Szerzők: Győri Lóránt (Political Capital) - Krekó Péter (Political Capital) - Zöldi Blanka (Lakmusz)
A 2014-es krími annexió, majd Ukrajna 2022-es inváziója óta különös figyelem irányul az orosz hibrid háborúra és dezinformációs törekvésekre, az ellenük való európai vagy euroatlanti fellépés lehetőségeire. Ezzel párhuzamosan azonban Peking is sok tekintetben hasonló „kognitív hadviselést” folytat Tajvannal szemben. A kontinentális Kína partjaitól mintegy 200 kilométerre fekvő sziget a gyakorlatban független demokráciaként működik, a Kínai Népköztársaság azonban szakadár államként tekint a területre, és dezinformációs műveleteket is bevet a destabilizálása érdekében.
Olyannyira, hogy - egy 2019-es kutatás szerint - az egész világon Tajvant célozzák a legnagyobb mértékben külföldről származó dezinformációval.
2022 decemberében egy egyhetes látogatáson vettünk részt Tajvanon, ez a cikk részben az ott szerzett tapasztalatokat foglalja össze. Elsősorban azt, hogy:
Az orosz és a kínai dezinformációs vagy „hibrid” hadviselés részben kísértetiesen hasonló stratégiai célokkal és ezekhez rendelt eszközökkel és narratívákkal próbálja területszerzési, azaz alapvetően geo-és katonapolitikai céljait elérni. (Természetesen sok különbség is felvázolható, ez az elemzés azonban kifejezetten a hasonlóságokra kívánja felhívni a figyelmet).
Míg az Ukrajnával szemben alkalmazott jelentősebb orosz dezinformációs és kiberhadviselés 2014-ben kapcsolt magasabb fokozatba (amikor Oroszország bekebelezte a Krímet), Kína gyakorlatilag a második világháborút követő polgárháború és a Mao-Ce Tung által vezetett kommunista párt (CCP) 1949-ik évi hatalomátvétele óta próbálja a Kínától elszakadó, a nacionalista Csang Kaj-sek által de facto létrehozott államot Kínával „újraegyesíteni” – ugyanakkor az erre irányuló törekvések és fenyegetések, illetve a dezinformációs hadviselés sokkal intenzívebbé vált a 2016-os tajvani elnökválasztást követően, amikor is a függetlenségpárti Tsai Ing-wen nyert az elnökválasztáson.
Az orosz expanzív ideológiához hasonlóan, amely a történelmi jogon Oroszországhoz tartozó területek és orosz népesség visszakövetelésével indokolta Ukrajna elleni invázióját, a kínai állampárt és vezetés az „Egy Kína elv” alapján tekinti Tajvant területe részének. Fontos különbség azonban, hogy a Kreml Ukrajnával szembeni, aktuális katonai hadműveleteihez kapcsolódóan használja dezinformációs képességeit, ezzel szemben Kína egy jövőbeni inváziót készít elő, illetve katonai gyakorlatainak hatását növeli az álhírek terjesztése és egyéb hibrid eszközök révén. További célja a dezinformációs támadásoknak, hogy az újraegyesítés gondolatát népszerűsítsék a tajvani társadalomban. A kutatások szerint meglehetősen csekély sikerrel: Tajvan lakosságának kevesebb, mint 10 százaléka támogatja a Kínával való azonnali vagy jövőbeli újraegyesülést – és ahogy Ukrajnában is tapasztalhattuk, a háborús agresszióval való fenyegetőzés (nem meglepő módon) nem teszi népszerűbbé ezt a gondolatot.
Röviddel azután, hogy az USA Képviselőházát vezető Nancy Pelosi Tajvanra utazott 2022 augusztusában, számos fenyegető és félrevezető információ jelent meg a kínai védelmi minisztérium által tervezett katonai válaszlépésekről. A fenti (állítólag Tajvan partjait közelről megfigyelő kínai legénységről készült képet) kínai források terjesztették el, de a nyugati média is átvette - később derült csak ki, hogy a fotót valószínűleg manipulálták. Forrás: Taiwan Factcheck Centre
Kína a dezinformációs hadviselés komplex rendszerét fejlesztette ki és alkalmazza, ahogyan azt többek között a tajvani Nemzeti Védelmi Egyetem Politikai Hadviselés Fu Hsing Kang Iskolája, továbbá a kínai dezinformációs törekvéseket világszerte kutató civil Doublethink Lab egyaránt megállapította.
A kínai információs stratégia elsősorban
A polarizálást szolgája például az LMBTQ+ közösség elleni hangulatkeltés, továbbá Tajvannak és a meleg közösséget képviselő szervezetek konzultatív státuszának blokkolása az ENSZ-ben. A Kreml hasonlóképpen céltáblaként használja a szexuális kisebbségeket, gyakran hangoztatva azt a dezinformációs narratívát, hogy a nyugati kisebbségi jogok átvétele elpuhítja a társadalmat, és veszélybe sodorja a hagyományos családi és vallási értékeket. A kormányzat és a társadalom közötti bizalom megingatásához Kína a legfurcsább összeesküvés-elméleteket is felhasználja – melyek egy része szintén rímel egyes közismert, a Kreml által terjesztett konteókra.
A tajvani közösségi médiában például évek óta időről időre felbukkan az a hamis állítás, hogy a kambodzsai szervezett bűnözői körök tajvani fiatalokat turisztikai utakra hívnak meg, miután pedig odaérnek, a szerveiket kioperálják és eladják. A közösségi médiát bejárták a “kambodzsai tetoválásokról” szóló hamis képek, melyek a kioperált szervek után maradt hegeket mutatták az “áldozatokon”. Bár a kambodzsai és tajvani hatóságok is cáfolták ezeket az állításokat, az ilyen híresztelések jó okot szolgáltatnak arra, hogy a Peking által lefizetett tajvani újságírók és hongkongi kínai médiumok tehetetlenséggel vádolják a tajvani kormányt, a kínai kormány pedig a megmentő szerepében tetszelegjen - miközben a tajvani hatóságok maguk is tettek határozott lépéseket az emberkereskedelem megfékezésére.
Címlapi kép: Tüntetés Taipeiben a Kína-párti média ellen 2019 júniusában. HSU TSUN-HSU / AFP
Míg a kínai narratívát más országokban készült szervkivételi képekkel igyekeztek támogatni, hasonlóan félrevezető audiovizuális felvételek az orosz dezinformációs műveletekben is szerepet kaptak. Például egyes felvételeken, amelyeken állítólag az ukrán „náciknak” vagy hatóságoknak az ukrajnai orosz kisebbség ellen elkövetett atrocitásait vagy az invázió során megsebesült orosz katonákat lehetett látni, valójában a Kreml által fizetett statiszták szerepeltek. Ennél közvetlenebb párhuzamok is vonhatóak ugyanakkor: az ukrán menekültekre vadászó lengyel szervkereskedők történetét is előszeretettel terjesztette az orosz dezinformáció az ukrán, a lengyel és az európai közvéleményben egyaránt.
A kínai és orosz hibrid fenyegetési közötti hasonlóságot a Political Capital által szervezett, az orosz és kínai „frontországokról” szóló közelmúltbeli panelbeszélgetés is megerősítette, ahol tajvani, grúz, és ukrán szakértők osztották meg tapasztalataikat a témában, mind a kibertámadások, mind a dezinformációs támadások vonatkozásában sok hasonlóságot fedezve fel. Noha az orosz dezinformációs fenyegetést a Kreml által működtetett nemzetközi médiumok (Szputnyik, Russia Today) betiltásával az Európai Unió részben kezelte, a nem hivatalos szubverzív tevékenység továbbra is rendkívül széles körű fenyegetést jelent, melyet az orosz troll-és bothálózatok továbbra is zavartalanul végezhetnek. Erre rímel, hogy a tajvani kormány négy pillérre (a dezinformációk felismerése, cáfolata, megállítása, és a terjesztés büntetése) épülő dezinformációs stratégiája szerint a fellépést kifejezetten nehezíti, hogy a közösségi médiumok – helyi médiumokon, influenszereken, trollokon, zárt csoportokon keresztüli– nagyon hatékonyak a dezinformációk terjesztésében.
A tajvani kormányzat 2018 óta kezeli prioritásként a dezinformáció elleni küzdelmet. “Kezdetben külföldi jó példákat kerestünk, de azt látjuk, hogy nincs egyetlen “best practice” [bevált jó gyakorlat]” - mondta Ping-cheng Lo tárca nélküli miniszter és szóvivő, aki a különböző minisztériumok közötti együttműködések, köztük a dezinformáció-ellenes törekvések összehangolásáért felel.
“A dezinformáció olyan, mint egy vírus. Minimalizálni akarjuk a hatását, de teljesen megszüntetni nem fogjuk tudni”
- mondta Lo. A kormányzati stratégiával kapcsolatban kiemelte, hogy egy “demokratikus védelmi vonal” kiépítését látták szükségesnek, amely szakpolitikai szempontból különböző állami (például honvédségi, oktatási) intézmények és civil szervezetek (például tényellenőrző, elemző központok) együttműködésén alapul, és szak-és tudományterületeken átívelő megközelítést alkalmaz.
Elmondása szerint a kormányzat részéről arra törekszenek, hogy:
A dezinformáció-ellenes kormányzati politika egy olyan médiakörnyezetbe ágyazódik, amelynek ugyan megvannak a maga hibái (többek közt a médiumok erős politikai polarizáltsága és szenzációra való törekvése, gazdasági befolyásoltsága, illetve Kína általi manipulálhatósága), nemzetközi - és különösen ázsiai - összehasonlításban jól teljesít: a 180 országot listázó World Press Freedom Indexen Tajvan a 38. helyen szerepelt 2022-ben (Magyarország a 85. helyen).
A dezinformáció különböző vetületeivel számos civil szervezet, think thank, több tényellenőrző szerkesztőség és önkéntes, aktivista közösség is foglalkozik. Ezek a szervezetek jellemzően távolságot tartanak a kormányzattól és közvetlenül nem működnek vele együtt, direkt módon együtt, viszont a munkájuk kölcsönösen kiegészíti egymást - állapította meg a Doublethink Lab kutatója a tajvani dezinformációs törekvésekről írt riportjában.
A 24 milliós Tajvanon két olyan tényellenőrző szerkesztőség is működik, amely tagja az International Fact Checking Networknek: a 2015-ben indított MyGoPen és a 2018-ban alapított Taiwan FactCheck Center (TFC) - ez utóbbi szerkesztőség volt például, amely a koronavírus megjelenésének idején elsőként hívta fel a nemzetközi tényellenőrző közösség figyelmét az új vírussal kapcsolatban terjedő egészségügyi dezinformáció veszélyére (majd életre hívták a #CoronaVirusFacts Alliance kezdeményezést a koronavírussal kapcsolatos tényellenőrző munka nemzetközi összehangolására).
Bár ezek a központok a Facebook számára is végeznek tényellenőrző munkát és együttműködnek a Google-lel is, ezek mellett kiemelten foglalkoznak a legnépszerűbb tajvani üzenetküldő alkalmazás, a LINE privát csoportjaiban terjedő üzenetekkel is. Ehhez többféle chatbotot is fejlesztettek: a TFC-nél például egy (detektív macskával illusztrált) chatbot gyűjti a beérkező olvasói kérdéseket. Ha az adott témában már született tényellenőrzés, akkor azt automatikus válaszként küldi vissza a kérdezőnek.
A Taiwan Fact Check Centre chatbotja
Egy másik tajvani fejlesztés Auntie Meiyu: egy szemüveges nagynénit ábrázoló, mesterséges intelligencián alapú chatbot, akit résztvevőként lehet hozzáadni egy-egy privát csoporthoz. A bot ezután válaszolgatni fog az a csoportban elhangzó hamis állításokra, az adatbázisában összegyűjtött tényellenőrző cikkek és egyéb információk alapján. Bár a bot - többek közt adatvédelmi félelmek miatt - nem arat osztatlan sikert, már több mint 300 ezren használják a mindennapokban.
A dezinformáció-ellenes törekvéseket több önkéntes csoport is támogatja, ezek közül az egyik legismertebb a CoFacts, amely gyakorlatilag a Wikipédia és a Reddit logikája alapján folytat közösségi tényellenőrzést. A CoFactshez bárki jelentkezhet önkéntesnek, majd a saját tudása és kutatása alapján írhat bejegyzéseket az oldalra egy-egy állításról - az így születő írásokat pedig a közösség tagjai értékelik. “Mi nem akarjuk megmondani az embereknek, hogy mi igaz és mi nem, az értékelésekből látszik, hogy melyik a megbízhatóbb információ” - mondta a CoFacts társalapítója, Billion Lee, aki szerint már több mint 2000 önkéntes írt az oldalra, közülük 10-20-an vannak a legaktívabbak, akik rendszeresen posztolnak az oldalra.
Önkéntesekre alapozza a tevékenységét a FakeNews Cleaner is: ők azonban nem az online térben, hanem a helyi közösségekben igyekeznek tenni a hamis hírek terjedése ellen. A szervezet médiaműveltségi workshopokat tart, amelyek célja, hogy felhívja a tajvaniak figyelmét a félretájékoztatás veszélyeire. 2018-ban úgy kezdték a munkájukat, hogy utcai kitelepüléseken kisebb ajándékokat (például környezetbarát szappanokat) osztogattak az arra járóknak, és így kezdtek velük beszélgetni - felmérték, hogy melyek azok a hamis információk, amelyek leginkább érintik az emberek mindennapi életét, és erre milyen válaszokat tudnak adni. Mára több mint 160 önkéntessel dolgoznak együtt, akik Tajvan különböző régióiban, közösségi házakban, vallásos közösségekben és idősek otthonában is tartanak képzéseket. Fő célközönségük a 60 év feletti korosztály, egy olyan demográfiai csoport, amely rendkívül fogékony a félretájékoztatásra - különösen egészségügyi kérdésekben.
A FakeNews Cleaner egyik közösségi képzése, 2019 augusztusában. Forrás: FakeNews Cleaner Facebook
Számukra gyakran a telefonhasználattal kapcsolatos alapvető ismereteket kell megtanítaniuk (például melyek a biztonságos appok, hogyan kerüljék el az online csalásokat, vírusokat), de a résztvevőket megismertetik azzal is, hol tudnak utánanézni a gyanúsnak tűnő információknak. A FakeNews Cleaner társalapítója, Melody Hsieh szerint nagyon hasznos, hogy Tajvanon többféle szervezet munkáját ajánlhatják a figyelmükbe:
“Különböző embereket más-más módon lehet megszólítani, más eszközök lesznek számukra megfelelők. És van miből válogatni” - mondta.
