Végigfutott egy hír március 18-20. között a kormánypárti média összes legfontosabb orgánumán: két orosz oligarcha állítólag azért úszhatta meg, hogy az Egyesült Államok kormánya szankciós listára helyezze őket, mert üzleteltek Joe Biden elnök családjával, konkrétan Hunter Bidennel, az elnök fiával.
Más szankcionált oligarchákkal ellentétben Jelena Baturina és Vlagyimir Jevtusenkov így elkerülik, hogy befagyasszák az amerikai számlákon tárolt vagyonukat, és az Egyesült Államokban tilos legyen üzletelni velük.
“Elképesztő részletek: csak a Bidenékkel üzletelő orosz oligarchákat nem szankcionálták”
- tálalta a hírt az Origo, Tények és a Mandiner.
“Kínos! Csak a Bidenékkel üzletelő orosz oligarchákat nem szankcionálták”
- írta a Magyar Nemzet. De a Ripost, a Magyar Hírlap, és a közmédia híradója is hasonló módon számolt be az ügyről.
Az idézett címekből, és több portál esetében a cikk szövegéből is egyértelműen úgy tűnik, hogy Baturina és Jevtusenkov az egyedüli két orosz oligarcha, akiket nem sújtanak az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt bevezetett amerikai szankciók, ezért megkímélésük oka is csak a Bidenékhez fűződő viszonyuk lehet.
Ez azonban meglehetősen félrevezető: valójában több olyan orosz oligarcha van még, akiket nem hoztak kapcsolatba a Biden családdal, és köztudottan a Putyin rezsim gazdasági hátországához tartoznak, mégsem büntette őket szankciókkal az Egyesült Államok.
Erre jutottunk a nemzetközi sajtóból ismert orosz oligarchák neveit és a U.S. Department of the Treasury, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának különböző szankciós listáin fellelhető neveket összevetve.
A hír, amit lehoztak a legfontosabb kormánypárti sajtótermékek, eredetileg az amerikai alt-right mozgalomhoz kötődő Breitbart portálon jelent meg, és James Comer republikánus képviselő, az amerikai Képviselőház Felügyelő Bizottságának elnöke egyik nyilatkozatára épít. A republikánus többségű testület idén január közepe óta vizsgálja a Biden család tagjainak pénzügyi tranzakcióit. Ennek eredményeiről kérdezte őt a Fox News.
Az interjúban Comer arról beszél, hogy a Felügyelő Bizottság vizsgálata szerint a Biden család “sok pénzt kapott” két orosz oligarchától, akik “rejtélyes módon” nem kerültek rá az USA pénzügyminisztériumának egyik szankciós listájára sem.
“Joe Biden csaknem minden oligarchát szankcionált, kivéve azokat, akik a Biden családot pénzelték”
- fogalmazott a republikánus politikus.
Oversight Democrats continue to claim that these Biden family financial records are all about Papa John’s, Starbucks, and dance lessons.
— Rep. James Comer (@RepJamesComer) March 17, 2023
That isn’t true.
Democrats & the White House are trying to distract from the evidence we have about the Biden family’s shady deals. @FoxNews pic.twitter.com/lkUNI4xBPv
Ez az állítás köszön vissza a fent idézett magyar újságcikk-címekben, pedig több ponton is elferdíti a valóságot.
Egyfelől, a két orosz oligarcha, Jelena Baturina és Vlagyimir Jevtusenkov közül eddig csak Baturinával kapcsolatban merült fel, hogy nagy összegű pénzt utalt át Hunter Bidennek.
Az amerikai szenátus republikánus vezetésű nemzetbiztonsági és pénzügyi bizottsága még 2020-ban írta le egy jelentésben, hogy egy befektetőcég, a Rosemont Seneca Thornton, amelynek Hunter Biden volt az egyik társalapítója, 3,5 millió dollárt kapott 2014-ben Jelena Baturinától, a volt moszkvai polgármester feleségétől “konzultációs díj” címén. A Washington Post tényellenőrzése azonban megírta, hogy ehhez az ügylethez Hunter Bidennek már nem lehetett közvetlen köze, ekkor ugyanis már nem volt társtulajdonos a cégben. A Rosemont Seneca Thorntont már korábbi üzlettársa, Devon Archer használta saját ingatlanüzleteihez. Jelena Baturina a tényellenőrzés szerint az ő közreműködésével juthatott később értékes New York-i építési telkekhez.
Jevtusenkovról viszont eddig csak annyit ásott elő a jobboldali New York Post napilap, hogy még 2012-ben egyszer együtt ebédelt Hunter Bidennel a New York-i Ritz Carlton Hotelben, és hogy Jelena Baturinával együtt ő is amerikai közvetítőket keresett, hogy betörhessen az ingatlanpiacra az Egyesült Államokban.
A nagyobb probléma azonban Comer képviselő másik állításával van, miszerint Baturinát és Jevtusenkovot kivéve “csaknem minden” orosz oligarchát érintenek már USA-szankciók.
Az orosz gazdasági elitet jól ismerő gazdasági lap, a Forbes, az orosz-ukrán háború miatt életbe léptetett legelső szankciós intézkedések óta követi, milyen orosz dollármilliárdosok működését korlátozták már a nyugati szövetségi rendszerbe tartozó kormányok, és azt is, milyen orosz dollármilliárdosokét nem.
A gyűjtésük alapján nem kettő, hanem 41 olyan orosz oligarcha van még, akit az Egyesült Államok kormánya egyelőre nem sújtott szankciókkal.
Köztük van például Leonyid Mihelszon iparmágnás, a Novatek gázipari magánvállalat vezérigazgatója, Oroszország egyik leggazdagabb embere, Gennagyij Timcsenko, Putyin közeli barátja, a Szibur petrolkémiai vállalat legnagyobb részvényese, vagy a Lukoilt alapító Vagit Alekperov is. De idáig sikerült megúsznia a szankciókat egy olyan orosz oligarchának is, aki nem Biden családjával, hanem a volt republikánus elnökkel, Donald Trumppal üzletelt korábban. Dmitrij Ribolovljev, a francia AS Monaco futballklub tulajdonosa még 2008-ban vásárolta meg Trump Palm Beach-i villáját 95 millió dollárért.
Ezek a nehezen védhetőnek tűnő kivételek már az amerikai törvényhozás demokrata tagjainak is feltűntek. A nemzetközi nyilvánosságban pedig újságcikkek sorozata foglalkozott már a kérdéssel, hogyan maradhattak le az USA vagy éppen az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada vagy az Európai Unió szankciós listáiról ilyen befolyásos orosz pénzemberek.
Szankciós szakértők, ügyvédek és a döntési mechanizmusokat ismerő egykori kormánytisztviselők a következő, nem hivatalos magyarázatokat adták a kérdésre:
Gazdasági megfontolások: Az USA pénzügyminisztériuma kiemelten figyel arra, hogy az egyes gazdasági szereplők szankciós listára helyezése ne rójon aránytalanul nagy terhet az USA és nyugati szövetségesei gazdaságára. 2018-ban például azért kellett az amerikai kormánynak levennie a Rusal fémipari nagyvállalatot vezető Oleg Deripaszkát a szanckiós listáról, mert az oligarcha elleni szankciók hatására nagyon megemelkedett a nyugati, elsősorban az európai piacokon az alumínium ára. A jelenlegi háborús helyzetben pedig Vagit Alekperov esete lehet idevágó példa. A Lukoil-alapító lemaradását a szankciós listáról egy szakértő azzal magyarázta a Forbesnak, hogy az amerikai kormányzat ezzel igyekszik megelőzni, hogy a Putyin elnökhöz sokkal lojálisabb Igor Szecsin vezette Rosznaft olajcég váljon egyeduralkodóvá az orosz piacon.
Fokozatosan erősödő nyomásgyakorlás Putyinra: Ahogy más nyugati országok és az Európai Unió is, a háború kezdete óta az Egyesült Államok is fokozatosan bővíti a szankciós listáit. Szakértők szerint azért, mert a kormányok nyomásgyakorlási potenciált látnak ebben. E logika szerint azért nem lenne értelme minden oligarchát egyszerre szankcionálni, mert akkor már nem maradna tér további válaszlépésekre a háborús helyzet további fokozódása esetén.
“Oszd meg és uralkodj” politika: Egyes oligarchák megkímélése másokkal ellentétben könnyen egymás ellen fordíthatja az orosz gazdasági elit tagjait, ami aláássa a Putyin-rezsim gazdasági hátországának stabilitását - hangzik a harmadik lehetséges szakértői magyarázat.
Ezek persze csak találgatások, az USA pénzügyminisztériuma eddig ugyanis nem kommentált érdemben olyan kérdéseket, amelyek egyes személyekkel szembeni szankciók elmaradását firtatták.
Nem tette ezt most a Fehér Ház sem, amikor a Biden család pénzügyeinek vizsgálata nyomán felmerült, hogy az elnök fia, Hunter Biden és Jelena Baturina illetve Vlagyimir Jevtusenkov üzleti kapcsolatainak szerepe lehet abban, hogy ezt a két oligarchát eddig az USA-ban még nem szankcionálták.
Hogy valóban ez történt-e, annak megállapításához még a politikai vizsgálatot vezető James Comer képviselő szerint is további kivizsgálásra van szükség. Ez a Fox News interjúban még nagyon röviden elhangzó kitétel viszont már teljesen elsikkadt az elnöki szintű korrupciót rögtön tényként kezelő Breitbart híradásában és a magyar hírszemlékben is.
