hogy Gulyás Gergely 2020-at választotta az összehasonlítás bázisévének, amikor mélyponton volt a felsőoktatásba felvettek száma. A felvi.hu-n 2001-től vannak elérhető adatok, az azóta eltelt több mint húsz évben 2020-ban volt a legalacsonyabb a felvételi létszám.
2019-ben még 85 422 főt vettek fel egyetemre, főiskolára, ettől az elmúlt két év adatai érdemben elmaradnak.
“A külföldi hallgatók létszáma: itt 2013-as adathoz képest 65 százalékkal emelkedett (40 ezer körül vannak Magyarországon külföldi hallgatók), és még 2020-ról ‘21-re is, úgy, hogy ez egy coviddal terhelt év volt, 2 százalékkal nőtt az új belépők száma. 11 300 új külföldi hallgató jelentkezett a magyar felsőoktatásba, nagyon nagy többségben a modellváltó egyetemekre”
- fogalmazott Gulyás Gergely.
A magyar felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi hallgatók számáról 2005-től kezdve érhetők el adatok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisában, az adatok forrása pedig az Oktatási Hivatal elektronikus nyilvántartása, a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR).
Ebből látható, hogy a külföldi hallgatók száma 2005 óta csaknem folyamatosan nőtt a magyar felsőoktatásban. Ezzel párhuzamosan azonban évről évre kevesebb hallgató tanult összesen az egyetemeken, egészen 2018-ig, amikortól - nem függetlenül a külföldi hallgatók stabilan növekvő arányától - évről évre növekedés figyelhető meg a teljes hallgatói létszámban.
Nyilatkozatában Gulyás Gergely miniszter a 2013-as adattal hasonlította össze a jelenlegi helyzetet, 65 százalékos emelkedést emlegetve.
2013-ban 23 208 külföldi hallgató tanult magyar egyetemeken, míg 2021-ben - ez a KSH-nál elérhető legfrissebb adat - 40 292.
A két év közötti 17 084 fős növekmény még meg is haladja a Gulyás által említett 65 százalékot (valójában 73,6 százalékkal növekedett a külföldi hallgatók száma).
A Covid-járvánnyal “terhelt” 2020-2021 közötti időszakban is nőtt a külföldi hallgatók száma, ebben is igaza van Gulyásnak, de itt is nagyobb mértékben, mint amit a miniszter mondott. A KSH-statisztika alapján 2020-ban 37 925, míg 2021-ben 40 292 külföldi hallgató tanult magyar egyetemeken, ami több mint 6 százalékos növekmény.
Gulyás azt is mondta, hogy “11 300 új külföldi hallgató jelentkezett a magyar felsőoktatásba, nagyon nagy többségben a modellváltó egyetemekre” azonban nem világos, hogy a 2021-es vagy a 2022-es évről beszél, és az sem, hogy ez az adat honnan származik.
Amint a Miniszterelnökség válaszol erre a kérdésre, cikkünket frissítjük.
Fontos kitétel azonban, hogy a felsőoktatási statisztikákban külföldi hallgatónak minősülnek a magyar egyetemeken tanuló határon túli magyar fiatalok is - derül ki ebből a 2018-as elemzésből, ami a hazai oktatásirányítás állami háttérintézménye, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján jelent meg.
A külföldi hallgatók számának emelkedése, a “felsőoktatás nemzetköziesedése” pedig messze nem magyar sajátosság, és jóval régebben kezdődött, mint a 2010-es évek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése szerint 1975 és 2016 között világszerte több mint ötszörösére, 0,8 millióról 3,5 millióra nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik nem az állampolgárságuk szerinti országban végzik felsőoktatási tanulmányaikat.
és a világ országainak kormányai egyre több erőforrást kezdtek fordítani külföldi hallgatók bevonzására - elsősorban nemzetgazdasági érdekből.
A magyar kormány sem képez ebben kivételt. Éppen 2013-ban indították el Stipendium Hungaricum nevű programjukat, amelyen keresztül évente több mint 5000 ösztöndíjat osztanak ki különböző, főként távol-, és közel-keleti, afrikai, dél-amerikai régiókból érkező hallgatók között magyarországi felsőoktatási tanulmányaikhoz.
Címlapon: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón, 2023. január 12-én. Fotó: Bankó Gábor/444
A TIMES Higher Education (THE) rangsor az oktatás és a kutatás minősége, a publikációk idézettsége, a magánszektorból származó bevétel és a nemzetközi beágyazottság alapján értékeli a világ felsőoktatási intézményeit.
Az az állítás, hogy 2023-ban 11 magyar intézmény szerepel a legjobb ötben, persze logikai képtelenség, a miniszter itt vélhetően a “legjobb öt százalékra” gondolt. Erre utal, hogy Hankó Balázs felsőoktatási államtitkár ugyancsak január 12-én megtartott beszédében azt mondta, “Magyarországon 11 egyetem a világ élvonalában van, a legjobb öt százalékban szereplünk, mondhatjuk, hogy topligásak vagyunk”.
A THE 2023-as kiadása valóban 11 magyar egyetemet rangsorolt. Hogy a listára való felkerülés azt jelenti-e, hogy ezek az egyetemek “a legjobb öt százalékhoz tartoznak”, az már vitatható. A THE ilyet nem állít, és Fábri György, az ELTE docense, az egyetemi rangsorok kutatója szerint nincs biztos számunk arról, hogy összesen hány egyetem van a világon, definíció kérdése is, mit tekintünk egyetemnek. “Az öt százalék kommunikációs szinten elmegy, de reálisabb azt mondani, hogy a THE rangsorára felkerült egyetemek a rangsor szempontjai szerint a világ legjobb tíz százalékához tartoznak” - mondta a Lakmusznak Fábri.
Tény, hogy 2019-ben még csak 7 magyar intézmény szerepelt a THE listáján, 2021-ben már 9, 2023-ban pedig 11. De közben magának a rangsornak is nőtt a hossza, idén több mint 1 500 egyetem szerepel rajta, míg a 2019-es még csak 1 258 intézményt rangsorolt.
Ha a konkrét helyezéseket nézzük, akkor egyes modellváltó intézményeknél valóban komoly fejlődést látunk. A Semmelweis Egyetem a 401-500 közötti pozícióból idénre a 201-250-es sávba kapaszkodott fel, az Óbudai Egyetem pedig a negyedik legmagasabban jegyzett magyar intézmény lett 2023-ban, pedig korábban fel sem fért a rangsorra.
Ugyanakkor lecsúszásra is van példa: a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a modellváltásban nem érintett BME rosszabb helyezést ért el idén, mint 2019-ben.
“Modellváltó egyetemek esetében egy év alatt összesítve 18 százalékkal növekedett a különböző tudományos közlemények száma. A bölcsészet-, társadalom-, és jogtudományok esetében a teljes publikációs teljesítmény 13,6 százalékkal, a nemzetközi adatbázisokban indexált közlemények száma pedig 16,7 százalékkal nőtt”
- mondta Gulyás Gergely “nemzetközi adatbázisokra” hivatkozva.
Nem részletezte, milyen adatbázisokat használt, és a Miniszterelnökség sem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésünkre. Azt sem árulta el, melyik évre gondolt, de minthogy a modellváltások zöme 2020-ban és 2021-ben zajlott, logikusan a 2020 és 2021 vagy a 2021 és 2022 közötti változásról lehet szó.
A Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) egyetemekre lebontva lehet megnézni a tudományos közlemények számát a megjelenés éve szerint. Január 13-i állapot szerint kigyűjtöttük a 21 modellváltó intézmény publikációs számait 2020-ból, 2021-ből és 2022-ből.
Egy modellváltó egyetem, a Corvinus publikációs teljesítménye az MTMT-ben
Ez alapján 2020-ról 2021-re valóban volt egy emelkedés, 34 967-ről 37 378-ra nőtt az összes tudományos közlemény száma a modellváltó egyetemeken. A növekedés mértéke azonban az MTMT adatbázisa szerint körülbelül 7 százalékos volt.
Ez messze elmarad a kormányinfón bemondott 18 százaléktól.
2022-re pedig 32 245-re, közel 14 százalékkal csökkent a modellváltó egyetemek publikációs teljesítménye. Persze a 2022-es adat még javulhat, valószínű ugyanis, hogy egyes kutatók csak később töltik fel az összes 2022-es publikációjukat a rendszerbe.
Tudományterületre és a publikációk “nemzetközi indexáltságára” nem találtunk szűrést az MTMT-ben, így Gulyás Gergely nyilatkozatának ezt a részét nem tudtuk ellenőrizni.
