Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP
Bea csak egy sportcipőt akart venni magának, ha lehet, gyorsan és nem horror áron. Ki is nézett magának egy konkrét cipőt az interneten, de sok kattintgatás után sem talált sehol megfelelő méretet.
Egy utolsónak szánt Google-kereséssel azonban rátalált végre egy webshopra: itt mindenféle típus és méret elérhető volt, meglepően olcsón (mármint az eredeti árhoz képest).
Az ajánlat annyira jó volt, hogy rögvest két pár cipőt is rendelt. Csakhogy miután elutalta a vételárat, a visszaigazoló levélben már felhívták a figyelmet arra is: “a devizaárfolyam változása miatt előfordulhat, hogy a kivonaton feltüntetett összeg kissé eltér a valós ártól”.
Egy kicsivel több lehet – maradhat?
Röviddel ezután meg is érkezett az értesítés a bankjától, hogy a cipők árának közel dupláját vonták le a bankszámlájáról - kínai jüanban, egy ismeretlen cég számára.
Ezután Bea még egy visszaigazoló e-mailt kapott, méghozzá a service@bestofcustomerserice.com címről. Bea a feladó nevét látva lett benne biztos, hogy átverték, és gyorsan hívta a bankját, hogy tiltsák le a kártyáját.
Beának már csak az után vált gyanússá a helyzet, hogy a pénzt már elutalta. Hogyan kerülhette volna el, hogy átverjék?
Már-már közhelynek hangzik, de mégsem lehet elégszer elmondani: ha egy ajánlat túl jónak hangzik, kezdjünk el gyanakodni.
A világmárkák esetében főleg igaz ez, hiszen bár a Black Friday keretében igazán hangzatos leértékelésekkel találkozhatunk, azért azt ne gondoljuk, hogy fillérekért utánunk dobják a legújabb termékeket. Ha szánunk elég időt a keresgélésre, akkor láthatjuk, hogy a különböző oldalakon kisebb-nagyobb különbséggel vásárolhatjuk meg ugyanazt a dolgot, így ha hirtelen olyan ajánlatra bukkanunk, ami 93,5 százalékos kedvezményt kínál, kezdjük el gyanakodni.
Ha mégis egyszeri, soha vissza nem térő kedvezménybe botlottunk, amit nem akarunk kihagyni, vessünk néhány pillantást az oldalra is, ahol éppen böngészünk.
Ha egy felugró ablakban jön a hirdetés, az alapból legyen gyanús. Az e-mailen kapott ajánlatokat is fogadjuk kétkedéssel, ha olyan helyről érkeztek, ahonnan nem kértünk semmilyen hírlevelet.
A hamis weboldalakat ma már egyáltalán nem könnyű kiszúrni, ugyanis könnyen lemásolják az eredeti oldalak kinézetét (még a logókat is ellopják), de azért árulkodó jeleket találhatunk.
Nézzük meg például alaposan az URL-t:
Emellett ha végignézzük az oldal tartalmát, gyanús lehet az is, ha:
Bár a nyakunkon az ünnep, így óhatatlanul elkezdünk kapkodni, az online vásárlásnál, ha új oldalról akarunk rendelni, érdemes szánni némi időt a tájékozódásra.
Nézzük meg például, hogy az adott webshop jelen van-e bármelyik közösségi médiaplatformon, és ott milyen tevékenységet folytat. Így például a Facebookon érdemes az “Információ az eladóról és vásárlókról” csoportban böngészni, de a Scamadviser oldalán is rá tudunk keresni egy-egy webshop linkjére. A jogsértő webáruházak listája pedig itt érhető el.
Szánjunk időt arra is, hogy a webshop értékeléseit megnézzük. Hogyan értékelték az eddigi vásárlók? Ha nincsenek értékelések, az már önmagában gyanús. Ha vannak, de például tört magyarsággal íródtak, az szintén. Ha kizárólag ötcsillagos értékelések vannak, de nincs egyetlen szöveges értékelés sem, az is.
Ha egy webshopnak nincs adatvédelmi tájékoztatója, akkor az valójában nem egy webshop.
Megrendeltük a kiválasztott ajándékot, nyugodtan hátradőlünk, és várjuk, hogy megérkezzen. Pedig még mindig van olyan banánhéj, amin elcsúszhatunk.
Kapunk például egy SMS-t, amiben arról tájékoztatnak, hogy a futárszolgálat nem tudta kiszállítani a csomagunkat, ezért az elküldött linkre kattintva kérhetjük az újbóli kiszállítást.
Először is gondoljuk végig, hogy valóban akkorra vártuk-e a csomagot. Mindazonáltal semmiképp se kattintsunk az így elküldött linkre, ugyanis ez is egy tipikus csalási típus, amellyel az adatainat próbálhatják megszerezni.
Ha azonban kételkedni kezdünk, nézzük meg, hogy érkezett-e e-mail a vásárlásunk állapotáról (szállítási információ), a legtöbb helyen pedig azt is lehet követni, hogy éppen hol tart a csomagunk.
Hiába kezdett el Bea gyanakodni, amikor jóval nagyobb összeget vontak le a bankszámlájáról, a vásárlásával kapcsolatban sok mindent már nem tudott tenni.
Bea próbált kapcsolatba lépni a webshoppal, de legfeljebb egy levelező formon keresztül küldhetett volna levelet, ki tudja, hova (más elérhetőségük nem volt feltüntetve). Először a bankjánál tett bejelentést, majd a rendőrségen is. Bár a személyes története részben pozitív eredménnyel zárult (a bank röviddel a bejelentése után visszautalta a pénzt), a teljes kivizsgálás még folyamatban van, a csaló weboldal pedig jelenleg is elérhető, és újabb rendeléseket fogad.
Ha mégis belefutottunk valamilyen online átverésbe, semmiképp se hagyjuk szó nélkül.
Slusszpoén: Bea nem sokkal azután, hogy a bankjával lerendezte az ügyet és visszakapta a pénzét, kapott egy csomagot Kínából. A két cipőt nem küldték el (milyen meglepő), helyette egy jóval kisebb csomag érkezett: egy üres pénztárca volt benne.
A cikkben szereplő történet valós, csak a főszereplő nevét változtattuk meg. Már korábban is foglalkoztunk azzal, hogyan ismerhetők fel különböző internetes átverések: milyen gyanús jelekből lehet kiszúrni a pénzügyi átveréseket reklámozó oldalakat, egy konkrét esetben pedig azt is felvettük, hogyan próbálnak a csalók telefonon befektetésre bírni minket.
Címlapkép: Emmanuel DUNAND / AFP
