Valójában hány szavazatból jött össze eddig a Fidesz kétharmada?
2022. április 2. 12:16
Ezt a cikket 2022
áprilisában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
“Magyarország ma nagy győzelmet aratott. (…) Amikor ilyen eredményt ér el az ember, akkor érvényes az a bölcsesség, hogy most kell szerénynek lenni, mert van mire”
– így kezdte Orbán Viktor a beszédét 2018-ban, miután a pártja – már harmadszorra – kétharmados győzelmet aratott a választáson: a 199 parlamenti mandátumból 133-at szerzett meg a Fidesz-KDNP.
De valójában hányan szavaztak a Fideszre a választásokon? Az adatokból az látszik, hogy 2014-ben és 2018-ban
a kétharmadhoz valójában közelebb volt azoknak a választópolgároknak az összessége, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak.
- 2014-ben: 8,241,488 választópolgárból listán 2,264,780 szavazott a Fideszre.
- 2018-ben: 8,312,173 választópolgárból 2,824,551 szavazott a Fideszre.
*Hogyan számoltunk?
A százalékos eredmény számításához az alábbi adatokat használtuk:
- Fidesz = akik listán a Fideszre szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
- Nem Fidesz = akik listán nem a Fideszre szavaztak + akik érvénytelenül szavaztak (levélszavazatokat is beleszámítva)
- Nem szavaztak = akik szerepeltek a névjegyzékben, de nem mentek el szavazni vagy nem küldték vissza a levélszavazatukat
- Emellett mindkét évben volt néhány ezer szavazó, aki ugyan elment szavazni, de pártlistára nem szavazott (ezeket az egyéni választókerületi eredmények szerint, arányosítva adtuk hozzá a Fidesz és a Nem Fidesz eredményeihez).
Így működik a NER választási rendszere
A 199 parlamenti mandátumból a képviselők 106-ot egyéni választókerületből, 93-at pedig pártlistáról szereznek meg. A listás mandátumok elosztásába a levélben érkező és a töredékszavaztokat is beszámítják.
A választási szabályokról részletesen ír a Political Capital kisokosa, a legfontosabb tudnivalókat pedig ebben a videóban foglalták össze:
Mi pedig alább, grafikonon összegeztük az egyes pártokra leadott egyéni és listás szavazatok arányát, valamint az ezek alapján megszerzett, egyéni és listás parlamenti mandátumok arányát.
Ezekből látszik többek közt, hogy:
- Az egyéni választókerületi szavazatok kevesebb, mint fele érkezett a Fideszre, ezzel mégis az egyéni mandátumok több mint kilencven százalékát húzta be magának jelenlegi kormánypárt.
- Ezzel szemben az ellenzéki pártok főként a listán szerzett szavazataikat tudták parlamenti mandátumra váltani.
A végül parlamentbe jutó pártok listás eredményei pedig számszerűen így alakultak:
| Lista (2014) | Listás szavazatok száma |
| Fidesz-KDNP | 2,264,780 |
| Összefogás | 1,290,806 |
| Jobbik | 1,020,476 |
| LMP | 269,414 |
| Lista (2018) | Listás szavazatok száma |
| Fidesz-KDNP | 2,824,551 |
| Jobbik | 1,092,806 |
| MSZP-Párbeszéd | 682,701 |
| LMP | 404,429 |
| DK | 308,161 |
| Együtt | 37,562 |
Ebből látszik, hogy a listán
- 2014-ben Fidesz-KDNP-re 2,264,780-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél többen, 2,580,696-an szavaztak,
- 2018-ban Fidesz-KDNP-re 2,824,551-en, míg a többi parlamentbe jutó pártra összességében ennél kevesebben, 2,525,659-en szavaztak.
Grafika: Tbg, Kiss Vera
A szerzőről
Zöldi Blanka
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink
Magyar Péter jogosan mutogat Deutsch Tamásra, amikor azzal támadják, hogy keveset jár be az Európai Parlamentbe?
Magyar Péter szerint nagyobb a magyar háborús infláció, mint az ukrán, de a friss adatok mást mutatnak
