A Megafon és a CÖF online hirdetési költései európai viszonylatban is jelentős tételnek számítanak. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a CÖF Magyar Pétert „dollárbaloldali politikusnak” címkéző videós reklámja év elejétől számítva a legdrágább Google-hirdetés volt az egész Európai Unióban.
Ebben a cikkben a Meta platformjain (a Facebookon és az Instagramon) feladott politikai hirdetéseket vizsgáljuk az EU tagállamaiban egy idén január és április közé eső 90 napos időszakban.
Legfontosabb megállapításaink:
Megafonosok 2024. március 13-án, a Petőfi-film vetítése előtt. Fotó: Németh Dániel
Összesítésünk szerint Magyarországon január 15. és április 13. között több mint 2,1 millió eurót,
közel 827 millió forintot költöttek politikai hirdetésekre, ami a hatodik legmagasabb összeg az EU-ban Németország, Olaszország, Belgium, Lengyelország és Svédország után.
A Magyarországon elköltött összegek meghaladják olyan, nálunk jóval nagyobb lakosságszámmal rendelkező országok költéseit is, mint Franciaország vagy Spanyolország.
Kiszámoltuk a lakosságarányos, 100 ezer lakosra vetített költéseket is az Eurostat 2023-as népességadatai alapján.
Magyarországon 100 ezer lakosra több mint 22 ezer eurós hirdetési költség jön ki, ami a harmadik legmagasabb lakosságarányos érték Dánia és Svédország után.
Érdemes hozzátenni, hogy a Meta „társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról szóló hirdetés” kategóriája szélesebb kört ölel fel, mint amit hagyományosan politikai hirdetésnek szoktunk tekinteni.
Mivel a Meta törölheti a nem megfelelően kategorizált hirdetéseket, a hirdetők sokszor inkább biztosra mennek. Így gyakran üzleti vállalkozások is a “társadalmi kérdésekről, politikáról vagy választásokról szóló hirdetés” kategóriába sorolják reklámjaikat, ha azoknak bármilyen társadalmi üzenete van.
Magyarországon a legnagyobb hirdetők – mint azt mindjárt látni fogjuk – klasszikus politikai hirdetők, de például Németországban a vizsgált időszakban a LichtBlick nevű napelemes cég költötte a második legmagasabb összeget a „politikai” kategóriában, Svédországban pedig egy energiavállalat, a Vattenfall volt a legnagyobb hirdető.
Magyarországon 90 nap alatt a CÖF oldalának tartalmait hirdették a legtöbb pénzért, több mint 82 millió forintért (211 ezer euró).
A 10 legtöbbet hirdető oldal között hat megafonos influenszert találunk – Bohár Dánielt, Szarvas Szilvesztert, Deák Dánielt, Apáti Bencét, Trombitás Kristófot és Ibolya Csengét. Rajtuk kívül a Mediaworks két kiadványa (az Origo és a Magyar Nemzet), illetve Orbán Viktor oldala fért még be a legnagyobb hirdetők közé.
A hat TOP 10-es szereplő mellett a Megafon további öt oldal tartalmait promotálta fizetett hirdetésként a Meta adatai szerint (Korondy Tamás, Déri Stefi, A kopasz oszt, Hortay Olivér, Abrakovits Joca).
Összességében a Megafon közel 298 millió forintot (764 ezer eurót) költött 90 nap alatt, ami magasabb összeg, mint amit jópár európai országban összesen politikai hirdetésre fordítottak.
Szlovákiában például biztosan tudjuk, hogy a hirdetők elköltöttek 543 ezer eurót politikai hirdetésre. Emellett szerepel még 803 szlovákiai oldal a Meta adatbázisában, amelyekről azt tudjuk, hogy 100 eurónál nem magasabb összeget költöttek.
Ez legfeljebb 80 ezer euróval emelheti meg a tényleges költéseket, vagyis ezzel együtt is biztos, hogy a Megafon egyedül többet költött politikai hirdetésekre, mint az összes szlovákiai hirdető együttvéve. Pedig Szlovákiában a vizsgált időszakban (márciusban és áprilisban) tartották az elnökválasztás két fordulóját, és a két topjelölt, Peter Pellegrini és Ivan Korčok a legnagyobb hirdetők között volt.
Annak érzékeltetésére, hogy a „politikai hirdetések” piaca más uniós tagállamokban nagyon eltérő képet mutathat, mint Magyarországon, közelebbről is megnéztük a legtöbbért hirdető oldalakat a lakosságarányosan magas költést produkáló országokban, Magyarország mellett Dániában, Svédországban és Belgiumban.
Míg Magyarországon lényegében a kormánypártok kiszervezett kampányát tükrözik a top hirdetők, az összehasonlításhoz használt három másik államban maguk a politikai pártok, független civil szervezetek vagy reklámjaikban társadalmi kérdéseket is érintő profitorientált vállalkozások tartalmait hirdették a legmagasabb összegért.
Dániában például így néz ki a legtöbbet hirdető oldalak TOP 10-es listája: Røde Kors (Vöröskereszt); Danmarks Naturfredningsforening (zöld NGO); Andel (energiavállalat); DSB (dán vasút); Psykiatrifonden (a mentális egészségért dolgozó alapítvány); Læger uden Grænser (Orvosok Határok Nélkül); Liberal Alliance (politikai párt); Anders Vistisen (politikus); Ældre Sagen (időseket segítő szervezet); Dagbladet Information (médiacég).
Svédországban így: Vattenfall (energiacég); Sverige för UNHCR (ENSZ menekültügyi szervezet); Systembolaget (állami tulajdonú italbolthálózat); Hjärt-Lungfonden (orvosi kutatásokat támogató szervezet); Hyresgästföreningen (albérlőket összefogó szervezet); Världsnaturfonden WWF (állatvédő NGO); Läkare Utan Gränser (Orvosok Határok Nélkül); Röda Korset (Vöröskereszt); Diakonia (vallási alapú segélyszervezet); Act Svenska kyrkan (vallási alapú segélyszervezet).
Belgiumban pedig így: Vlaams Belang (politikai párt); N-VA (politikai párt); Les Engagés - Mouvement participatif (politikai párt); Vooruit (politikai párt); PVDA (politikai párt); Tom Van Grieken (politikus); Vlaamse overheid (a flamand kormány hivatalos oldala); Visit European Parliament (az Európai Parlament látogatóközpontja); Melissa Depraetere (politikus); Parti Socialiste (politikai párt).
(Nyitókép: Németh Dániel/444)
