Bár ezt sehol sem tüntették fel, a magyar kormánypárti lapok egy MintPress nevű portál 2021-es cikkét használták arra, hogy információs hadviseléssel vádolják meg a 444-et.

A kormánypárti média augusztus 16-án átfogó támadást indított a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) nevű konzorcium ellen, amelyet négy kelet-európai szerkesztőség (a lengyel Gazeta Wyborcza, a szlovák SME, a román PressOne, valamint laptársunk, a 444.hu) és a holland Bellingcat újságíróműhely hozott létre. A projekt közép-kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik, és az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik.

A lejáratókampány új szintre emelte a független szerkesztőségek évek óta tartó megbélyegzését. Már nemcsak az az állítás, hogy a 444-et külföldről finanszírozzák, és emiatt külföldi érdekeket szolgál, hanem az is, hogy a Bellingcaten keresztül kapcsolatban áll külföldi titkosszolgálatokkal, azok képzik és irányítják.

A konzorcium elleni támadást a Bennfentes nevű botrányoldal robbantotta az „ Ügynökmeló: hírszerzők és kémek képzik a dollármédia krémjét” című, névtelen szerző által írt cikkével . A cikk fő állításai néhány napon belül végigsöpörtek az egész kormánypárti médián, a közmédiától a Mediaworks tulajdonában lévő megyei lapokon át a bulvársajtóig.

Mint arra a 444 augusztus 26-i közleménye rámutat, a Bennfentesen megjelent cikk a tavaly decemberben létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységéhez kapcsolódik, mivel éppen olyan fogalmakkal operál – például „információs befolyásolás”, „nyomásgyakorlás”, vagy a „közvélemény manipulálása” –, amelyekre a hivatal jelenleg is hivatkozik az eljárásaiban.

Ebben a cikkben összefoglaljuk

Bennfentes: a botrányokra kalibrált alvóportál

A Bennfentes nem új keletű fegyver a kormánypárti kommunikációs gépezetben. A portál nyilvánosságban betöltött helyét 2021 őszén, az ellenzéki előválasztás idején kirobbant Városháza-ügy jelölte ki. A felület YouTube-csatornáját ekkor arra használták, hogy az Anonymous hackercsoport szivárogtatásaira emlékeztető, ismeretlenek által készített lejárató anyagokat tegyenek közzé ellenzéki politikusokról és Karácsony Gergely főpolgármesterről.

Az ügy tálalása orosz dezinformációs módszereket idézett: kitaláltak, majd fél éven keresztül napirenden tartottak egy olyan esetet (a Városháza eladását), amely valójában sosem létezett (az épület továbbra is a fővárosi önkormányzat tulajdonát képezi).

A videó disclaimere szerint motoros futár hozta az információt a szerkesztőségbe. Forrás: YouTube

A Bennfentes azóta is megbízhatóan szállítja a kormány vélt vagy valós ellenfeleit célzó (ál)botrányokat: mint a pestszenlőrinci DK-s polgármester Szaniszló Sándor “ ingatlanmutyij át”, Szabó Tímea “ kokainbiznisz ét” vagy Cseh Katalin bűnszervezetként működő “céghálóját”.

Az oldal azonban nagyrészt üresjáratban működik, csak egy-egy kétes hátterű cikk kapcsán kerül időszakosan a figyelem középpontjába.

A júniusban mindössze 1800 oldalletöltést elérő Bennfentes nem is próbál hagyományos sajtótermékként működni: az oldalt sosem jegyezték be a Médiahatóságnál, mellőzi a hagyományos szerkesztőségi munkát (2023 eleje óta nulla alkalmazottal működik az OPTEN nyilvántartása szerint), cikkeinek nagy része szerző nélkül jelenik meg.

Az év nagy részében tulajdonképpen nincs is nagyon mit olvasni a Bennfentes honlapján: idén az első cikket áprilisban töltötték fel, azóta pedig csupán havi egy-két írásos anyag (az év eleje óta összesen kilenc) és néhány karikatúra került fel, rendszertelenül. A rajzokhoz vonzódás nem véletlen, a cég ügyvezető-tulajdonosa és a honlap főszerkesztője Pósa Károly vajdasági képzőművész, író és blogger.

A Bennfentes Facebook-oldalán egyes kiemelt tartalmaikat a követőszámhoz képest aránytalanul sokan lájkolják vagy kommentelik. Ezeket a cikkeket jellemzően kormánypárti politikusok hivatalos profiljai is népszerűsítik, látszólag összehangoltan.

Az oldal június 8-i, egy nappal az önkormányzati és európai parlamenti választások előtt megjelent „Már az ukrán propaganda is rajong érte: »Magyar Péter jó nekünk«” című cikkére például rekordszámú, 937 komment érkezett, köztük számos Fideszes (a Megafon képzésein is részt vett ) képviselőtől és polgármestertől.

A kommentelők névsora: Horinka László, Sülysáp polgármestere, Hammerman Judit erzsébetvárosi képviselőjelölt és még sokan mások. Forrás: Facebook

Még egy névtelen anyag

A Bennfentes augusztus 16-án megjelent, a 444-et és nemzetközi partnereit támadó cikkében legnagyobb terjedelemben a brit Eliot Higgins által vezetett Bellingcattel foglalkozik. A hollandiai központtal működő, nemzetközi oknyomozó portált a cikk névtelen szerzője azzal vádolja, hogy munkatársai között „ hírszerzők és kémek dolgoznak újságíró-fedésben”. A cikk ezután részletesen bemutatja a portál közreműködőinek életrajzát, különös hangsúllyal azok vélt titkosszolgálati kapcsolataira.

Bár a cikkben forrásmegjelölést sehol sem találunk, a „ terhelő bizonyítékokat” a Bennfentes teljes egészében egy alternatív amerikai portál, a MintPress News 2021 áprilisi anyagából vette át.

A magyar botrányoldal az eredeti szövegből összesen 15 bekezdést emelt át és fordított le magyar nyelvre. Az információk forrására a Bennfentes „ részletes vizsgálatként" hivatkozik, a portál nevét azonban nem említi.

De mi az a MintPress?

A MintPress News a Facebook-oldalán olvasható bemutatkozó szerint egy független sajtóorgánum, amely azzal a céllal alakult, hogy feltárja „ az imperializmus, a korporatokrácia (vállalati uralom), valamint a polgári szabadságjogok megszűnésének káros hatásait.” A szerkesztőség központja Washingtonban ( más források szerint Minneapolisban) található. Az online megjelenő lap eleinte olvasói támogatásokból próbálta fenntartani magát, később – még a munkatársak számára is – átláthatatlanná vált a finanszírozása .

Az online hírportált Mnar Muhawesh Adley újságíró alapította 2012-ben, aki LinkedIn-profilja szerint az „ első amerikai bemondónő, aki hidzsábot visel”. A hírportál a BuzzFeed által megkérdezett volt alkalmazottak szerint családi vállalkozás: a lap vezetésében a jordániai származású Muhawesh mellett sógora és apósa is szerepet vállal.

Mnar Muhawesh Adley, a MintPress News alapító-vezérigazgatója. Forrás: YouTube

Az oldal beépített fordítóprogramjának köszönhetően hat nyelven érhető el: angolul, oroszul, spanyolul, arabul, franciául és kínaiul.

A MintPress cikkei az utóbbi időben szinte kizárólag a Hamász-izraeli háborúval , illetve ennek kapcsán a „ cionista propaganda” leleplezésével foglalkoznak.

Cikkeik másik fő csapásiránya az amerikai titkosszolgálatok vélt szerepének feltárása a jelenlegi vagy történeti konfliktusokban.

A téma feldolgozása elemzéseikben azonban meglehetősen egyoldalú. Hogy csak egy friss példát említsünk: a venezuelai elnökválasztást követő tüntetésekkel kapcsolatban a lap arról számolt be , hogy a választási eredményt megkérdőjelező ellenzéki csoportnak üzenetet küldött egy, „CIA-hoz köthető merényletekben” is érintett amerikai zsoldoshadsereg, a Blackwater vezetője. Arról azonban nem írtak, hogy az orosz államhoz köthető Wagner magánhadsereg jelzéseit viselő katonák dokumentáltan jelen is voltak a venezuelai fővárosban a Maduro által kivezényelt biztonsági erők között.

Mivel a lap rendszeresen szembe megy az amerikai establishmenttel, különösen népszerű az orosz médiában, és több olyan esetről is tudunk, amikor kizárólag a MintPress cikkeit használták az állítólagos amerikai befolyásszerzés vagy beavatkozás bizonyítására.

RT: „ a legjobb független online hírforrás”

A nemzetközi sajtó először a 2013-as szíriai polgárháborúról szóló anyagaik miatt kezdett el figyelni a MintPressre, nem sokkal a megalakulásuk után. A legnagyobb visszhangot azzal a cikkükkel keltették, amelyben – ellenőrizetlen és zavaros információkra alapozva – azt állították, hogy a Damaszkusz külvárosát ért, 355 civil halálát okozó vegyi támadást nem Bassár el-Aszad szíriai elnök emberei, hanem a szaúdi kormány által felfegyverzett felkelők hajtották végre.

A gyenge lábakon álló történetet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter , valamint a szír és iráni állami irányítású média is azonnal átvette. A MintPress ekkor keveredett először konfliktusba a Bellingcat későbbi alapítójával, a Eliot Higginsszel, akinek oknyomozói karrierjét szintén ez az eset alapozta meg .

Az orosz állami RT hírcsatorna (korábban Russia Today) 2014 óta összesen huszonöt alkalommal hivatkozott a MintPress hírportálra, és több tudósításukat is kizárólagosan az alternatív portál „ tényfeltárásaira" alapozták. A MintPress cikkeire bizonyítékként hivatkozva állították például, hogy

Ebben a cikkben , amelyben a MintPress alapító-tulajdonosával készített interjút közölte újra az RT,

az orosz csatorna a lapot egyenesen “legjobb független online hírforrásnak” nevezte.

A MintPress rendszeresen a Kreml számára kedvező narratívákat közvetít az orosz vonatkozású ügyekben is. 2019-ben például Maria Zacharova külügyi szóvivővel készítettek interjút Moszkvában , mielőtt az Oroszország által annektált Krím-félszigetre és a két donbaszi szakadár „ köztársaságba” látogattak.

Helyszíni tudósításukban aztán a 2014-es eseményekre „majdani puccsként”, a Krím annektálására „Oroszországhoz való visszatérésként”, a referendumokra pedig „az emberek szabad választásaként” hivatkoztak. (A népszavazások eredményeit a világ legtöbb országa azóta sem ismeri el, mivel a kiírásuk ellentétes volt az ukrán alkotmánnyal, és lebonyolításuk nem felelt meg a nemzetközi jogi normáknak .)

A portál szerzői Ukrajnáról szóló cikkeikben azóta is „ elhibázott amerikai stratégiákról ”, „ donbaszi népirtásról" és a „nyugat által kiprovokált konfliktusról” írnak.

Időzített futótűz a kormányközeli sajtóban

A MintPress 2021-es anyaga alapján írt, 444-et támadó cikk pár nap alatt letarolta kormányközeli médiát. A szó szerint átvett cikket az újságok a Bennfentes saját kutatásaként mutatták be. A hír (mesterségesen megnövelt) jelentőségét mutatja, hogy a kormányközeli szereplők vezette bulvárlapok is közzétették, de a köztévé hétvégi adásában is szenteltek 10 percet az ügy megvitatására. A megosztások üteme, összehangoltsága és felületei koordinált viselkedésre utalnak, amit a lapok kiadójának és tulajdonosainak egyezése is megerősít.

A Bennfentes cikkét követő napon 24 orgánum közölte szó szerint a „ tényfeltárást”, ezek közül 21 a kormányközeli MediaWorks Hungary Zrt .tulajdona. Szerepelnek közöttük olyan országos lefedettségű oldalak, mint az Origo, a Magyar Nemzet és a Pesti Srácok, de a médiavállalat által felvásárolt megyei napilaphálózat is aktivizálta magát: percre pontosan ugyanakkor (augusztus 17-én, 13:54-kor), ugyanazzal a címmel és szöveggel osztotta meg az ügyről szóló cikkét tizenhat megyei híroldal (egyedül Tolna és Veszprém napilapja nem közölt cikket a témában).

A Bennfentes.net „ Ügynökmeló" című cikkének terjedése a magyar híroldalakon

A magyar kormány 2010 óta dolgozik a média központosításán, a megyei újságok összehangoltsága pedig kifejezetten ismerős jelenség, mióta a lapokat kiadó MediaWorks Hungary Zrt. a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában került, ezzel teljesen alárendelve a megyei lapokat a kormányzati tömegkommunikációnak.

A tulajdonváltást követően elbocsátották a főszerkesztőket és kiadóvezetőket, majd a honlapok egységes arculatot és nevet (általában a megye nevének négy betűs rövidítését) kaptak. A kormányzati nyomás hatására több újságíró önként távozott , a szigorúbb tartalmi felügyelet pedig olvasóként is érzékelhető, aminek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy jellemzővé vált ugyanannak a nyilvánvalóan központi szerkesztőségben készülő hírnek a szó szerint megegyező közlése minden megyében.

Ugyanaz a cikk Donáth Annáról a különböző megyei lapokban.

A KESMA még 2018-ban vált Magyarország legnagyobb kormányközeli médiabirodalmává, miután egyetlen nap alatt 476 médiaterméket ajánlottak fel neki kormánypárti üzletemberek (mint például Habony Árpád, Matolcsy Ádám és Schmidt Mária). A hatalmas médiaholding kormány által elismert célja, hogy a kormánypárt álláspontját közvetítse, ennek érdekében az Orbán-kormány 2018-ban egy kormányrendelettel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette több médium KESMA általi bekebelezését.

A KESMA-tól és MediaWorks-től független, a Bennfentes cikkét megosztó sajtóorgánumok tulajdonosi körében is azonosíthatóak kormányközeli szereplők. A Tények online portálját a Mészáros Lőrinchez köthető TV2 Média Csoport Zrt. adja ki, ami rendszeres állami támogatásban részesül, a csoport munkatársai pedig a 2022-es választási kampányban nyíltan kiálltak Orbán Viktor mellett.

Akik később reagáltak

A kormánypárti média koordinált reakciója után, pár nap lemaradással a Vadhajtások és a Védett Társadalom Alapítvány blogja is feldolgozta a 444-et titkosszolgálati együttműködéssel vádoló cikket.

A Vadhajtásokat anonim módon, impresszum és szerzők feltüntetése nélkül üzemeltetik immár hat éve, tartalma alapján szélsőjobboldali és nemzeti radikális álláspontot képvisel. Gyűlölködő és antiszemita megnyilvánulásaik miatt több büntetőeljárás is indult a lapüzemeltetők ellen, azonban ezeket a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva vagy eredménytelenség miatt felfüggesztette. A 444 által indított, öt éve elhúzódó eljárást azért zárták le idén, mert „ az oldalra írásokat feltöltő személy(ek)ről információ beszerzése nem lehetséges”.

Az indoklás annak fényében meglepő, hogy a lap vezetését a szélsőjobboldali megnyilvánulásairól elhíresült Bede Zsolt 2018 óta nyíltan beismeri, és interjúiban visszatérően az oldal publicistájaként vagy szóvivőjeként hivatkoznak rá. Az uszító hangvételű cikkek és büntetőeljárások ellenére a Vadhajtások tartalmait a kormányközeli média rendszeresen szemlézi , Bedére egyszerűen jobboldali tudósítóként hivatkozva.

A Vadhajtások "impresszuma".

A Védett Társadalom Alapítványt a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány ellen hozták létre. Célkitűzésük a „ normalitás védelme”, arccal és névvel vállalt képviselőik között pedig olyan kormányközeli szereplők tűnnek fel, mint Földi László, jobboldali sajtó kedvelt biztonságpolitikai szakértője. De alapító tag volt a fidesz influenszerképzőjének megmondóembere, Trombitás Kristóf is. Ő, úgy tűnik , azóta otthagyta a szervezetet és a Megafonra koncentrál.

Nemzetközi támogatás = titkosszolgálati befolyásoltság

A köztévé is foglalkozott a témával a lejárató cikk megjelenést követő vasárnap. Az M1 reggeli műsorában foglalta össze a Bennfentes cikkét, majd a köztévé riportere Rotyis Bálinttal beszélgetett az ügy hátteréről.

A kormányközeli Nézőpont Intézet elemzője a Bennfentes cikkének tartalmát tényként kezelte, egyedül a magyar médiarendszer-elemzésével egészítette ki a hozzá intézett két kérdést. „ Ezek az intézmények nem kizárólag saját kútfőből dolgoznak, hanem ezért cserébe külföldi támogatásban, külföldi képzésben vesznek részt” - mondta a médiumok szerepköréről, majd azt is hozzátette, hogy a Soros György által kiépített infrastruktúrát kihasználva próbálnak a Nyugat-európai titkosszolgálatok is befolyást szerezni Magyarországon.

Szerinte ennek köszönhető, hogy az általa háborúpártiként is emlegetett médiumok a magyar kormány békepárti üzeneteit mindig oroszpárti üzenetként definiálják. A 444 háborúpártizása egybecseng a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyik jelentésén ek szóhasználatával. A Hivatal az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két „ dezinformációs narratívát” azonosított a magyar közbeszédben: az orosz állami narratívát és a nyugati háborúpárti narratívát. Állításuk szerint utóbbi tendenciózusan megjelenik Telex, a 444, a 24, a HVG vagy a Népszava oldalain.

A független médiumok háborúpártiként való megbélyegzése azért is figyelmet érdemel, mert a kormány július 8-i határozata az igazságügyi miniszter feladatává tette egy törtvénymódosítás kidolgozását, aminek értelmében a médiumok külföldi támogatását Magyarország visszautalná a küldő szervezetnek „amennyiben megállapításra kerül, hogy a támogatás a háborús propagandát szolgálja”.

Részlet az M1 (2024. 08. 18) vasárnap reggeli műsorából

A külföldi támogatást, a „háborúpártiságot”, az újságírók képzését és a befolyásolás lehetőségét az élő műsorban Rotyis Bálint is összekötötte.

„ Ezeken a képzéseken valószínűleg tájékoztatják az újságírókat arról, hogy mikkel kell foglalkozni, azokat az egyes ügyeket hogyan kell tálalni, milyen narratívába kell beilleszteni. Tehát itt a legbizalmasabb kör nagyon sok olyan információhoz hozzáfér, amit lehet, hogy mi még ma nem is ismerünk, illetve azt is megkapja, hogy ezeket az információkat a jövőben hogyan kell tálalni”

- mondta az M1-en.

A képzésekkel kapcsolatos vádakat kiadónk - konzorciumi partnereivel együtt - közleményben utasította vissza.

Koordinált terjedés a Facebookon

Bár a Facebookon a legnagyobb elérésű kormánypárti oldalak egyelőre nem szálltak be a 444 elleni újabb lejáratókampányba, kisebb Facebook-oldalakon és nyilvános Facebook-csoportokban egyértelműen azonosítottuk a koordinált terjesztés jeleit. Az egymástól látszólag független oldalak nem az eredeti Bennfentes-cikket, hanem a Hirextra.info szó szerinti átvételét népszerűsítették.

A leginkább cikkek másodközlésével foglalkozó Hirextra.info oldalán augusztus 18-án jelent meg a Bennfentes cikke. Az oldal üzemeltetőiről nem deríthető ki túl sok információ, a honlapot egy proxy cégen keresztül jegyezték be, és sem impresszumot, sem social media elérési lehetőséget nem tüntettek fel rajta.

Ennek ellenére a Hírextra cikkét két hullámban, másodperces különbséggel osztották meg olyan azonosítatlan hátterű, jobboldali Facebook-oldalak, melyeknek a politikai és ideológiai hovatartozása már a neveikből kikövetkeztethető (például a több mint háromezer tagot számláló „ Napi migráns, oltás, politika” csoport vagy a 848 követő vel rendelkező „ Orbán Viktort, Putyint és Trumpot támogatom” oldal).

A Jobboldali Médiahírek nevű oldal lépett elsőként, majd posztját és a Hirextra.info cikkét (az alábbi táblázatban dokumentált módon) öt oldalon vagy csoportban osztották meg 15:06 perckor, majd még tíz különböző Facebook-oldal osztotta tovább két perccel később.

A látszólag egymástól független oldalak összehangolt viselkedésére nem ez az első példa: ahogy korábban a Lakmuszon is megírtuk, egy kiterjedt, a jelek szerint koordináltan működő hálózat terjeszti rendszeresen a kormány narratíváit alátámasztó híreket.

2022 nyarán készült elemzésünkben azt írtuk, hogy a Hírextra koordináltan osztott hírei jellemzően a magyar pártpolitikával vagy az orosz-ukrán háborúval foglalkoznak. Felvetettük azt is, hogy a facebookos hálózat megfelelhet a Meta úgynevezett „ összehangolt inautentikus viselkedés” definíciójának, mert megtévesztheti a felhasználókat a tartalmak népszerűségével kapcsolatban.

(Címlapi kép: Német Szilvi)