Valóban „gondolatbűn” miatt vettek őrizetbe egy abortuszklinika előtt imádkozó nőt Angliában?

Ügyvédei szerint azért intézkedett a rendőrség az abortuszellenes aktivista ellen, mert csendben imádkozott egy birminghami abortuszklinika előtt. A történet a magyar kormánypárti médián is végigfutott. Megnéztük, mi van mögötte.


„Csendben imádkozott egy abortuszklinika előtt – letartóztatták” – ezzel a címmel számolt be a hirado.hu január 4-én Isabel Vaughan-Spruce őrizetbe vételéről. A nő ismert abortuszellenes (önmeghatározása szerint életpárti) aktivista, a brit March for Life (Menet az Életért) egyik vezetője.

Vaughan-Spruce ellen tavaly december 6-án intézkedett a rendőrség egy birminghami abortuszklinika, a BPAS Robert Klinika előtt. Kihallgatása idejére őrizetbe vették, majd a helyi közterületvédelmi rendelet megsértésével vádolták meg. Szabadlábon védekezik, első tárgyalása február 2-án lesz.

Vaughan-Spruce esete a közmédia beszámolója előtt is megjelent a magyar sajtóban, a Mandiner december 26-án írt róla - többek között “gondolatbűnözést” emlegetve -, a Hetek pedig december 21-én. 

Az ügyről szóló egyik Twitter-bejegyzést azonban olyan „közösségi megjegyzéssel” látták el, amely arra utal, hogy az információ potenciálisan félrevezető lehet. Ezek után egyes brit lapok is hamisnak vagy megtévesztőnek nevezték azt az állítást, hogy az aktivistát pusztán a csendes ima miatt állították elő (és azt írták, hogy a rendőri intézkedési oka a közterületvédelmi rendelet megsértése volt). 

A nőt képviselő vallási jogvédő szervezet, az ADF UK ugyanakkor úgy véli, nem félrevezető azt állítani, hogy ügyfelükkel szemben az imádság miatt lépett fel a rendőrség. Vaughan-Spruce szerintük semmi mással nem szeghette meg a kérdéses rendeletet, csak azzal, hogy imádkozott.
 
Isabel Vaughan-Spruce az ADF UK által közreadott képen (A kép nem a birminghami klinikánál készült)

Az ügyben megkerestük az illetékes helyi hatóságokat, megnéztük a kérdéses szabályozás eredeti szövegét (és a szabályozást előkészítő konzultációs dokumentumokat), valamint az esetről készült videót. Ezek alapján: 
 
  • Vaughan-Spruce-t valóban egy helyi közterületvédelmi rendelet megsértésével vádolják.
  • A rendelet szerint a Robert Klinika közvetlen közelében tilos tüntetni, olyan tevékenységben részt venni, amely bármilyen módon az abortusz támogatására vagy ellenzésére irányul.
  • A rendelet ilyen tevékenységnek tekinti az imádkozást is, azonban úgy tűnik, a rendőrség a vádiratban explicit módon nem hivatkozott arra a tényre, hogy Vaughan-Spruce csendben imádkozott.
  • A 2022 szeptemberében bevezetett szabályozásra azért volt szükség, mert korábban abortuszellenes aktivisták rendszeresen letáboroztak a klinika bejáratánál, ami sok konfliktus forrása volt.
  • A kérdéses helyi rendelet csak a Robert Klinikára vonatkozik. Jelenleg azonban a Lordok Háza előtt van egy törvényjavaslat, amely valamennyi angliai és walesi abortuszklinika közvetlen környezetében betiltaná az abortuszellenes megnyilvánulásokat.


Mit tartalmaz a rendelet, és miért vezették be?

A kérdéses közterületvédelmi rendeletet a birminghami helyi önkormányzat fogadta el, 2022. szeptember 16-án lépett életbe. Előtte nyilvános konzultációt rendeztek, és a konzultációs dokumentum részletezi, hogy a a képviselők szerint miért volt szükség a szabályozásra. A dokumentumban az áll, hogy
 
  • a 40 Days for Life (40 nap az életért) nevű csoport, amelynek egyik vezetője Isabel Vaughan-Spruce, 2019 ősze óta minden évben kétszer 40 napon keresztül reggeltől estig jelen volt a Robert Klinika előtt, és ezen az időszakon kívül is rendszeresen szervezett demonstrációkat;
  • az abortuszellenes aktivisták jelenléte „verbális és esetenként fizikai konfrontációhoz vezetett a tüntetők és egyéb polgárok, köztük helyi lakosok között;
  • az abortuszklinika igénybevevőinek mentális egészségére is hatással lehet az aktivisták jelenléte, „felzaklatva és megfélemlítve érezhetik magukat.”

A rendőrségi feljegyzések szerint az aktivisták alábbi magatartásait sérelmezték a lakosok és a klinika használói: „a klinikára igyekvő ügyfelek és a személyzet megfélemlítése, az épületbe való bejutás akadályozása, szórólapok osztogatása, beleértve a felkavaró képeket és helytelen tudományos információkat tartalmazó szórólapokat, imádkozás, iskolás gyerekek megszólítása, kiabálás a lakosokkal”.
 
A 40 Days for Life két aktivistája szórólapokkal a Robert Klinika előtt (Forrás: 40 Days for Life Birmingham UK/Facebook)

Vaughan-Spruce-ék tagadják, hogy jelenlétük a klinika előtt megfélemlítő vagy erőszakos lett volna, sőt azt állítják, hogy éppen őket érte folyamatos zaklatás.

A közterületvédelmi rendelet ezt a helyzetet próbálta kezelni, és a következő tevékenységeket tiltotta meg a klinika közvetlen közelében:
 
  • Tüntetés, nevezetesen az abortusz helyesléséhez vagy elutasításához bármilyen módon kapcsolódó tevékenységek, illetve ilyen tevékenységek kísérlete. Ideértve – de nem kizárólagosan – a képi, verbális és írott eszközöket, az imádságot és a tanácsadást.
  • A Robert Klinika igénybevevőinek, látogatóinak és munkatársainak megzavarása, (akár verbálisan, akár fizikailag), megfélemlítése vagy zaklatása (vagy ezek kísérlete), lefotózása vagy levideózása.
  • A terhességmegszakításhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó bármilyen szöveg vagy kép megjelenítése.
Részlet a rendelet szövegéből

A közterületvédelmi rendelet megsértéséért legfeljebb 1000 font pénzbüntetés jár.


Mi történt? 

Az Isabel Vaughan-Spruce december 6-i őrizetbe vételéről készült videón az látszik, hogy az aktivista zsebredugott kézzel, egy helyben áll a Robert Klinika előtti utcaszakaszon. A klinika üzemeltetője (BPAS, British Pregnancy Advisory Service) azt írta a Lakmusznak, hogy a rendőrséget egy járókelő értesítette. 
 

Arról nem áll rendelkezésünkre videófelvétel, hogy a rendőrségi intézkedés előtt pontosan mit csinált a nő az abortuszklinika előtt. A rendőröknek a következőket mondta erről:  

“Milyen okból van ma itt?”

“Csak itt állok, fizikailag.”

“Miért pont itt? Tudjuk, hogy nem lakik a közelben.”

“Mert ez egy abortuszközpont.”

“Ezért van itt?”

[Vaughan-Spruce bólogat.]

“Egy tüntetés keretében áll itt?”

“Nem. Nem tüntetek.”

“Imádkozik?”

“Talán imádkozom a fejemben. De nem hangosan.”

Tehát Vaughan-Spruce azt ismerte el a kiérkező rendőröknek, hogy “talán” imádkozott a fejében. A rendelet a “tüntetés” kategóriájához sorolja és tiltja az abortuszklinika közvetlen közelében végzett imádkozást. Arról nem ejt szót a szöveg, hogy ennek feltétlenül hangosnak vagy a kívülállók számára láthatónak kell-e lennie. 


Mivel vádolják a nőt?

Az ügyben illetékes rendőri szerv (West Midlands Police) megkeresésünkre azt írta, hogy Vaughan-Spruce-t a közterületvédelmi rendelet négyrendbeli megsértésével vádolják, azonban az őrizetbe vétel okait vagy a vádakat nem részletezték. 

Vaughan-Spruce-t képviselő szervezet szerint a nő a december 6-i eset előtt valóban további három alkalommal tartózkodott a klinika előtti területen (november 22-én, 23-án és 30-án). Vaughan-Spruce és az ADF UK azt állítja, hogy az aktivista minden alkalommal csak állt a klinika előtt és magában imádkozott, nem tüntetett és semmilyen látható módon nem fejezett ki véleményt. Imáinak tartalmáról a The Christian Institute-nak azt mondta, hogy olyan nőkért imádkozott, akik átestek az abortuszon, de később megbánták.

Az ADF UK-től  a vádiratot nem kaptuk meg, de azt elárulták, hogy a releváns részben a dokumentum azt írja, hogy ügyfelük „megsértette a közterületvédelmi rendeletet, azáltal, hogy tüntetett és a Robert Klinika használói számára megfélemlítő magatartást tanúsított.” 

A rendőrség ez alapján explicit módon nem hivatkozott arra a tényre, hogy Vaughan-Spruce beismerte, „talán imádkozik a fejében”.

A tüntetés rendelet által adott definíciójába beletartozik az imádság, de nem kizárólag az. A vádi továbbá “megfélemlítő magatartásról” is beszél, aminek a rendelet szerint már a kísérlete is tiltott tevékenységnek minősül.

Az tény, hogy Vaughan-Spruce-t azután vették őrizetbe, hogy beismerte, csendben imádkozott. De hogy a csendes imának pontosan milyen szerepe volt az őrizetbe vételben és a vádemelésben, azt a jelenleg rendelkezésünkre álló információkból nem tudjuk megítélni. Talán a februári tárgyalás után tisztábban lehet majd látni a kérdésben. 

A klinika fenntartója egyébként azt írta a Lakmusz megkeresésére, hogy az aktivisták jelenléte az abortuszklinikák előtt a konkrét tevékenységüktől függetlenül „sérti a nők zaklatástól mentes hozzáférését az egészségügyi szolgáltatásokhoz”. Szerintük sérelmes lehet önmagában az is, ha közvetlenül a bejárat előtt állnak és bámulják azokat, akik be akarnak menni.

„Lehet, hogy az aktivista csoportok nem gondolják ezt zaklatásnak, de a klinikára érkező nők egyértelműen zaklatásként értelmezik” – írták.


Csak később bővíthetik a szabályozást

A hirado.hu cikke az esettel kapcsolatban félrvezetően ír arról, hogy „a birminghami törvény büntethetővé teszi azokat a személyeket, akikről úgy vélik, hogy az abortusz jóváhagyásának vagy helytelenítésének bármilyen cselekményében vagy annak kísérletében vesznek részt”.

Ez a meghatározás hiányos, hiszen a rendelet nem általában, hanem egyetlen birminghami abortuszklinika előtt tiltja az abortusszal kapcsolatos (akár pro, akár kontra) megnyilvánulásokat.

A közmédia – az ADF UK-ra hivatkozva – azt is írja, hogy „a közelmúltban megnövelték az abortuszklinikák körüli pufferzónát, amelyen belül nem lehet tüntetni. Ez az új terület 150 méteres, nagyobb, mint egy futballpálya”.

Itt azonban összemossák a Robert Klinikára vonatkozó birminghami önkormányzati szabályozást egy kihirdetés előtt álló új törvénnyel.

A Robert Klinika körüli pufferzóna nem növekedett meg a rendelet elfogadása óta, sőt a korlátozás alá eső terület végül jelentősen kisebb lett annál, amit az önkormányzat eredetileg javasolt.

Baloldalt az eredetileg javasolt zóna, jobboldalt a végül elfogadott. A pirossal határolt terület a konzultáció során jelentősen csökkent

150 méteres zóna egy jelenleg a Lordok Háza előtt lévő törvényjavaslatban, az új közrendvédelmi törvényben szerepel. A törvény általános érvénnyel, Anglia és Wales teljes területén korlátozná az abortuszellenes vélemények kifejezését az abortuszklinikák 150 méteres környezetében.

Az alsóházban az ellenzék indítványára októberben már elfogadott passzus a birminghami rendelettel ellentétben nem utal kifejezetten az imádságra, de tiltja az abortuszklinikákra igyekvők bármilyen befolyásolását, megfélemlítését, a klinika előtti terület elzárását, az abortusszal kapcsolatos tanácsadást, informálást és véleménynyilvánítást.

A javasolt büntetések súlyosabbak, mint a birminghami rendeletnél. A törvény megsértéséért 5000 font pénzbüntetés és akár 6 hónap – ismétlődő elkövetés esetén legfeljebb 2 év – börtönbüntetés járna. 

(Címlapkép forrása: Youtube/All Things ProLife)
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz