Több mint egy órányi lehetőséget hagyott ki az ellenzék, hogy ingyen reklámozhassa magát a közmédiában

A hatályos törvények szerint lett volna lehetősége az ellenzéki pártszövetségnek arra, hogy eljusson a közmédia nézőihez is, politikai reklámokkal. Nem éltek vele.


Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt csütörtök estére meghívást kapott a közmédiába, az M1 tévécsatorna és a hirado.hu közös hírháttér műsorába. Ahogy azt Márki-Zay megjegyezte:

“Egy elbukott választásra volt szükség ahhoz, hogy több mint 5 percre behívjanak a köztévébe... Élő műsorban minden alkalmat megragadtam eddig is, hogy azoknak is elmondhassuk az igazságot, akikhez csak a propaganda jut el.

 


Márki-Zay Péter március 6-án azon a tüntetésen, ahol az ellenzéki politikusok felszólaltak a magyar közmédia által terjesztett orosz propaganda ellen, úgy fogalmazott:

„Nincs szabad választás, ahol agymosás folyik 12 éve, ahová nem engedik be az ellenzéket a közmédiába”.


Az ellenzéki politikusok valóban aránytalanul keveset szerepelhetnek a közmédiában, emiatt rendszeresen bírálják is az idén 130 milliárd forintnyi közpénzből működő MTVA-t.

Egy dologról azonban nem beszéltek az ellenzéki politikusok:

a törvény szerint volt több mint egy órányi, ingyenes reklámidejük a közmédiában, amelyet veszni hagytak.

Ugyanis a Duna TV-n és a Kossuth Rádión összesen 78 perc 20 másodpercnyi ideje volt minden pártlistát állító pártnak és pártszövetségnek, hogy politikai hirdetést sugározzon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összesítése szerint ezt a lehetőséget az egyesült ellenzék nem használta ki. 

Mik a szabályok?

Azt az Alaptörvény rögzíti, hogy választási kampányban a megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. Ennek a részleteit a Médiatörvény és a Választási eljárásról szóló törvény együttesen  határozza meg.

A szabályozás szerint a politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé. Így 2022-ben politikai reklám közzétételére az MTVA legnagyobb eléréssel rendelkező televíziós és rádiós csatornája (Duna Televízió és Kossuth rádió) volt jogosult. Emellett közvetített politikai reklámokat az az országos kereskedelmi csatorna, az RTL Klub is.

A választást megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére összesen  470 perc állt rendelkezésre a közmédiában, ez 6 pártlista között oszlott el: 

  • DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd
  • Fidesz-KDNP
  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt
  • Megoldás Mozgalom
  • Normális Élet Pártja
  • Mi Hazánk Mozgalom


Vagyis ezek a pártok, pártszövetségek voltak jogosultak arra, hogy politikai hirdetést tegyenek közzé az országgyűlési választással kapcsolatban: 

  • a Duna TV és Kossuth Rádión összesen 78 perc 20 másodperc, 
  • míg az RTL Klubon 39 perc 10 másodperc állt mindenkinek a rendelkezésére. 


A Választási eljárásról szóló törvény a reklámok közzétételének módját is szabályozza: “​​A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6-8, a 12-14 és a 18-20 óra közötti idősávokban megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell” - írja a törvény.

Tehát az Egységben Magyarországért pártszövetségnek lett volna 78 perce és 20 másodperce, amennyi idő alatt politikai reklámokat tehetett volna közzé a közmédiában.

Ám ahogy az az NMHH kutatásából kiderül:

egyetlen darab ilyen reklámjuk sem jelent meg, sem a Duna TV-n, sem a Kossuth Rádióban.


Ki hirdetett és mennyit?

A Duna TV-n reklámozta magát a Fidesz-KDNP (69 darab politikai reklámjuk volt március 7. és április 3. között), a Megoldás Mozgalom (63 darab reklám), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (59 darab reklám), és a Mi Hazánk Mozgalom (72 darab reklámmal ők célozták legtöbbször a nézőket).

A Kossuth Rádióban a Fidesz-KDNP 72 darab reklámot tett közzé a kampányidőszakban, 66-66 reklámja volt a Megoldás Mozgalomnak és a Mi Hazánk Mozgalomnak, és 60 a magyar Kétfarkú Kutya Pártnak.

Az RTL Klubon viszont már megjelentek az ellenzéki pártszövetség reklámjai is:

  • Demokratikus Koalíció: 84 darab reklám
  • MSZP: 66 reklám
  • Jobbik: 32 reklám
  • Párbeszéd Magyarországért: 26 reklám
  • LMP: 18 reklám


A Momentum Mozgalom nem jelentkezett az RTL Klubon sem politikai reklámmal.

A Fidesz-KDNP a közmédiánál kevesebb alkalommal célozta az RTL Klub nézőit, mindössze 48 darab politikai reklámjuk ment le a kampányidőszakban. A Megoldás Mozgalom 51, az MKKP 30, a Mi Hazánk pedig mindössze 24 darab politikai reklámot tett közzé a csatornán.


4 éve még csinálták

Az ellenzéki együttműködés reklámmentessége a közmédiában azért is érdekes, mert 2018-ban még nem tartózkodtak attól, hogy ezen ingyenes formában is megtalálják a választópolgárokat.

Akkor az NMHH összegzése alapján a Duna TV-n és a Kossuth Rádión kihasználta a rendelkezésre álló időkeret közel 100 százalékát (4 éve ez 20 perc 23 másodperc volt pártonként) a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd (akkor szövetségben) is.

Érdekesség, hogy politikai reklámot az országos népszavazással kapcsolatban is közzé lehet tenni a vonatkozó örvények alapján. Idén erre jogosult lett volna

  • Magyarország Kormánya – mint kezdeményező
  • Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
  • KDNP – Kereszténydemokrata Néppárt
  • Jobbik Magyarországért Mozgalom
  • MSZP Magyar Szocialista Párt
  • PM – Párbeszéd Magyarországért Párt
  • DK – Demokratikus Koalíció
  • LMP – Magyarország Zöld Pártja


A közmédiában 37 perc 30 másodpercnyi politikai reklámot tehetett volna közzé a témában a kormány és minden országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező párt, míg az RTL Klubon 18 perc 45 másodperc járt volna mindannyiuknak.

Ám ezzel a lehetőséggel senki nem élt, vagyis sem a kormány, sem a frakcióval rendelkező pártok nem tettek közzé semmilyen politikai reklámot sem a Duna TV-n, sem a Kossuth Rádióban, és az RTL Klubon sem.

Az NMHH kérdésünkre megerősítette, hogy az ellenzék semmilyen politikai reklámot nem tett közzé az országgyűlési választással kapcsolatosan, az országos népszavazással kapcsolatban pedig senki nem adott közzé reklámot az erre jogosult csatornákon.

Próbáltuk megtudni az Egységben Magyarországért sajtóosztályától, hogy mi volt az oka annak, hogy sem a Duna TV-n, sem a Kossuth Rádióban nem tettek közzé politikai hirdetéseket az országgyűlési választással kapcsolatban, ám a sajtóosztály nem reagált a megkeresésünkre. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon nyomtatott vagy online sajtótermékekben mennyit, hol, és milyen összegért hirdettek - ám erre a kérdésünkre sem érkezett válasz. Amennyiben mégis válaszolnának, a cikket frissítjük.


Azért volt, aki bejutott

A Telex arra volt kíváncsi, hogy az ellenzéki pártok a 2018-as és a 2022-es választás között hány alkalommal voltak meghívva a közmédia különböző műsoraiba.

A Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt válaszaiból az derült ki, hogy egyik párt képviselőit sem hívták be egyszer sem. A Momentum egyszer, a 2019-es európai parlamenti választások előtt kapott öt percben járt a köztévében, egy felkérést pedig elutasítottak, az MSZP 4 év alatt 6 alkalommal küldött politikust a közmédiába, az LMP-t a köztévében kilenc, a Kossuth Rádióban 16 alkalommal kérdezték, a Jobbik pedig azt írta válaszul: „utoljára – ha minden igaz – 2018 decemberében voltunk az állami média épületében, akkor is át kellett másznunk a kerítésen”. A Párbeszéd részéről a legemlékezetesebb interjú Karácsony Gergely nevéhez köthető, akit főpolgármesterségének 100. napján többek közt arról kérdeztek, hogy miért nem biciklivel érkezett az interjúra. Rajta kívül Kocsis-Cake Olivio járt a köztévében, illetve Szabó Tímeát, a párt társelnökét is keresték, azt a beszélgetést viszont végül a szerkesztő lemondta.

Címlapkép: Márki-Zay Péter a Magyar Televízióban

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.